Habár a polgárok – mint minden hatalomváltáskor – tartanak egy kicsit az újtól, az elmúlt néhány év jelentősebb iskola- és tantervreformjait, valamint ezek egy részének visszavonását követően idén ilyen téren már nem várható lényegesebb változás Szerbiában. A diákok és a szüleik örömére az új kormány új minisztere egyelőre nem rukkolt ki semmiféle zavarba ejtő ötlettel, mint például pár évvel ezelőtt az a miniszter asszony, aki a darwini evolúció-elméletet kívánta törölni az oktatási programból. Úgy tűnik, hogy az ország végre a mindenkit érintő, legsúlyosabb probléma felé fordul, ez pedig egyszerűen az, hogy mind kevesebb az iskolákban a gyerek. Tegyük hozzá, konkrét dolgok a probléma kapcsán még nem történtek, de legalább beszélnek róla.

Évente ezer tanulóval kevesebb lesz

Jeges Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár elmondása szerint az új iskolaévtől kezdve magyar nyelven is lesz középiskolai szintű művész-technikus és élsportoló-képzés Vajdaságban. Ezzel gyakorlatilag minden szakági képzés megoldódik magyar nyelven is.

Jeges Zoltán

– A magyar nyelvű iskolahálózat további bővítése ilyen értelemben nem folytatható, mert hiába nyílna minden városban több magyar tagozat, ha nincs, aki beiratkozzon oda – mondta Jeges. A helyzet jellemző a szerb ajkú diákokra is. A mutatók szerint még négy évig biztosított a középiskolák „diákellátása”, aztán pedig – az általános iskolák adatai értelmében – évi 1000 tanulóval lesz kevesebb. Ez azt jelenti, hogy tíz év múlva a mostani közel 30 ezer vajdasági középiskolás helyett csak körülbelül 19 ezren tanulnak majd. Az utánpótlásra nincs esély, hiszen az ország 1300 településén az általános iskolákban nem tudják a törvény által előírt 30-as létszámú tagozatokat megformálni – tette hozzá a tartományi titkár.

Az iskolakötelesek száma 1987 óta folyamatosan csökken. Szabadkán az átlagos tanulószám a magyar tagozatokon 18,37, a szerb osztályokban 21,53, míg a horvát tagozaton 12,31. Ez még a népesebb szerb osztályok esetében is messze van a 30-tól. Belgrádban is hasonló a helyzet, azzal, hogy ott a sűrűbben lakott városrészekben vannak telített tanintézmények. Másrészt egyes kisebb falvakban mindössze 4-5 gyerek jár az iskolába.

Magyar gyerekek szerb osztályban

Újvidéken a Petőfi Sándor általános iskola több mint ezer tanulójával a legnagyobbak közé tartozik a városban. A magyar tagozat negyedik osztályába öten járnak, ezért Szatmári Melitta tanítónő nagyon örül, hogy ősztől kilenc elsőssel kezdheti meg a tanévet. A négy magyar nyelvű tagozattal is rendelkező újvidéki iskola tanítónői évről évre jóformán ajtótól ajtóig járnak, s próbálják rávenni a szülőket, hogy magyar osztályba írassák csemetéjüket. A tömbön kívül élő magyarok ugyanis egyre gyakrabban küldik szerb osztályba a gyereket abból a vitatható megfontolásból, hogy a államnyelvet gyorsabban elsajátítva talán könnyebben érvényesül majd. Ez tovább gyorsítja a magyar osztályok egyébként is kis létszámának csökkenését.

Argyelán Zoltán

Argyelán Zoltán igazgató szerint a Petőfiben egyelőre nincs gond a tanulók számával, mert tekintélyes iskola lévén távolabbról is érkeznek diákok: a szerb osztályok tehát teljesek, viszont a város kevésbé frekventált iskoláiban érezhetően kevesebb a gyerek. Míg 3-4 évvel ezelőtt egy iskolában három szerb osztály is létesülhetett egy korcsoportban, mostanra jórészt csak kettő maradt.

Felére rövidítenék a gyest?

Milica Nikolity tanítónő emlékeztet arra, hogy a gyerekek számának fogyása előbb-utóbb komoly munkaerő-felesleget idéz elő majd a tanügyben, s erre máris van példa. A helyzetet az állam egyelőre határozatlanul, mondhatni érdektelenül kezeli, holott általános vélemény szerint hosszú távú, több szempontot átfogó, stratégiai tervre lenne szükség a népesség fogyásának leállítására. Szerbiában közhelynek számít a tény, hogy az ország elöregszik, mégis csak igen kevés intézkedés ösztönzi a fiatalokat gyermekvállalásra. Az állam, a tartomány, meg egyes községek is adnak ugyan egyszeri támogatást a megszületett csecsemő szüleinek, de a kismama nem kapja meg teljes munkabérét szülési szabadsága idején, ha pedig veszélyeztetett terhesség miatt marad távol a munkahelyétől, akkor a bérének mindössze 65 százalékában részesül, akárcsak a táppénzen levők. Sőt, a számtalan szerbiai csodatevő „szakember” egyike nem is olyan régen a 12 hónapos gyes felére rövidítését indítványozta.

Miklós Csongor