Azé a föld, aki megműveli?
Mezőgazdaság - 2008-04-15 21:43:49
Magyarországon bonyolult agrárpolitikai kérdés a termÅ‘föld ügye. Belföldi magánszemélynek nem lehet több saját tulajdonú földje 300 hektárnál vagy 6000 aranykoronánál. (Az aranykorona speciális magyar mértékegység, a föld jövedelem-termelÅ‘ képességét jelöli). Gazdasági társaság nem szerezhet földtulajdont. Ennek ellenére van olyan, amelyik rendelkezik ilyesmivel: a törvény hatálybalépése elÅ‘tt megszerzett földek ugyanis a cégek nevén maradhattak, ezt a korlátozott mennyiséget pedig megszerezheti másik gazdasági társaság is, ha a tulajdonos céget szÅ‘röstül-bÅ‘röstül megveszi.
Magyarország: moratórium 2011-ig
A külföldi magánszemélyre vonatkozó fÅ‘szabály az, hogy nem juthat termÅ‘föld a tulajdonába, ez alól azonban vannak kivételek. A 6000 négyzetméternél kisebb tanyák megvételétÅ‘l nem tiltja el Å‘ket a törvény. Az a külföldi magánszemély, aki három éve életvitelszerűen Magyarországon él, és mezÅ‘gazdasági vállalkozási tevékenységet folytat, a belföldiekre vonatkozó szabályok szerint szerezhet földet. Az elsÅ‘ kivétel a pusztuló tanyahálózat rendezett hobbitanyákká alakulását hivatott segÃteni, az utóbbi feltételrendszer ellenÅ‘rzése viszont szigorú, ezért nem valószÃnű, hogy külföldiek tömegesen igyekeznének megkerülni. Az EU-val kötött megállapodás szerint ez a moratórium 2011-ig áll fenn.
Ugyanakkor a 2000-es évek elején voltak arra utaló jelek, hogy zsebszerzÅ‘désekkel külföldi gazdasági társaságok igyekeztek Magyarországon helyet biztosÃtani maguknak. Az ingatlan-nyilvántartás szerint nem lettek tulajdonosok, de be nem adott háttérszerzÅ‘désekben lefektették, hogy a földeket az Å‘ pénzükbÅ‘l vették. Ugyanakkor a magánszemélyekre szabott korlátozás, illetve a gazdasági társaságot érintÅ‘ moratórium miatt nagy tételben erre nem kerülhetett sor.
|
Az uniós agrárpolitika alakulása sokat változtathat a magyar bérleti viszonyok jövÅ‘jén is. 2009-tÅ‘l az úgynevezett farm alapú támogatást az akkor használt földek nagysága alapján állapÃtják meg, és ez kvótaként fog működni az elkövetkezÅ‘ évekre is. Vagyis, aki 2009-ben bármilyen jogcÃmen használja a földet, annak lesz joga a következÅ‘ években a támogatásra, még ha esetleg bérelt földje sincs: ez a vagyoni értékű jog is spekulációk tárgya lehet. Hasonlóképpen kérdés, mit tesz földtulajdonával a magyar állam: a birtokkoncentrációt elÅ‘segÃtendÅ‘ ugyanis az idÅ‘s gazdák birtokait életjáradék fejében felvásárolta, és ezek sorsa részben még kérdéses.
„Pannon grófok†a Vajdaságban
– Szerbiában nincsenek korlátozások: külföldiek és gazdasági társaságok egyaránt szerezhetnek földet, méghozzá annyit, amennyit akarnak – mondja Szecsei Mihály szabadkai közgazdász professzor. – Már az előző rendszer végén jobbára magánkézbe kerültek a földek, számolatlan kistulajdonos lett. Szabadka környékén például a földtulajdonosok kétharmada három hektár alatti birtokkal rendelkezik, de együtt is csak a földterület harmadát mondhatják magukénak.
A szocialista Jugoszláviában voltak állami és úgynevezett társadalmi tulajdonú földek, az államosÃtás két lépcsÅ‘ben történt. A kilencvenes években az úgynevezett társadalmi tulajdont osztották szét kárpótlás során. Amikor a legolcsóbb volt a föld, akár 300 euróért lehetett egy hektárt venni, ma minÅ‘ségtÅ‘l függÅ‘en 300-1000 euró az ára, de jó helyen fekvÅ‘ birtokok – például Szabadka közelében – akár hektáronként 35 000 euróba is kerülhetnek.
A közelmúltban igazi nagybirtokrendszer alakult ki, a „pannon grófok†jellemzÅ‘en több ezer, olykor több tÃzezer hektár termÅ‘földet művelnek, mindezt összekapcsolva privatizált feldolgozó-üzemekkel, legyen az tejüzem, húsfeldolgozó vagy cukorgyár. – A nagy tulajdonosok vagy belgrádi befektetÅ‘k, vagy külföldiek. A vajdasági vállalkozók nem nagyon rúgnak labdába – mondja Szecsei Mihály. A külföldiek Londontól Svájcon át Oroszországig mindenhonnan jönnek, ide értve Magyarországot is.
Szerbiában sokan spekulálnak arra, hogy az EU-csatlakozás után a termÅ‘föld ára az égbe szökik. Ugyanakkor csak a száz hektárnál kisebb területtel rendelkezÅ‘ gazdák kaphatják meg a hektáronként száz eurós nagyságrendű terület alapú támogatást – ezt a nagybirtokosok jellemzÅ‘en úgy kerülik meg, hogy zsebszerzÅ‘désekkel alkalmazottak vagy más strómanok tulajdonába adják birtokaikat, akik Ãgy jogosulttá válnak a támogatásra.
Románia: malacok ajándékba
Külföldi magánszemély nem vásárolhat termÅ‘földet Romániában – a nyugati megyékben azonban mégis egyre több föld a külföldieké. Gazdasági társaságok tulajdonában ugyanis lehet föld. JellemzÅ‘, hogy román-olasz vegyesvállalatot alakÃtanak, Ãgy jog szerint nem is tisztán a külföldieké a birtok. A nagyobb egybefüggÅ‘ területek már többnyire elkeltek, legfeljebb idÅ‘s emberek egy-két hektáros parcelláit árulják az örökösök.
|
Romániában is egyre nagyobb méreteket ölt a földbirtok koncentrációja. Iosif Ludovic Schmidt például másfél évtizeden keresztül művelt mintegy 20 hektár saját és bérelt földet. Mivel azonban az uniós csatlakozás után az élelmiszer-import leverte az árakat, ekkora méretben már nem érte meg gazdálkodni. Ãgy maga a gazdaköri elnök is eladta a földet és a szerszámokat. Az utolsó alom malacot már úgy kellett elajándékoznia – az emberek nem vágnak disznót, hanem vesznek olcsó import húst a multik hipermarketjeiben. (Munkatársainktól)
Megtekintett oldalak: 5,482,783
A projekt partnerei: