1. Milyen feltételekkel lehet gazdasági tevékenységet végezni, vállalkozást alapítani Szerbiában?

- A leggyakoribban alkalmazott vállalkozási forma a Kft.

Alapítója lehet egy vagy több magán ill. jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt. Az társasági alaptÅ‘ke minimum 500 EUR, melynek felét (250 EUR) alapításkor kell befizetni, a fennmaradó 250 EUR-t pedig az elkövetkezÅ‘ két évben, bármikor. Az alaptÅ‘kével a tulajdonosok a cég megalapítását követÅ‘ napon már szabadon rendelkezhetnek. A Kft. alapítóinak elvárt száma nem rögzített, de 50 tagban maximált.
A Kft. kötelezettségvállalása esetén a tagok csak az alaptÅ‘ke mértékéig tartoznak felelÅ‘sséggel.

- A betéti társaság korlátlan (beltag) és korlátolt (kültag) felelÅ‘sségű tagokból áll. A beltagok teljes vagyonukkal, míg a kültagok csak az alaptÅ‘ke mértékéig felelnek a Bt. kötelezettségeiért.
- LehetÅ‘ség van Zártkörű (Zrt) és nyíltkörű (Nyrt) részvénytársaságot alapítani. A zártkörű részvénytársaságnak maximum 100 alapító-tagja lehet. Az alapítók ugyanolyan adminisztratív feltételek mellett alapítanak egy Rt-t mint egy Kft.-t. Az alaptÅ‘ke a zártkörű részvénytársaság esetében minimum 10.000 EUR, a nyíltkörű részvénytársaság esetében pedig 25.000 EUR.

2. ElÅ‘nyös-e, érdemes-e manapság egy magyar cégnek Szerbiába települni, vagy eleve ott alapítani céget?

- Érdemes, mivel a Szerbiába befektetÅ‘ cégek több különbözÅ‘ befektetésösztönzési lehetÅ‘ség közül választhatnak. A pénzügyi támogatást és az adókedvezményeket nyújtó támogatási formákat az alábbi táblázat foglalja össze:

- Pénzügyi támogatások:

A szerb kormány 2006. júniusi rendelete alapján minden zöldmezÅ‘s beruházásra vonatkozik, kivéve a kereskedelem, turizmus, vendéglátás és mezÅ‘gazdaság területét. ElÅ‘nyt élveznek azok a vállalatok, amelyek gyártási tevékenységet, nemzetközi szinten is jegyzett szolgáltatási tevékenységet, vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek.

Befektetések a gyártási folyamatba

ElérhetÅ‘ források: 2.000 – 5.000 euró között minden új munkahely esetén,

A minimális befektetési összeg: 1-5 millió euró között, függÅ‘en a befektetés területén lévÅ‘ helyhatóságon belüli munkanélküliségi rátától,

Az új munkahelyek minimális száma: 50

Befektetések a szolgáltatási szektorba

ElérhetÅ‘ források: 2.000 – 10.000 euró között minden új munkahely esetén,

A minimális befektetési összeg: 1 millió euró,

Az új munkahelyek minimális száma: 10

Befektetések a K+F szektorba

ElérhetÅ‘ források: 5.000 – 10.000 euró között minden új munkahely esetén,

A minimális befektetési összeg: 1 millió euró,

Az új munkahelyek minimális száma: 10

Az állami nem vissza térítendÅ‘ alapokból azok a leendÅ‘ befektetÅ‘k részesülnek, amelyek megfelelnek a pontrendszeren alapuló elvárásoknak. A befektetési projekteket a következÅ‘ speciális kritériumok alapján pontozzák és értékelik: 1) befektetÅ‘ referenciái 2) a hazai beszállítók részvétele a végtermék megvalósításában és a befektetés hatása a helyi vállalatokra, 3) a befektetés fenntarthatósága és életképessége, 4) a K+F hatása, 5) az emberi erÅ‘forrásokra gyakorolt hatás, 6) környezeti hatás 7) a befektetés hatására a térségben generált nemzetközi kereskedelmi forgalom, 8) a helyi közösség fejlÅ‘désére gyakorolt hatás és 9) az önkormányzat támogatása a helyi bevételeiken keresztül.

- Adókedvezmények:

Szerbiában a nyereségadó összege 10 %. A devizakülföldiek csak a Szerbiában realizált jövedelmük után adóznak.

Átmeneti adókedvezmények:

A vállalatokat mentesítik a vállalati nyereségadó alól maximum 10 éves idÅ‘tartamra, attól az évtÅ‘l kezdve, amikor az elsÅ‘ adóköteles nyereség realizálódik, ha:

A beruházott tÅ‘ke összege nagyobb mint 600 millió dinár (kb. 7 millió euró) és

A befektetés idÅ‘tartamán keresztül legkevesebb 100 további alkalmazottat foglalkoztatnak határozatlan idejű szerzÅ‘déssel.

Adójóváírás:

Az adott adózási idÅ‘szakban befektetett tÅ‘ke értékének maximum 20 %-val csökkenthetÅ‘ az adókötelezettség összege. Ez a kedvezmény nem lépheti túl a teljes adókötelezettség 50 %-át. Ha a cég a tárgyévben nem használja ki a kedvezményt, az adójóváírás átvihetÅ‘ a következÅ‘ évre, maximum 10 éven keresztül.

Számos szektor (mezÅ‘gazdaság, halászat, textilgyártás, ruházat, bÅ‘ripar, fémipar, gépipar, irodagépek, elektromos gépek, rádió, TV, híradástechnika, orvosi segédeszközök, gépjármű, hulladékhasznosítás) jogosult az adójóváírásra a befektetett tÅ‘ke 80 %-ig. A felhasználatlan rész továbbvihetÅ‘ maximum 10 éven keresztül.

Kisvállalatoknak is lehetséges az adókedvezmény a tárgyévben befektetésre kerülÅ‘ tÅ‘ke maximum 40 %-ig. A kedvezmény nem lépheti át a teljes adókötelezettség 70 %-át.

Az az adófizetÅ‘, amely új munkaerÅ‘t alkalmaz, jogosult a bruttó fizetések összegének 100 %-ra vonatkozó adókedvezményre, megnövelve a munkavállaló által fizetett járulék összegével. Ez az adókedvezmény az új munkaerÅ‘ munkába állásának napjától számított 2 évig érvényes, feltéve, ha a munkaadó nem csökkenti a munkavállalók számát ezen idÅ‘szak alatt.

Ha az adófizetÅ‘ a befektetésének egy részét fejletlen régióban realizálja, akkor a régióban létrehozott egység által termelt részarányos profittal egyenértékű adókedvezményt vehet igénybe maximum két éven keresztül.

ÁtvihetÅ‘ veszteségek:

Az adóbevallásban jelentkezÅ‘ veszteségek ellentételként átvihetÅ‘k a következÅ‘ évben realizálódó profittal szemben maximum 10 éven keresztül.

Gyorsított amortizáció:

Az adófizetÅ‘nek joga van az állóeszközeinek gyorsított amortizációjához, amely az elÅ‘írt értékek fölötti további 25 %-os értéket jelent. Ez a lehetÅ‘ség azokra az állóeszközökre vonatkozik, amelyeket ökológiai célokra alkalmaznak, pl. légszennyezés elleni védelemre, talajvíz és termÅ‘föld védelmére, zajvédelem, energiatakarékosság, erdÅ‘védelem, ipari nyersanyaghulladékok és veszélyes hulladékok összegyűjtésére és hasznosítására. Tudományos kutatás, oktatás és munkaerÅ‘képzés, valamint a számítástechnikai eszközök szintén beletartoznak ebbe a kategóriába.

Az immateriális és a tárgyi eszközök öt csoportba oszthatók, mindegyik csoportra más amortizációs kulcs vonatkozik (I csoport – 2.5%, II – 10%, III – 15%, IV – 20%, és V – 30%). A lineáris értékcsökkenési leírás az elsÅ‘ csoportra érvényes, ebbe tartozik az ingatlan, míg a gyorsított értékcsökkenési leírás a többi csoportra érvényes.

Adómentesség koncesszió esetén:

5 éves adókedvezmény vonatkozik a koncessziókhoz kapcsolódó befektetésekre, attól a naptól kezdve, amikor a koncessziós befektetés folyamata befejezÅ‘dik. Nem kell adót fizetni a koncessziós befektetés befejezése elÅ‘tti idÅ‘szakban.

Személyi jövedelemadó:

Az egyének által fizetett személyi jövedelemadó számos különbözÅ‘ forrásból származhat, többek között a mezÅ‘gazdasági és erdÅ‘gazdasági dolgozóktól, az egyéni vállalkozóktól, jogdíjakból és ipari szabadalmakból, a tÅ‘ke után, az ingatlan után, és egyéb módon. A fizetések után ez az érték 12 %, egyéb személyi bevételek után pedig 20 %. Deviza-külföldiek a Szerbiában keletkezett jövedelmük után adóznak.

A foglalkoztatottaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetni az alábbi esetekben:

Tömegközlekedés (a munkahely és lakhely között), a havibérlet értékéig, vagy ha nincs bérletvásárlási lehetÅ‘ség, akkor a jegyek alapján, maximum 2.000 dinár értékben;

A belföldi hivatalos utakra fizetett étkezési hozzájárulás esetén, maximum 1.200 dinár/nap értékben, a külföldi utakra a vonatkozó elÅ‘írásoknak megfelelÅ‘en;

Hivatalos utak szállásköltségének térítése esetén, számla ellenében;

Hivatalos utak alkalmával igénybevett tömegközlekedési eszközök igénybevételének térítésekor számla ellenében, illetve a kiküldött személygépkocsijára vonatkozó költségtérítésekor a vonatkozó jogszabályok alapján, maximum 3.500 dinár értékben havonta;

Szolidaritási segély betegség, gyógykezelés vagy cselekvÅ‘képtelenség esetén, az alkalmazott vagy családtagjai részére, maximum 20.000 dinár értékben;

Újévi vagy karácsonyi ajándék az alkalmazottak gyerekei részére, 15 éves korig, maximum 5.000 dinár értékben gyermekenként;

Alkalmazottaknak kiosztott jutalom esetén, maximum 10.000 dinár évente.

Az a munkaadó, amely új munkaerÅ‘t alkalmaz határozatlan idÅ‘re, mentesül a munkaadói járulék alól a következÅ‘ idÅ‘szakokig:

3 év: azok a 30 év alatti pályakezdÅ‘ munkanélküliek, amelyek regisztráltak a Munkaügyi Központban és a csökkent munkaképességű személyek; 1 év: minden más személynek kor vagy más követelmények nélkül;

2 év: azok a 30 év alatti munkanélküliek, amelyek legkevesebb 3 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban; azok a 45 év feletti munkanélküliek, amelyek legkevesebb 6 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban vagy jövedelem hozzájárulást kapnak;

1 év: minden személyre vonatkozóan, korra vagy más követelményre tekintet nélkül.

Forrás: PricewaterhouseCoopers

Éves jövedelemadó:

A nem szerb állampolgároknak éves jövedelme adóköteles ha az összeg meghaladja az átlagos szerb éves átlagfizetés ötszörösét. Az adó mértéke 10 %, ha az összeg nem haladja meg az átlagos éves szerb átlagfizetés nyolcszorosát, és 15%, ha az összeg meghaladja az átlagos éves szerb átlagfizetés nyolcszorosát. Továbbá az adóköteles jövedelem csökkenthetÅ‘ az átlagos éves jövedelem 40 %-kal az adófizetÅ‘ részérÅ‘l és az összeg 15 %-kal a családtagok részérÅ‘l. A levonás összege nem lépheti túl az adóköteles jövedelem 50 %-át.

Társadalombiztosítási hozzájárulás:

A kötelezÅ‘ társadalombiztosítási járulékok:

11% nyugdíj és rokkantsági biztosítás,

6.15% egészségbiztosítás, és

0.75% munkanélküli biztosítás.

A teljes hozzájárulás mértéke 17,9 % és érvényes mind a munkaadóra, mind a munkavállalóra.

A munkaadó mentesíthetÅ‘ a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól az alábbi idÅ‘szakokra:

3 év: 30 év alatti pályakezdÅ‘ munkanélküliek, amelyek regisztráltak a Munkaügyi Központban és a csökkent munkaképességű személyek;

2 év: azok a 30 év alatti munkanélküliek, amelyek legkevesebb 3 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban; azok az 50 év feletti munkanélküliek, amelyek legkevesebb 6 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban és munkanélküli segélyt kapnak; a 45-60 év közötti foglalkoztatottak (80%-os kedvezmény).

