– A szerb-magyar határon el kellene érnünk az osztrák-magyar határátkelÅ‘-sűrűséget – jelöli ki az  ambiciózus célt Rigó Mihály, a Magyar Közút Kht. Csongrád megyei fÅ‘mérnöke. A megvalósulás realitásait firtató kérdésünkre a szakember úgy fogalmaz: „semminek sincs, és mindennek van realitása.” Ezzel azt igyekszik érzékeltetni: politikai, gazdasági és diplomáciai érdekeken és felismeréseken múlik, hogy mikorra lehet a terveket aszfaltba önteni. Sok helyen nemcsak új utakra volna szükség, hiszen a meglévÅ‘k is igencsak felújításra szorulnak – igaz, ez nemcsak a határtérség alsóbbrendű útjainak sajátossága.

Elkészült kivitelezési tervek

Az országokat összekötÅ‘ utaknak talán még nagyobb a jelentÅ‘ségük mint az egy államon belül futó aszfaltcsíkoknak, mivel általuk lehet igazán kiaknázni egy eurorégió adottságait. Jó példa erre Ásotthalom és Palics esete: elÅ‘bbi mellett fekszik a dél-alföldi térség egyik legjelentÅ‘sebb erdÅ‘tömbje, utóbbi pedig ugyancsak természeti kincseivel vonzza a kirándulókat. Mindkét település jól járna hát, ha nemcsak Kelebián vagy Röszkén, azaz több tíz kilométeres kerülÅ‘vel lehetne eljutni egyik helyrÅ‘l a másikra. Mindössze két kilométernyi út kellene ahhoz, hogy összeérjenek.

Tiszaszigeten működik ugyan határátkelÅ‘, ám az odavezetÅ‘ út rossz állapotban van. A szakasz esetleges felújítása nyomán megnövekedhetne a forgalom, az viszont újabb fejtörést okozna, hiszen az érintett Tiszasziget és Újszentiván jogosan kezdene elkerülÅ‘ért lobbizni. Ugyancsak kihívás a szerb-magyar-román hármashatár, ahová a DKMT egy ipari parkot és logisztikai központot is tervez létesíteni.

Amíg egyes elképzelések egyelÅ‘re csak szakmai koncepciókban léteznek, több helyen már elkészültek a konkrét kivitelezései tervek, így például a Mórahalmot BácsszÅ‘lÅ‘ssel összekötÅ‘ út, vagy a Bánáti út tervei egyaránt rendelkezésre állnak, s pályázható forrásra várnak.

Hasonló a helyzet délkeleten is, ahol Békés megyében ugyancsak sok terv vár kivitelezésre. Virág Mihály, a Magyar Közút Békés megyei igazgatója ezek közül a határ menti térség szempontjából legjelentÅ‘sebbnek a Gyulát Eleken, LÅ‘kösházán, Kevermesen, Dombegyházán és Battonyán keresztül MezÅ‘hegyessel összekötÅ‘ út fejlesztését nevezi, amelynek egy 2005-ös INTERREG pályázat eredményeképpen készülhettek el a tervei.

A határral párhuzamosan haladó utak mellett három további terv is rendelkezésre áll, amelyek viszont kifejezetten határon átfutó utakra vonatkoznak. Az elÅ‘zetes információk szerint várhatóan a közeljövÅ‘ben inkább ez utóbbiak élvezhetnek prioritást. Miután arra már a tervezés idÅ‘szakában is kevés esély látszott, hogy a határ melletti teljes útszakasz felújítása egy lépcsÅ‘ben megtörténhessen, azt 17 etapra osztották fel, s így önállóan lehet pályázatot benyújtani az egyes szakaszokra.

Új utak a két ország között

Ha minden a térségben élÅ‘k reményei szerint alakul, Elek és Ottlaka között belátható idÅ‘n belül megnyílhat a határ, ehhez magyar oldalon egy mindössze másfél kilométeres útra van szükség. Dombegyházról vezet ugyan valamiféle út Kisvarjas irányába, ám a mintegy 5 kilométeres utat ki kellene szélesíteni, és fel kellene újítani – a prosperáló Arad környékén munkát vállalóknak is nagy könnyebbséget jelentene a határnyitás, amivel lerövidülne az út a városig, s ez hosszabb távon azzal is járhatna, hogy a nagyobb település árnyékában a kisebb is jobban fejlÅ‘dhetne, függetlenül attól, hogy már másik ország része. Elkészült a LÅ‘kösháza-Kürtös közötti út terve is, ám ott a romániai Kürtös lesz a kedvezményezett, ott nyújtják be a pályázatot.

A megye északi részén Körösnagyharsány és Körösszeg, valamint Geszt és Cséfa lakosai bíznak abban, hogy elÅ‘bb-utóbb úthengerek robaja veri fel falvaik csendjét. (Munkatársunktól)