A Makói Hagymafesztivál egyben fajtabemutató is

Már nem új keletű az a szakmai kapcsolat, amely a szerbiai és a makói hagymatermelÅ‘k között fennáll: a Vajdasági Parasztszövetség szervezésében az ottani gazdálkodók rendszeresen ellátogatnak például Makóra, hogy fajtabemutatókon ismerjék meg az újonnan kifejlesztett intenzív fajtákat és technológiákat.

Mágori Józsefné, a Hagyma Terméktanács elnökségi tagja elmondta: a magyarországi és a vajdasági termelÅ‘k nem jelentenek konkurenciát egymás számára, ugyanis nem keresztezik egymás kereskedelmi érdekeit. – A Vajdaságban ugyancsak nagy múltja van a hagymatermesztésnek. A közelünkben fÅ‘ként vöröshagymát, kisebb arányban fokhagymát termelnek. Mivel azonban Szerbia nem tagja az EU-nak, onnan nem éri meg a magyar piacra szállítani a hagymát, s ez fordítva is igaz: a vajdasági termelÅ‘k a hazai keresletet egészen a tengerpartig kielégítik – fogalmazott Mágori Józsefné.

Makóra és környékére jellemzÅ‘en inkább Romániából járnak át felvásárlók, akik olykor házról-házra járva vásárolnak hagymát, amit a határon túl értékesítenek. Ez elsÅ‘sorban azoknak a magyar gazdálkodóknak jön jól, akik a nem elsÅ‘ osztályú hagymát nem tudják – vagy nem akarják –felvásárlókon keresztül konzervgyári vagy gyógyszeripari alapanyagként értékesíteni, mivel így a háztól eladott hagymáért esetleg több pénzt is kapnak, mint a nagyüzemi begyűjtÅ‘ktÅ‘l.

Jó termésre, jó árakra számítanak

A térségben tavaly megduplázták a fokhagyma termőterületét

A mezÅ‘gazdaságban ritka a megelégedettség, viszont Mágori Józsefné erre az általános vélekedésre rácáfolva kijelenti: a Makó környéki hagymatermelÅ‘k optimistán tekinthetnek a jövÅ‘be, mivel az itt termelt fokhagymának jó keletje van az Európai Unióban, ráadásul meg is fizetik. Ezt misem jelzi jobban, minthogy a térségben tavalyhoz képest idén megkétszerezték a fokhagyma termésterületét, amely így 1300-1400 hektárra növekedett. Úgy tűnik, hogy általános a bizakodás, s a termelÅ‘k nem tartanak attól, hogy túltermelés lesz a megnövekedÅ‘ termelési kedv következménye.

A napokban BrüsszelbÅ‘l friss tapasztalatokkal hazatért, családi gazdálkodóként 15 hektáron ugyancsak termelÅ‘ Mágori Józsefné ezt úgy látja: az EU-ban keletje van a jó minÅ‘ségű dél-alföldi fokhagymának. Már most is sok érdeklÅ‘dÅ‘ van a termékek iránt, ezért ha a kedvezÅ‘ téli és tavaszi idÅ‘járást követÅ‘en nem jön közbe aszály vagy jégverés, eredményes évet zárhatnak a termelÅ‘k, s reálisan bízhatnak abban, hogy az utolsó gerezdig sikerül jó áron – azaz az önköltségi ár felett, nyereséggel – értékesíteniük a hagymát.

A magas olajár felerÅ‘sítheti a régiós piacok szerepét

A változás annak tudható be, hogy az Európai Unió néhány éve kvótát szabott a kínai fokhagymának, amely addigra egyre inkább kiszorította az európai termelÅ‘ket a saját piacaikról, például az 1990-es mintegy 10 ezer tonnás magyar fokhagymaexport az ezredfordulóra 300-350 tonnára esett vissza. Tavaly ez a becslések szerint körülbelül ezer tonnára duzzadt fel, s a trend folytatódásában bíznak a termelÅ‘k. Ez közvetve pozitív hatást gyakorol a térség gazdasági és társadalmi fejlÅ‘désére is, mivel munkaerÅ‘t szív fel, bevételt hoz a helyiek számára, s ezzel növeli a régió népességmegtartó erejét.

Mágori Józsefné még egy folyamatot vetít fel: vélekedése szerint a rekord szinten lévÅ‘, s tartósan magas üzemanyag-költségeket kiváltó olajár egyre inkább felértékeli a helyi piacok jelentÅ‘ségét. – A szállítási költségek megugrása miatt egyre több területen nÅ‘het a régiós, eurorégiós piacok szerepe, azaz bár a saját termékeinket is drágábban szállíthatjuk máshova, ám a távoli versenytársak is nehezebben vethetik meg a lábukat a mi piacainkon – fogalmaz a makói üzletasszony. (Munkatársunktól)