Az elmúlt idÅ‘szakban egyre több román állampolgár vásárolt házat a Békés megyei Battonyán. Kreszta Traján alpolgármester, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke az Ericinfo megkeresésére úgy nyilatkozott: Románia uniós csatlakozása óta felgyorsult a mobilitás, s immár nemcsak határon túli magyarok, hanem magyarul nem beszélÅ‘ románok is érdeklÅ‘dnek a határhoz közeli ingatlanok iránt.

A tengerpartról Battonyára

Az új lakók nemcsak a kistérségbÅ‘l vagy a régióból érkeznek, az elmúlt idÅ‘szakban Bukarest mellÅ‘l éppúgy költöztek Battonyára mint a Fekete-tenger partjáról.

– Romániában a nagyfokú iparosítással jelentÅ‘sen drágulásnak indultak az ingatlanok is. Temesvár és Arad térségére is jellemzÅ‘, hogy a beruházásokkal párhuzamosan egyre több munkaerÅ‘re van szükség, a mobilitás nyomán pedig meglódultak egyes típusú lakóházak árai. Ez áll a hátterében annak, hogy egyre vonzóbb célponttá válnak azok a határhoz közel fekvÅ‘ magyarországi házak, amelyek viszonylag kis távolságra vannak az ipari vagy szolgáltató centrumoktól – ad magyarázatot a jelenségre Kreszta Traján.

– Battonya és Arad között alig több mint húsz kilométer a távolság, a közlekedési adottságokból adódóan vannak olyan munkahelyek, ahová hamarabb be lehet érni Magyarországról, mint akár egy földrajzilag közelebb fekvÅ‘ Arad melletti településrÅ‘l – folytatja az alpolgármester, hozzátéve: a romániaiak nemcsak kész házak iránt érdeklÅ‘dnek, hanem építési telkek iránt is. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy egy közelmúltbeli értékesítési körben mintegy tucatnyi telek mindegyikét román állampolgárok vették meg. Konkrét adatok nincsenek arról, hogy Battonyán jelenleg pontosan hány ingatlan van romániai tulajdonos nevén, Kreszta Traján becslése szerint immár a háromszázat is meghaladja a románok által megvásárolt házak és telkek száma a hétezres kisvárosban. Kétségtelen, hogy a vásárlások között befektetési célú vétel is akad, ám sokan komolyan gondolják a magyarországi letelepedést.

Tolmácsszolgálat a magyar bürokráciához

A magyarországi letelepedés ugyanakkor nem zökkenÅ‘mentes, különösen akkor, ha valaki nem beszéli a nyelvet. Ezért a kisebbségi önkormányzat az irodájában hetenként egy alkalommal tanácsadással, konzultációval, ügyintézéssel segíti a Battonyára költözni szándékozókat.

– Egy-egy magyar bontási vagy építési engedély megszerzése, a közművek – áram-, víz- és gázszolgáltató – mérÅ‘óráinak felszereltetése vagy a korábbi tulajdonos nevérÅ‘l való átíratása, a tartózkodási engedélyek elintézése mind-mind jártasságot feltételez a bürokráciában, a telkeket értékesítÅ‘ ingatlanközvetítÅ‘kre viszont ritkán lehet számítani – indokolja a kezdeményezés létjogosultságát az alpolgármester. Az irodában az adójogszabályokról vagy a vámszabályokról ugyancsak kaphatnak információkat az érdeklÅ‘dÅ‘k.

Átalakuló közösségi élet

A házvásárló románok között orvos vagy jogász éppúgy van, mint munkásember vagy nyugdíjas. A betelepültek számának növekedése társadalmi változást is hoz, például egyre többen érdeklÅ‘dnek a battonyai román óvoda és iskola iránt. Kreszta Traján megjegyzi: bízik abban, hogy a szeptemberre elkészülÅ‘ új román iskola a Magyarországon kisebbségben élÅ‘ román nemzetiségű szülÅ‘k mellett egyre nagyobb vonzerÅ‘t jelent majd a frissen betelepült román állampolgárok számára is, az Aradon vagy Temesváron dolgozó szülÅ‘k a napi ingáztatás helyett inkább a battonyai iskolába íratják be gyereküket, s ezáltal erÅ‘södhet a román közösség összetartása is. (Munkatársunktól)