A Bácskai Civil Szervezetek Szövetsége (BÁCISZSZ) 2000-ben alakult, akkor még csak 16 bajai egyesület részvételével. Hajdú Miklós, a szövetség elnöke elmondja: a közös szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy összefogja a Bácskában működő nem kormányzati szervezeteket, támogassa együttműködésüket, képviselje érdekeiket, és segítséget nyújtson a szervezeti életükhöz.

„Szent emberek” kevés pénzzel

Hajdú Miklós úgy látja: a civil szervezetekben önzetlen, jó célokért rengeteg munkát és áldozatot vállaló emberek dolgoznak, akik azonban a kenyérkereső munkájuk mellett végzik választott tevékenységüket, ezért számos dologban segítségre szorulnak. A szövetség jogi, pénzügyi, könyvelési, adótanácsadást kínál a tagjainak. Fontosnak tartják a tájékoztatást az például európai regionalizmus folyamatairól, a jogharmonizációnak az egyes civil szervezetek által választott tevékenységre vonatkozó hatásairól. Rendkívül fontosnak tartják azt is, hogy segítsenek a civil szervezetek közötti kapcsolatok kiépítésében. Gyakran előfordul, hogy hasonló célért munkálkodó szervezetek nem tudnak egymásról, holott ha összefognának, a munkájuk eredményesebb lehetne.

Az összefogás előnyei a határon átnyúló civil kapcsolatokra is vonatkoznak. Bajának a rendszerváltozás és Jugoszlávia szétesése előtt is voltak kapcsolatai, elsősorban Zomborral, de a környékbeli településekkel is. A háború idején ezek a kapcsolatok meglazultak – Magyarországról az emberek féltek átmenni a háború sújtotta országba, onnan pedig sokan nem jöhettek a katonakötelezettség miatt. A bombázások megszűnése után először a régi kapcsolatokat – ezen belül is a vajdasági magyar kulturális szervezetekkel fenntartott együttműködést igyekeztek újjáépíteni. Könyvszállítmányokat, egyéb adományokat vittek Bajáról a zombori Petőfi Sándor Kulturális Egyesületnek. Még akadozott az áramszolgáltatás Zomborban, amikor a Bajai Főiskola kórusa hangversenyt adott Zomborban – a koncertet külön emlékezetessé teszi, hogy gyertyafény mellett kellett megtartani. De emlékezetes volt a zomboriak bajai látogatása is: karácsony előtt jöttek át, és nagy sikerű operett estet rendeztek a bajai nyugdíjasoknak.

A kultúra anyanyelv-függő, a hobby és a sport összeköti a különböző etnikumokat

Fontos ösztönző és kiindulási alap a határon átnyúló civil együttműködésben az anyaországon kívül élő etnikai kisebbségek helyzete. A BÁCISZSZ egyik első sikeres határon átnyúló projektje a bácskapalánkai Tolerancia Alapítvánnyal való együttműködés volt. Egy amerikai alapítvány támogatásával Magyarországon, Szerbiában és Horvátországban kutatásokat végeztek arról, hogyan tudják az ott élő kisebbségek megőrizni nemzeti identitásukat, hagyományos kultúrájukat. Az eredményeket konferencián vitatták meg, publikálták, a három országból 14 önkormányzat írt alá együttműködési szándéknyilatkozatot. Ugyanakkor szomorú tapasztalata az ilyen programoknak, hogy ha elfogy a pénz, abbamarad az együttműködés is.

Egyszerűsíti a kapcsolattartást, ha nincsenek nyelvi akadályok – állítja Hajdú Miklós. A kulturális kapcsolatok főként anyaországi és határon túli magyar szervezetek ápolják – de az utóbbi időben a szerb Ravangrad Kulturális Egyesület is részt vesz a munkában. A Bácskában a magyar és szerb anyanyelvű lakosság között nincsenek átjárhatatlan akadályok: sok szerb ért magyarul, Baján és környékén pedig ma is sokan beszélnek valamennyit szerbül, illetve az arra hasonlító bunyevác nyelvjárásban. Még nem fordult elő, hogy a tolmácsolást ne tudták volna megoldani. A különböző etnikumok közti rendszeres kapcsolattartás azért is előnyös, mert segítségével meg lehet őrizni az interetnikus térség egyik nagy előnyét, a többnyelvűséget.

Tűzoltók, méhészek, lövészek, rádióamatőrök

A Bajai Lövészklub a legrégebbi civil szervezet a térségben – 250 éve működik. Délvidéki partnerszervezeteikkel ma is rendszeresen rendeznek lőversenyeket. Ugyancsak hosszú múltra tekint vissza határon belül és határon túl az önkéntes tűzoltók kapcsolata. A Duna és a Ferenc-csatorna összeköti az evezősöket, kajakosokat. A rádióamatőrök kapcsolattartása a leginkább teherbíró: őket a legrosszabb időkben sem választhatta el sem a határ, sem a háborúskodás.

Tanács István