2007. szeptember 21-én alakult meg Szegeden a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter, amelynek 18 informatikai vállalkozás a tagja. A klaszterek egy adott iparágon belül dolgozó, eltérÅ‘ profilú, de rugalmasan együttműködÅ‘, egymást kiegészítÅ‘ cégcsoportok. Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere az alakuló ülésen úgy fogalmazta meg az együttműködés célját: egy dél-alföldi méretű piacon nem feltétlenül versenyezni kell egymással, hanem együttműködve növelni a térségben lévÅ‘ cégek piaci versenyképességét.

Pólusprogram

A klaszterek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a fejlesztési pólusokhoz, vagyis a régióközpontokhoz kapcsolódnak. Szegeden a város kiemelt fejlesztési programját szervezÅ‘ Pólus Kft. a klasztert menedzselÅ‘ vállalkozás. Ezzel az informatikai klaszter közvetlenül kapcsolódhat a pólus program többi eleméhez – mintegy számítástechnikai hátteret adva azoknak. Nagy Sándor szerint az informatikai klaszter a régión kívülrÅ‘l érkezÅ‘ megrendelések elnyerésében is versenyképesebb lehet, mint a térségben működÅ‘ informatikai kis- és középvállalkozások (kkv).

Szeged központi szerepét az egyetem jelenléte is erÅ‘síti. Az informatikai klaszternek is a Szegedi Tudományegyetem adja a kutatási hátterét, de az évente kibocsátott friss diplomások személyében a szakember-utánpótlását is. Az egyetemnek korábban is szinte mindegyik helyi szoftvercéggel volt együttműködési megállapodása – ebbÅ‘l azonban most egy lényegesen összetettebb rendszer alakul ki. Nagy Sándor szerint a legfÅ‘bb elvárás, hogy a klaszter gazdasági növekedést idézzen elÅ‘ a benne résztvevÅ‘ cégeknél. Járulékos, de nem kevésbé fontos cél, hogy javuljon a térség informatikai kultúrája – ez ugyanis az egyéb cégek versenyképességére is jótékony hatást gyakorolhat.

Kompetenciatérkép

Dr. Gyenizse Pál, a Griff Soft Informatikai Zrt. fejlesztési projektigazgatója a klaszter jelentÅ‘ségét a következÅ‘képpen világítja meg: az együttműködésben fÅ‘leg kkv-k vesznek részt. Ezek mérete nem engedi meg, hogy nagyon sokféle területen rendelkezzenek versenyképes tudással. Az Å‘ cége, a Griff Soft például nagyon erÅ‘s a vállalatirányításban – nem rendelkezik viszont termelésirányítási tapasztalatokkal. Ráadásul a különféle ágazatokban dolgozó cégekhez eltérÅ‘ termelésirányítási informatika szükséges – ezzel a tudással viszont rendelkeznek más – a klaszterhez tartozó – vállalkozások.

A szervezÅ‘dés elsÅ‘ közös feladata az úgynevezett platformok megalakítása, és egy kompetenciatérkép elkészítése. A platformok olyan szűkebb szakterületek, amelyekkel a hálózatnak nem az összes tagja, hanem közülük csak néhány foglalkozik. A legerÅ‘sebbnek kezdetben a szoftver-minÅ‘ségbiztosítási platform látszik – elsÅ‘sorban az egyetemi kutatóhelyek profilja miatt. De nem kevésbé fontos, és nagy piaci igényt elégít ki az e-közigazgatás rendszerének kialakítása – különösen az önkormányzati szektorban.

A komptenciatérkép azt mutatja meg, hogy a klaszterben együttműködÅ‘ cégek milyen termékeket, szolgáltatásokat állítanak elÅ‘ külön-külön, és ezekbÅ‘l milyen komplex termékláncok alakíthatók ki, amelyeket együtt lehet kiajánlani az ügyfelek számára.

Az utánpótlás

Mivel a Szegedi Tudományegyetemen nagyon erÅ‘s az informatikai képzés, minden évben számos friss diplomás keres munkahelyet magának. Gyenizse Pál szerint, noha Szeged nem mérhetÅ‘ például Budapesthez az elhelyezkedési lehetÅ‘ségeket illetÅ‘en, minden évfolyamról a legjobb 10 százaléknak munkát tudnának adni a városnak. A legjobbak persze kapnak ajánlatot máshonnan is – a szegedi bérek nem versenyképesek a fÅ‘városiakkal, vagy a Nyugat-Európában kínált fizetésekkel.

A kompetenciatérkép mellett egységes arculat és hatékony marketing is szükséges ahhoz, hogy a klaszter önállóan is pozíciókat szerezhessen a piacon. A Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretében kiírandó pályázatból szeretnének forrásokat szerezni a klasztermenedzsment megerÅ‘sítéséhez. (Munkatársunktól)