KettÅ‘s adózással kapcsolatos kedvezmények:

Ha az adófizetÅ‘ más országbeli üzleti tevékenysége folytán profitot realizál és ezután a nyereség után adózott, akkor jogosult adókedvezmény igénybevételére a Szerbiában keletkezÅ‘ nyereségadó bevallásakor a már befizetett adó összegéig. Azokat az adófizetÅ‘ket illetik meg ezek a jogok, amelyek országa és Szerbia között kettÅ‘s adóztatást kizáró rendelkezés van érvényben.

Forrás: SIEPA

-  Más kedvezmények:

Nem kell vámot fizetni az alábbi esetekben:

A befektetéshez szükséges berendezések, más tárgyi eszközök, építési anyagok importja;

Az alábbi célból importált, és Szerbiában nem gyártott eszközök importja esetén:

Természeti katasztrófában, tűzben, robbanásban, fegyveres konfliktusban vagy közlekedési balesetben megsemmisült berendezések pótlásakor;

Tudományos kutatás, oktatás, kulturális tevékenység, egészségvédelem, képzés, csökkent munkaképességűek foglalkoztatásához szükséges javak esetén, ha ezek a javak kifejezetten ezeket a célokat szolgálják;

SürgÅ‘s környezetvédelem esetén.

SIEPA:

A Szerb Befektetési és Exportösztönzési Ügynökség (SIEPA) kormányzati ügynökségként működik és célja a külföldi befektetÅ‘k eredményes támogatása. A szerb kormány által 2001-ben életre hívott szervezet célja a Szerbiában céget alapító vagy bÅ‘vítést végrehajtó külföldi vállalatok és a külföldi piaci tevékenységet folytató szerb cégek támogatása.

A potenciális befektetÅ‘k számára az alábbi ingyenes szolgáltatások érhetÅ‘k el:

Statisztikai és gazdasági adatok, valamint a befektetéshez kapcsolódó jogi információk biztosítása,

A beruházáshoz szükséges ipari területek (zöldmezÅ‘s vagy más meglévÅ‘ lehetÅ‘ségek) keresése, látogatás megszervezése,

Segítségnyújtás regisztrációk, engedélyek, és egyéb dokumentumok beszerzésében,

Helyi partnerek és beszállítók biztosítása,

Tájékoztatás azonnali befektetésre alkalmas projektekrÅ‘l.

Több nagy szerbiai beruházás a SIEPA segítségével valósult meg. Az amerikai Ball Corporation, vagy az osztrák OMV és Knauf cég is a SIEPA referencia listáján szerepel.

A potenciális befektetÅ‘k támogatása érdekében a SIEPA kapcsolatban áll az állami és magánszektorban működÅ‘ szervezetekkel, így a minisztériumokkal és más kormányzati szervekkel, önkormányzatokkal, adó- és vámhatóságokkal, statisztikai hivatalokkal, kereskedelmi kamarákkal és a Szerb Nemzeti Bankkal.

A SIEPA publikációi és anyagai a szerb gazdaságról, valamint a részletes szektoranalízisek és tanulmányok elérhetÅ‘k nyomtatott formában, illetve letölthetÅ‘k a www.siepa.sr.gov.yu honlapról.

3. Milyen cégformák ismertek és elfogadottak?

Szerbiában a Gazdasági társaságokról szóló (125/2004 számú tv) törvény a következÅ‘ társasági formában szabályozza a cégalapítást:

- Korlátolt felelÅ‘sségű társaság (Drustvo sa ogranicenom odgovornoscu, DOO)

- Betéti társaság (Komanditno drustvo, KD)

- Részvénytársaság (Akcionarsko drustvo, AD)

4. Milyen dokumentumokat kérnek az ottani hatóságok, az mennyi idÅ‘t vesz igénybe?

Kft. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok (külföldi, így magyar alapítók esetén):

- ha az alapító/k magánszemé/lyek: útlevél-fénymásolat, pontos lakcímmel

- ha az alapító/k jogi személy/ek: hitelesített cégkivonat

- a jövendÅ‘beli ügyvezetÅ‘ hitelesített aláírása

- banki bizonylat a 250 eurós alapítótÅ‘ke befizetésérÅ‘l

- társasági szerzÅ‘dés

Amennyiben az alapítók magánszemélyek, akkor határátlépéskor bizonylatot kell kérniük a jövendÅ‘beli alapítótÅ‘ke behozataláról.

Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén, ideiglenesen a képviselÅ‘ ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.

A cégregisztrációhoz szükséges idÅ‘:

- cégbejegyzési idÅ‘: ~ 7nap

- adószám beszerzési idÅ‘: + 7 nap

Bt. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok (külföldi, így magyar alapítók esetén):

- ha az alapító/k magánszemé/lyek: útlevél-fénymásolat, pontos lakcímmel

- ha az alapító/k jogi személy/ek: hitelesített cégkivonat

- a jövendÅ‘beli ügyvezetÅ‘ hitelesített aláírása

- társasági szerzÅ‘dés

Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén, ideiglenesen a képviselÅ‘ ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.

A cégregisztrációhoz szükséges idÅ‘:

- cégbejegyzési idÅ‘: ~ 7nap

- adószám beszerzési idÅ‘: + 7 nap

Rt. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok (külföldi, így magyar alapítók esetén):

- ha az alapító/k magánszemé/lyek: útlevél-fénymásolat, pontos lakcímmel

- ha az alapító/k jogi személy/ek: hitelesített cégkivonat

- a jövendÅ‘beli ügyvezetÅ‘ hitelesített aláírása

- társasági szerzÅ‘dés, egyéb

Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén, ideiglenesen a képviselÅ‘ ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.

A cégregisztrációhoz szükséges idÅ‘:

- cégbejegyzési idÅ‘: ~ 45 nap

- adószám beszerzési idÅ‘: + 7 nap

5. Mennyibe kerül a cég alapítása?

Kft. esetében a költségek:

Cégbejegyzési járulékok (kb. összesen 90 EUR) + ügyvédi költség.

Bt. esetében a költségek:

Cégbejegyzési járulékok (kb. 80 EUR) + ügyvédi költség.

Rt. esetében a költségek:

Cégbejegyzési járulékok (kb. 160 EUR) + ügyvédi költség.

Ezen kívül az adóterhek: az ÁFA: 18%, a társasági adó: 10%.

6. KötelezÅ‘-e jogi segítség igénybevétele?

Amint az elÅ‘zÅ‘ekbÅ‘l ez kiderül, a cégregisztrációhoz és a szükséges papírok beszerzéséhez, valamint sürgÅ‘s esetben a regisztráció gyorsításához elengedhetetlen az ügyvédi (jogi) segítség.

7. A külképviselet milyen segítséget tud nyújtani a hozzájuk fordulóknak?

Céginformációt tud adni hasonló profilú vállalatokról, befektetési lehetÅ‘ségekrÅ‘l, továbbíthatja a cégek bemutatkozó anyagait az érdeklÅ‘dÅ‘ stratégiai partnerek számára.

8. Kb. hány magyar cég, vagy vegyes tulajdonú van jelenleg Szerbiában?

Kb. 400  vegyesvállalat van jelenleg Szerbiában.

9. Milyen elÅ‘nyei vannak a magyar viszonyokhoz képest a szerb jogi környezetnek?

2004. márciusa óta, több mint 260 új törvényt hagytak jóvá a beruházási feltételek javítása érdekében. Ezeknek köszönhetÅ‘en a csÅ‘deljárás 7 évrÅ‘l 1 évre rövidült, a cégbejelentés 51 nap helyett 5 napot fog igénybe venni, új a társasági törvény, az adótörvény csomag és az ÁFA törvény. Ezek elÅ‘nyeit a 2. pontban szereplÅ‘ adatok részletezik.

10. Milyen elÅ‘nyökkel jár a szerb-orosz szabadkereskedelmi megállapodás?

A 2000. augusztusában Oroszországgal aláírt szabadkereskedelmi egyezménynek több elÅ‘nye is van. A megállapodás értelmében vámmentes, illetve 0-5% közötti a szerb termékek oroszországi behozatali vámja.

Szerb terméknek minÅ‘sül:

- amit Szerbiában szerb alapanyagokból gyártottak

- a Szerbiában feldolgozott - nem csak szerb - alapanyagokból készült késztermék

- ami szerb eredetű

Szerb eredetű terméknek az minÅ‘sül, melynél a felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értéke nem éri el a hozzáadott érték 50%-át.

Ezzel a lehetÅ‘séggel szívesen élnek a külföldi cégek. Erre példa a szlovén Gorenje, amely a szerbiai Valjevóba helyezte egyik hűtÅ‘szekrény gyárát, azzal számolva, hogy szerb eredetű termékként 1% vámmal exportálhatja hűtÅ‘gépeit Oroszországba.

(Forrás: a Magyar Köztársaság belgrádi kereskedelmi kirendeltsége)