Sikerül-e Szegednek az eredményes alapkutatók városából a nyereséges csúcstechnológiai ipar városává válnia – erről szól a Biopolisz program. Ma már nemcsak arról beszélnek Szegeden, mit kellene csinálni, hanem az is körvonalazódik: hogyan.

Szegeden hosszú ideje születnek jelentős alapkutatási eredmények az orvosegyetemen, a természettudományi karon, az MTA Szegedi Biológiai Központjában (SZBK). Már a rendszerváltozás előtt is voltak törekvések arra, hogy megpróbálják ezeket Magyarországon piacképes termékké fejleszteni – de mindeddig nem sikerült átlépni egy olyan küszöböt, amely fölött már a gazdaság törvényszerűségei érvényesülnek. Sem elegendő tőke, sem elegendő speciális tudás nem volt ahhoz, hogy egy tudományos eredmény – amelyről kezdetben csak sejteni lehet, mekkora jelentősége lesz a gyakorlati felhasználásban – helyben végigjárhassa a maga kockázatos útját a piaci sikerig.

Az Európai Unió támogatása, illetve az erre alapozó Új Magyarország Fejlesztési Terv újabb nekirugaszkodásra ad lehetőséget. Szeged régióközpont és versenyképességi pólus – versenyképességének alapja pedig a biotechnológiához kapcsolódó tudományos műhelyek sokasága. Jó néhány éve Biopolisz programként emlegetik ezt az elképzelést – de maguk a szegediek sem mindig tudják, hogy éppen mit értenek alatta. Marketingszakemberek olykor biopoliszként emlegetik magát a várost is, és a Biopolisz nevet használja fejlesztő szervezet, illetve gazdasági társaság is.

Szűkebb értelemben azonban a biotechnológia három részterülete tartozik a Biopolisz program körébe: az első az egészségipari, orvosi biotechnológia, illetve a hozzá tartozó, a tervek szerint kétezer ágyas új regionális szuperklinika, ahová a gyógyszeripari kutatásokat, fejlesztéseket is összpontosítanák. E terv megvalósítása mintegy 60 milliárd forintba kerül, előkészítése gőzerővel folyik a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumának elnöke, Mikó Tivadar vezetésével. A második részterület az ipari, környezetvédelmi biotechnológia – például nagy kiterjedésű ipari szennyeződések megszüntetése baktériumtenyészetek segítségével, illetve egyéb környezetszennyező anyagok – például a hígtrágya energetikai célú hasznosítása biogáz-termelés révén. Ezen a területen Kovács Kornél professzor kezdeményezései vannak a leginkább előrehaladott állapotban. A dél-alföldi régió mezőgazdasági adottságaira és hagyományaira épül az agrár-biotechnológia – ez különösen érzékeny terület, mivel nagy viták vannak a génmódosított növények hazai engedélyezéséről. A szegedi kutatók meggyőződése szerint a térségben a bioenergia-termelés (biodízel-, bioetanol-előállítás), amelyhez nagy reményeket fűznek, genetikailag módosított fajták révén gazdaságosabb lehet.

Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója szerint már látszanak az eredményei a 2003 végén létrehozott Biopolisz Kft. tevékenységének. Az ugyanis bonyolult, a posztkommunista Magyarországon hagyományok nélküli tevékenység, hogyan menedzseljék a tudományos eredményeket. El kell tudni dönteni, hogy milyen alapkutatási eredményben milyen felhasználási lehetőségek rejlenek. Meg kell tenni a szükséges iparjogvédelmi lépéseket. Úgynevezett spin off cégeket kell szervezni a kutatók részvételével, állami tőkét, illetve kockázatitőke-társaságoktól támogatást szerezni a fejlesztésekre.

A főigazgató szerint a 2004-2006 közötti eredmények ígéretesek. A Biopolisz Kft. 26 magyar szabadalmat kezel, és 13 nemzetközi szabadalmi bejelentést tett. Az elmúlt három évben 11 spin off cég alakult a szegedi kutatóhelyeken – egy nyugati egyetemen évente átlag 5 ilyet alapítanak. Magyarországon meg kell küzdeni a kutatók hagyományos szemléletével is, amelytől a legutóbbi időkig idegen volt az üzleti világ. Vannak, akik már felfedezték magukban a menedzseri vénát – dr. Puskás Lászlónak például két spin off cége is működik.

A szegedi Biopolisz Program hatóköre nemcsak a magyarországi területekre, hanem a DKMT Eurorégió egész térségére kiterjed. A tervezett regionális egészségügyi központba Szerbiából és Romániából is várnak betegeket – a betegforgalmat segítheti a DKMT Eurorégió egyik tervezett projektje, az eurorégiós betegbiztosítási kártya majdani bevezetése. Ugyanakkor a térség nagyvárosai között verseny is van: ha Szeged rövid időn belül nem tud előre lépni terveiben, akkor a rohamosan fejlődő Temesvár, vagy a távolabbi jövőben Újvidék is elcsábíthatja tőle a befektetőket.

Tanács István