Ma még azok a nyugdíjasok vannak többen – a létszámuk több ezerre tehetÅ‘ – akik Romániában szereztek nyugdíjjogosultságot, de áttelepültek Magyarországra, és itt az 1961-ben megkötött szociálpolitikai egyezmény alapján kapnak nyugdíjat. 2007. január 1., Románia csatlakozása óta az uniós jogszabályok az irányadóak. Volt egy kéthónapos átmeneti idÅ‘szak 2006. október 31. és 2007. január 1. között, gyakorlatilag azonban az akkori átmeneti szabályok is megegyeztek az Európai Unió szociális biztonságról szóló rendeletének alapelveivel.

Romániából Magyarországra

Dr. Pákozdi Ildikó, az Országos Nyugdíjbiztosítási FÅ‘igazgatóság nemzetközi igazgatási fÅ‘csoportfÅ‘nöke úgy fogalmazza meg a több, mint 40 éven át érvényben volt magyar-román szociálpolitikai egyezmény lényegét, hogy ha valaki szolgálati idÅ‘t szerzett az egyik országban, majd áttelepült a másik országba, akkor az az ország állapította meg és folyósította a nyugdíját, amelyikben nyugdíjasként él.

Az volt a jellemzÅ‘, hogy inkább Romániából települtek át az emberek Magyarországra, mint fordítva. Ha valaki már nyugdíjasként költözött át, akkor le kellett mondania a romániai nyugdíjáról, és Magyarországon újra megállapították a nyugellátását, amelyet a továbbiakban a magyar nyugdíjfolyósító utalt. A nyugdíj megállapítása az utolsó romániai munkakörhöz hasonló munkakörben foglalkoztatottak szakmai átlagkeresete alapján történt, ha valaki Magyarországon már nem vállalt munkát. Aki viszont aktívként települt át, és még Magyarországon is szerzett szolgálati idÅ‘t, annak nyugdíját a tényleges keresete alapján, a magyarországi szabályok szerint határozták meg. A romániai nyugdíjösszegekhez képest ez sok esetben kedvezÅ‘bb nyugellátást jelentett, ám Magyarországon a megélhetési költségek is magasabbak voltak, így sokan egyáltalán nem voltak elégedettek az itt kapott járandóságukkal.

A közösségi szabályok váltak irányadóvá

Miután másfél éve Románia is az Európai Unió tagja lett, a magyar-román viszonylatban is a közösségi szabályok váltak irányadóvá. Vagyis, mindkét ország külön-külön állapít meg és folyósít nyugellátást a területén szerzett szolgálati idÅ‘re. Ez az Európai Unión belül gördülékenyen működik, Romániában azonban okozott kezdeti nehézségeket, mivel korábban például a Magyarországra áttelepülÅ‘k esetében nem a román fél állapította meg a nyugdíj összegét.

Ma már megállapítják azoknak a nyugdíját, akik csak a román szolgálati idÅ‘ alapján jogosultak az igényelt ellátásra. A megállapított román nyugellátást azonban egyelÅ‘re még nem tudják külföldre utalni, ezért a jogosultaknak vagy vissza kell utazniuk érte, vagy számlát nyitni egy román bankban, és onnan utaltatni maguknak abba az országba, ahol élnek. Aki viszont csak a két országban szerzett szolgálati idÅ‘ egybeszámításával, idÅ‘arányos (pro-ráta) nyugellátásra jogosult, az – információink szerint – egyelÅ‘re csak a magyar nyugdíjrészt kapja meg, mivel a román nyugdíjbiztosító még nem dolgozta ki a megállapítással és folyósítással kapcsolatos eljárást. Ez azonban hamarosan változik, és a román nyugdíjfolyósító is képes lesz valamennyi uniós országba átutalni a nyugdíjakat – adott számot tárgyalásuk eredményérÅ‘l dr. Pákozdi Ildikó.

A gyakorlatban vannak problémák

Szerbiával kapcsolatban egy régi, még az egykori Jugoszláviával megkötött kétoldalú egyezmény az irányadó. A jogszabályok és az egyezmény alapján nem lehetnének korlátai, hogy például egy Magyarországon élÅ‘ nyugdíjas itt kapja meg a szerbiai nyugdíját – a gyakorlatban azonban szoktak problémák felmerülni. FÅ‘ként az elhúzódó ügyintézés jelent gondot.

Azoknak, akik külföldön is szereztek szolgálati idÅ‘t, nyugdíjigényüket a lakóhelyük szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, vagy annak szakigazgatási egységénél terjeszthetik elÅ‘. A kérelmet a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el. Ez az igazgatóság veszi fel a kapcsolatot valamennyi külföldi nyugdíjbiztosítóval. Csak akkor állapíthatják meg a nyugdíj összegét, ha az összes érintett országból megérkeznek a szolgálati idÅ‘re vonatkozó igazolások – ebbe olykor másfél év is beletelik. A magyar nyugdíjbiztosító nyugdíjelÅ‘leg megállapításával próbál segíteni az ügyfeleken. Az utóbbi idÅ‘ben egyébként érezhetÅ‘en rövidül a szomszéd országokban is az ügyintézés, de még messze nem megy olyan gördülékenyen, mint például Németországban, vagy Ausztriában.

A Nyugdíjbiztosítási FÅ‘igazgatóság munkáját is könnyíti, ha az ügyfelek tájékozottak. Ez nem sok nyugdíjigénylÅ‘rÅ‘l mondható el: jó néhányan még arról sem értesültek, hogy a Romániából érkezetteknek már nem a szociálpolitikai egyezmény, hanem a közösségi jogszabály alapján állapítják meg a nyugdíját. A nyugat-európai munkavállalás elÅ‘tt azonban érdeklÅ‘dnek, hogyan számolják majd el a vendégmunkásként eltöltött szolgálati idejüket. A Nyugdíjbiztosítási FÅ‘igazgatóságon elÅ‘rejelzésekkel ugyan nem foglalkoznak, de azt érzékelik, hogy jelentÅ‘sen nÅ‘ a külföldön dolgozó magyarok és a nálunk munkát vállaló külföldiek száma. (Munkatársunktól)