Vajdaság: iskola van – gyerek alig
Oktatás - 2007-06-04 10:39:14
Habár a polgárok – mint minden hatalomváltáskor – tartanak egy kicsit az újtól, az elmúlt néhány év jelentÅ‘sebb iskola- és tantervreformjait, valamint ezek egy részének visszavonását követÅ‘en idén ilyen téren már nem várható lényegesebb változás Szerbiában. A diákok és a szüleik örömére az új kormány új minisztere egyelÅ‘re nem rukkolt ki semmiféle zavarba ejtÅ‘ ötlettel, mint például pár évvel ezelÅ‘tt az a miniszter asszony, aki a darwini evolúció-elméletet kÃvánta törölni az oktatási programból. Úgy tűnik, hogy az ország végre a mindenkit érintÅ‘, legsúlyosabb probléma felé fordul, ez pedig egyszerűen az, hogy mind kevesebb az iskolákban a gyerek. Tegyük hozzá, konkrét dolgok a probléma kapcsán még nem történtek, de legalább beszélnek róla.
Évente ezer tanulóval kevesebb lesz
Jeges Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár elmondása szerint az új iskolaévtől kezdve magyar nyelven is lesz középiskolai szintű művész-technikus és élsportoló-képzés Vajdaságban. Ezzel gyakorlatilag minden szakági képzés megoldódik magyar nyelven is.
|
Az iskolakötelesek száma 1987 óta folyamatosan csökken. Szabadkán az átlagos tanulószám a magyar tagozatokon 18,37, a szerb osztályokban 21,53, mÃg a horvát tagozaton 12,31. Ez még a népesebb szerb osztályok esetében is messze van a 30-tól. Belgrádban is hasonló a helyzet, azzal, hogy ott a sűrűbben lakott városrészekben vannak telÃtett tanintézmények. Másrészt egyes kisebb falvakban mindössze 4-5 gyerek jár az iskolába.
Magyar gyerekek szerb osztályban
Újvidéken a PetÅ‘fi Sándor általános iskola több mint ezer tanulójával a legnagyobbak közé tartozik a városban. A magyar tagozat negyedik osztályába öten járnak, ezért Szatmári Melitta tanÃtónÅ‘ nagyon örül, hogy Å‘sztÅ‘l kilenc elsÅ‘ssel kezdheti meg a tanévet. A négy magyar nyelvű tagozattal is rendelkezÅ‘ újvidéki iskola tanÃtónÅ‘i évrÅ‘l évre jóformán ajtótól ajtóig járnak, s próbálják rávenni a szülÅ‘ket, hogy magyar osztályba Ãrassák csemetéjüket. A tömbön kÃvül élÅ‘ magyarok ugyanis egyre gyakrabban küldik szerb osztályba a gyereket abból a vitatható megfontolásból, hogy a államnyelvet gyorsabban elsajátÃtva talán könnyebben érvényesül majd. Ez tovább gyorsÃtja a magyar osztályok egyébként is kis létszámának csökkenését.
|
Felére rövidÃtenék a gyest?
Milica Nikolity tanÃtónÅ‘ emlékeztet arra, hogy a gyerekek számának fogyása elÅ‘bb-utóbb komoly munkaerÅ‘-felesleget idéz elÅ‘ majd a tanügyben, s erre máris van példa. A helyzetet az állam egyelÅ‘re határozatlanul, mondhatni érdektelenül kezeli, holott általános vélemény szerint hosszú távú, több szempontot átfogó, stratégiai tervre lenne szükség a népesség fogyásának leállÃtására. Szerbiában közhelynek számÃt a tény, hogy az ország elöregszik, mégis csak igen kevés intézkedés ösztönzi a fiatalokat gyermekvállalásra. Az állam, a tartomány, meg egyes községek is adnak ugyan egyszeri támogatást a megszületett csecsemÅ‘ szüleinek, de a kismama nem kapja meg teljes munkabérét szülési szabadsága idején, ha pedig veszélyeztetett terhesség miatt marad távol a munkahelyétÅ‘l, akkor a bérének mindössze 65 százalékában részesül, akárcsak a táppénzen levÅ‘k. SÅ‘t, a számtalan szerbiai csodatevÅ‘ „szakember†egyike nem is olyan régen a 12 hónapos gyes felére rövidÃtését indÃtványozta.
Miklós Csongor
Megtekintett oldalak: 5,411,199
A projekt partnerei: