Elválaszt az autópálya
Közélet - 2008-04-10 19:15:30
– Az autópálya hosszú távon éreztetheti hatását – véli Borbásné Márki Márta, Röszke polgármestere – de két év után még nem látjuk, hogy számunkra komoly előrelépést jelentene.
Különböző aranykorok
|
Virágzik a bevásárlóturizmus. Mikor mi éri meg: a kilencvenes években az üzemanyag, a kétezres évek első felében a cigaretta volt a sláger. Mára ebből szinte semmi sem maradt – a vámmentes boltok bezárásával újabb aranykor ért véget. A legegyszerűbb élelmiszerekért biciklivel éri meg átkerekezni a magyar oldalról, az autós bevásárlás jellemző célpontja a szabadkai piac. A Vajdaságból hétvégente Szeged bevásárlóközpontjait látogatják tömegesen.
A kettészelt falu
A 2006-ban átadott M5-ös autópálya messzirÅ‘l apróságoknak tűnÅ‘ dolgokban változtatta meg a község életét. Ezek közül a leginkább pozitÃvat egy mondatban össze lehet foglalni: a pálya Röszke területére esÅ‘ része után iparűzési adót fizet az autópályacég.
– A nyomvonal gyakorlatilag kettészelte a közigazgatási területet, elválasztva a külterületet a belterülettÅ‘l – magyarázza Borbásné Márki Márta. – A régi 5-ös nem képezett ennyire merev határt, most viszont azzal kellett szembesülnünk, hogy a külterületi utak jelentÅ‘s része használhatatlanná vált. Három felüljárón és egy gyalogos felüljárón lehet átjutni, amelyek mind földutakhoz kapcsolódnak, de ez Ãgy is sok embernek megnehezÃtette a helyzetét.
– Viszonylag sok ingatlant kisajátÃtottak – mondja a polgármester –, és sokan a kapott pénzbÅ‘l máshová költöztek, vagy más településen kértek csereingatlant. Az utolsó szakaszok ügyeit módfelett sietÅ‘sen intézték, Ãgy nem fukarkodtak – korrekt ajánlatokat adtak, amiket az érdekeltek gyorsan el is fogadtak. Nem hallottam olyat, hogy bárki ez ügyben panaszkodott volna.
Lakosok elvesztése sehol sem örömhÃr, ugyanakkor Röszkének nem jött ez egészen rosszul. A kiterjedt külterület amúgy is komoly problémákat vet fel, részben az elöregedés, részben a tanyai életmódhoz nem szokott, szociálisan leszakadó fiatalok tömeges megjelenése miatt. A tanyákon jelentÅ‘s mozgolódás zajlik a rendszerváltás óta. A dél-szláv válság miatt egy idÅ‘ben a volt Jugoszláviából érkeztek sokan. Az utóbbi idÅ‘ben pedig megjelentek azok, akik a magas közüzemi dÃjak elÅ‘l menekülnek tanyára. Åk összességében nem kisebb, ám hangsúlyaiban megváltozott nehézségekkel nem tudnak megbirkózni, és a község szociális ellátórendszerére szorulnak.
Kisebb gond, hogy az autópálya átadásával a szerb oldalon a régi 5-ös úthoz tartozó határátkelÅ‘t bezárták. Ezért csak az ingyenesen használható M5-ösön lehet megközelÃteni a határt, ahová azonban sem gyalog, sem kerékpárral nem lenne szabad felhajtani. A gyalogosok és biciklisek kénytelenek ötszáz métert megtenni úgy, hogy teljesen figyelmen kÃvül hagyják a KRESZ szabályait – mindezt a hatóság árgus tekintetétÅ‘l kÃsérve.
Albánok a templom mögött
Az M5-ös megépülése óta a legnagyobb hÃr a schengeni övezethez való magyar csatlakozás volt a határvidéken: ez megint Röszke elzártságát, határfalu jellegét, az ellenÅ‘rzés erÅ‘södését jelenti.
– Mindig is több határőr-örs volt a belterületen – emlékszik gyerekkorára Borbásné Márki Márta. – Az ismeretlent első blikkre kiszúrták, és igazoltatták. Valahol ez jött most vissza Schengen kapcsán.
A polgármester asszony szerint tavaly december óta érezhetÅ‘en megnÅ‘tt a forgalom a zöldhatáron. A polgárÅ‘rség a határÅ‘rökkel szoros együttműködésben dolgozik, de Ãgy is nehezen állják útját az illegális határátlépÅ‘knek. Ugyanakkor jelenleg nincs olyan népszerű termék, amelyet tömegesen a zöldhatáron szállÃtanának, leszámÃtva az Unióba belépni igyekvÅ‘ menekültek áradatát.
– Már nem csodálkozunk – jegyzi meg Borbásné Márki Márta sztoikusan – ha felbukkan kilenc-tÃz határsértÅ‘ albán a templom mögött.
Tanács Gábor
Megtekintett oldalak: 5,482,719
A projekt partnerei: