A gyógyszergyárak és a kórházak által kibocsátott szennyvízben lévÅ‘ gyógyszermaradványok analízise érdekében fogott össze a közelmúltban a szegedi Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék az újvidéki egyetemmel. Az együttműködés felemás sikerrel járt, mivel az INTERREG pályázaton csak a szerb kutatók nyertek forrást. Kiricsi Imre tanszékvezetÅ‘ elmondta: a pályázattól függetlenül tartják a kapcsolatot továbbra is a vajdasági kutatókkal, s amint arra lehetÅ‘ség nyílik, ismét pályázni fognak.

– Uniós támogatás nélkül nehezen folytathatók kutatások, mivel vannak olyan területek, amelyekhez nemigen lehet szponzorokat megnyerni – erÅ‘síti meg az elhangzottakat Csákiné Tombácz Etelka, a Kolloidkémiai Tanszék egyetemi tanára. A Szegedi Tudományegyetemen a temesvári egyetemmel, a szegedi és a temesvári akadémiai bizottságok bevonásával 2005 óta folytatnak közös érdekeltségű kutatásokat a mágneses folyadékok területén, ám mindeddig erre a regionális együttműködésre sem sikerült pályázati pénzt nyerni. A tudósok lelkesedése azonban töretlen: rendszeresek a közös publikációk, s az elmúlt három évben számos elÅ‘adást is tartottak már a kutatók egymás egyetemein.

Mire jó a mágnes?

Temesváron professzionális szintre emelték a mágnesfolyadékok fejlesztését

Bár a tudományos lehetÅ‘ségekhez képest lehet, hogy némileg lassabb, ám a fejlÅ‘dés így is folyamatos. Temesváron például nemzetközileg is elismert, magas szintű kutatások folynak a Műszaki Egyetem Mágneses Folyadékok Laboratóriumában, ahol professzionális szintre emelték a mágneses folyadékok fejlesztését: több szabadalmuk is van, termékeiket elsÅ‘sorban az ipar hasznosítja, a székelyudvarhelyi ROSEAL S. A. cég például az ottani fejlesztések eredményeképpen gyárt speciális tömítéseket. Ezek szakmai elismertségét jelzi, hogy az ott készített tömítéseket atomerÅ‘művek is felhasználják.

Szegeden az orvosbiológiai alkalmazás irányába nyitottak: a céljuk az, hogy olyan, mágnessel manipulálható vizes folyadékot állítsanak elÅ‘, amivel forradalmasítani tudják a rákbetegségek kezelését. Csákiné Tombácz Etelka ezt úgy magyarázza: a hagyományos kemoterápiás kezelések ma az egész szervezetet citosztatikumokkal árasztják el, emiatt sok a nem kívánatos mellékhatás és kisebb a hatékonyság.

A mágneses folyadék a gyógyszerek hatóanyagát juttatja el a tumorsejtekhez

Számos törekvés van arra, hogy a tumorsejtek elsorvasztását célzó sejtmérgeket minél pontosabban összpontosítsák oda, ahol azok leginkább, az egészséges szövetek legkevesebb roncsolásával hathatnak. Úgy vélik, hogy ezt a célt szolgálhatják a mágneses folyadékok is, ha azokat sikerül olyan hordozóanyagokká alakítani, amelyek alkalmasak arra, hogy a gyógyszerek hatóanyagait mágnes segítségével eljuttassák a kívánt területekre. A terápia kombinálható a mágneses hypertermia kezelésekkel, amelyek hÅ‘hatás révén pusztítják a tumorsejteket, ám jelenleg alkalmazott formájukban rendszerint nem képesek a teljesen daganatmentes állapot elérésére.

KülönbözÅ‘ szakterületek, azonos célkitűzés

Amint az egészségügyi kutatásoktól általában, a mágneses vivÅ‘anyagok vizsgálatától sem várható rövid távon eredmény, hiszen hosszú évek kutatómunkája kell ahhoz, hogy a sejtszintű vizsgálatoktól el lehessen jutni az embereknél is biztonsággal alkalmazható készítmények tömeggyártásáig. A projekten együtt dolgoznak az egyetemen kémikusok, biokémikusok, gyógyszerészek, a kutatásokba a Szegedi Biológiai Központ Biofizika Intézete is bekapcsolódott, s a vizsgálatoknak a temesvári kutatóbázis úgyszintén részese.

– Párhuzamosan három különféle készítménnyel folytatunk kísérleteket, ezek közül az egyik a temesvári laboratóriumban elÅ‘állított anyag, amelynek továbbfejlesztése igen ígéretesnek mutatkozik – nevezi meg a projektben a román-magyar kapcsolódási pontot Csákiné Tombácz Etelka. (munkatársunktól)