Nemcsak a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió szakemberei és az együttműködésben majdan esetleg érintett orvosok és kórházvezetÅ‘k látnak fantáziát a határon átnyúló egészségügyi ellátásban, az intézmények kihasználtságának növelését és erÅ‘teljesebb szakmai specializációját az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is támogatja.

Lengyel Balázs: csak a kölcsönös érdekre épülő kapcsolatok lesznek működőképesek

– Mivel Magyarország és Románia viszonylatában az egészségügyi intézményi szolgáltatások ára között nincs nagyságrendbeli finanszírozási különbség, a költségvetésnek kiadási oldalról gyakorlatilag mindegy, hogy kinek fizet az egészségbiztosító – nyilatkozta megkeresésünkre Lengyel Balázs, az OEP Nemzetközi és Európai Integrációs FÅ‘osztályának vezetÅ‘je. A kórházak bevételei szempontjából ez viszont már korántsem közömbös, ezért egy hosszú távon is működÅ‘képes modell alapja a betegáramoltatás kölcsönössége, azaz, hogy mindkét ország intézményei küldjenek és fogadjanak is betegeket. Ezzel nemcsak a várólistán elÅ‘rébb kerülÅ‘ betegek járhatnak jól, hanem az egészségkasszák is. Például egy határon túli intézmény meglévÅ‘ műszereinek használatával esetleg megtakaríthatnak olyan eszközbeszerzéseket, amelyek máskülönben szükségszerű volnának.

Speciális műtétekért most is utaznak a betegek

Egyes ritka, különleges szakismeretet és felszereltséget igénylÅ‘ operációk esetén most is gyakorlat az Európai Unióban, hogy a betegeket otthonuk helyett más tagországban látják el, s a költségeket saját államuk állja. Magyarországon a külföldi gyógykezelés indokoltságáról a legfelsÅ‘bb orvos-szakmai fórumok döntenek. A gyakorlat szerint önmagában az, hogy egy területen várólista létezik, nem tekinthetÅ‘ elegendÅ‘ indoknak, minden egyes esetet egyénileg bírálnak el.

– A magyar betegeket tüdÅ‘átültetésre Bécsbe szállítják, a magyar gyerekek májátültetését rendszerint Németországban végzik, s egyes speciális gerincbetegségek svájci operációját is finanszírozza az OEP – hoz példákat a magyarok számára jelenleg elérhetÅ‘, elÅ‘re tervezett, államilag finanszírozott határon túli gyógykezelésekre Lengyel Balázs.

Ugyanígy Magyarországra is érkeznek más országokból páciensek: északról, egyes balti államokból leginkább csontvelÅ‘ átültetés, míg Romániából más speciális műtétek miatt jönnek betegek. Az Å‘ ellátásukat ugyancsak saját országuk fedezi. Az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs rendelete ad keretet ahhoz, hogy a biztosítók elÅ‘zetes engedélyével a betegek kifejezetten gyógykezelési szándékkal utazzanak egy másik tagállamba.

Lengyel Balázs elmondta: más feltételek vonatkoznak arra, ha – miként azt a DKMT Eurorégióban tervezik –, egy határ menti térség intézményei, illetve fenntartói kölcsönösen megállapodnak abban, hogy meghatározott lakossági kör számára elérhetÅ‘vé teszik ki nem használt kapacitásaikat. Ha az együttműködést az illetékes döntéshozók – Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium – is elfogadják, a szolgáltatások elszámolása beemelhetÅ‘ az egyébként is működÅ‘ uniós elszámolási rendszerbe.

Ötven év után új magyar-szerb megállapodás

Az EU-n kívüli Szerbia esetében bonyolultabb a helyzet, mert a két ország közötti egészségügyi elszámolást még egy 1959-es magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény szabályozza, ám Lengyel Balázs szerint ez sem leküzdhetetlen akadály. Különösen, hogy folyamatban van egy új megállapodás kidolgozása, amelyet a tervek szerint immár uniós mintára köt meg a közeljövÅ‘ben a két ország. (Munkatársunktól)