Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Kadarka: az eurorégió bora?

Mezőgazdaság - 2007-12-18 15:00:16
A Vajdaságból indult az a kezdeményezés, hogy legyen az utóbbi évtizedekben visszaszorult kadarka szőlő- és borfajta a DKMT Eurorégió közösen felfuttatott, ellenőrzött, emblematikus terméke.

 

A XX. század közepén még 50 ezer hektáron termett Magyarországon kadarka. – A Balkánról származó szÅ‘lÅ‘fajta olyannyira elterjedt volt a mai DKMT Eurorégió területén, olyan jellegzetes bora volt ennek a földrajzi egységnek, hogy Liszt Ferenc is ilyet küldött minden évben a pápának – meséli Ignác Tonkovic, a palicsi MR Vinogradi borászati cég vezetÅ‘je. Ő volt a kezdeményezÅ‘je annak, hogy a kadarkával foglalkozó szakemberek fogjanak össze a régióban, és együtt próbálják azt újra elterjeszteni. Az Európai Unió ugyanis a lokális borokat elÅ‘nyben részesíti: a helyben honos fajták termelését támogatja a tömegtermelésre alkalmas világfajták helyett, mivel ezekbÅ‘l csak korlátozott mennyiség állítható elÅ‘. Az együttműködésben román, magyar és szerb borászok, illetve fajtakutatással foglalkozó szakemberek vesznek részt.

 

Keveset, de jót

 

A DKMT Eurorégió fennállásának tizedik évfordulóját ünneplÅ‘ jubileumi ülésén megalakították a Kadarka szekciót. Ezidáig két ülésen tárgyaltak a három államból érkezett szakemberek: egyszer 2007. júliusában, egyszer pedig 2007. novemberében. Közben intenzív tárgyalások folytak arról, hogy diplomáciai utakon keresztül milyen segítséget lehetne szerezni a kadarka ügyének. Az elvi támogatás minden oldalról adott: kérdés, mire lesz ez elég.

 

– Ennek a fajtának voltak olyan kedvezÅ‘tlen tulajdonságai, amelyek miatt a múlt század második felében háttérbe szorult – mondja Takács László, KiskÅ‘rös város hegyközségének elnöke. – Nehezen viseli a korszerű technológiát, a sok műtrágyát, csak bizonyos tápanyagegyensúllyal érzi jól magát. A mennyiségi szemlélet nem kedvez neki, részben ezért nem volt alkalmas szovjet exportra, részben pedig azért, mert nem tudja mindig ugyanazt a színanyagot produkálni, és az akkori divat szerint ez megengedhetetlen volt. A termelÅ‘k jelentÅ‘s része kivágta ezt a fajtát, Magyarországon mintegy ezer hektár van még belÅ‘le.

 

– Most népszerűek a köztes színű borok is, ilyen szempontból újra eljött a kadarka ideje, de jól szervezett marketingmunka nélkül ez a könnyen piacossá tehetÅ‘ bor elveszne. Azt szeretnénk, hogy ne mindenáron a mennyiséget hajszoljuk, mert ez a szÅ‘lÅ‘ erre nem alkalmas, hanem olyan alapokat kellene kialakítani, hogy kevesebb, de nagyon jó minÅ‘ségű bort állíthassunk elÅ‘, és a minÅ‘séget az árban is el tudjuk ismertetni – folytatja a hegyközségi elnök.

 

Eurorégiós címkével

 

Addig azonban még hosszú lesz az út. ElsÅ‘ lépésként olyan fajtát kell felmutatni, amelyre az egységes technológiát alapozni lehet. A tudományos együttműködésben a kecskeméti SzÅ‘lészeti és Borászati Kutatóintézet valamint a Novi Sad-i egyetem szakemberei vesznek részt. A megoldandó feladat egyrészt a rothadásra való hajlamosság csökkentése, másrészt a beltartalmi értékek javítása lenne. Ha megvan megfelelÅ‘ fajta, akkor folytatni lehet a munkát a technológia kidolgozásával, a termelÅ‘i háttér kiépítésével, majd sor kerülhet a marketingre és az eredetvédelemre is. A végeredményt Tonkovic és Takács is számozott palackokban piacra bocsátott, eurorégiós címkékkel ellátott, magasabb árfekvésű borként képzeli el.

 

Regisztrált termelÅ‘i háttér

 

– 2006-ban a magyar együttműködÅ‘k szép eredményeket értek el a kadarkájukkal az alföldi borversenyeken, 2007-ben a mi cégünk is több díjat elnyert a Vajdaságban – dicsekszik az eredményekkel Ignac Tonkovic. – Tudunk produkálni egy komoly kadarkát. Ha ebbÅ‘l sikerül egy eurorégiós brandet faragni, az az egész térségnek jót tenne. Addig persze nem lehet az unió elé állni, amíg a megfelelÅ‘ kutatásokat nem végeztük el, és nincs egy regisztrált termelÅ‘i háttér.

 

– Átalakulóban a termelési szerkezet – véli Takács László. – A kisebb borászatok kiesnek, csak a nagyobb területen gazdálkodók fognak ebbÅ‘l megélni. Közülük is azok, akik garantálják a szigorú minÅ‘ségi feltételeket, amelyekre szükség lesz ahhoz, hogy ezt a komoly munkát az árban el lehessen ismertetni. Az nem tartható, hogy az ország más részeiben ezerötszáz-kétezer forint alatt nem is emlegetnek egy palackot, míg mi ennél jóval olcsóbban vagyunk kénytelenek piacra engedni a borunkat. Itt nincsenek kiemelkedÅ‘ adottságok, nincs vulkanikus kÅ‘zet, javarészt csak homok, de megfelelÅ‘ fajtaválasztással és a minÅ‘ségre vállalt garanciákkal ezek a borok is felértékelÅ‘dhetnek.

Tanács Gábor

Megtekintett oldalak: 5,482,796

A projekt partnerei: