Pénz nincs, igény van
Oktatás - 2008-04-09 09:59:11
Magyarországon ma a szakmai közhangulat a kisebb településeken működÅ‘, nem nagy múltú felsÅ‘oktatási intézmények visszafejlesztése mellett van. Pedig nem igaz, hogy ilyen helyeken alacsonyabb szÃnvonalú a képzés – inkább csak több benne a gyakorlati elem, és az adott térség helyi sajátosságaira épülÅ‘ ismeret – állÃtja dr. Lévai Péter, a Kecskeméti FÅ‘iskola Kertészmérnöki Karának dékánja.
A virágboltos diplomát szerez
A Bácskában – amelynek vajdasági részén ugyanolyanok a természeti adottságok és a mezÅ‘gazdasági hagyományok, mint a magyar oldalon – nemcsak a gabonatermesztésnek vannak hagyományai, hanem a kisebb területeket igénylÅ‘ kertészetnek is. JelentÅ‘s a szÅ‘lÅ‘-és borkultúra, a vetÅ‘magtermesztés, a virág- és dÃsznövény-termesztés. Piukovicsné Prikidánovics Petra, a helyi virágbolt tulajdonosa azt mondja, „pénz nincs, de igény vanâ€, hogy az emberek szebbé tegyék a környezetüket.
Az EU-csatlakozás felerÅ‘sÃtette azt a folyamatot, hogy mind a közterületeken, parkokban, mind a házak ablakaiban és elÅ‘kertjeiben egyre több a virág. Mindig van családi alkalom, lakodalom, temetés, ahol sok és egyre újabb fajta virágot használnak fel. De a bácsalmási virágboltos a leginkább azért akarja bÅ‘vÃteni az ismereteit, hogy segÃthessen a vásárlóinak. Ne csak annyit tudjon nekik mondani, hogy fény és vÃz kell a virágnak, hanem azt is, milyen tápszert tegyenek a vÃzbe, hogyan védekezzenek kártevÅ‘k ellen: hogyan lesz hosszan szép a virág.
Vizsga előtt kiöntötte a vizet a cipőjéből
Tósaki Tar Jányé a vajdasági NemesmiliticsrÅ‘l jár át a bácsalmási fÅ‘iskolai tagozatra. A férje hÃvta fel a figyelmét a hirdetésre, és Å‘ biztatta, hogy szerezzen új ismereteket. A háromgyerekes házaspár egy 3 ezer négyzetméteres kertet művel intenzÃven – ebbÅ‘l próbálnak megélni.
– SzámÃtástechnikai programozó szakot végeztem a középiskolában – meséli a fiatalasszony. – Az érettségivel azonban nem tudtam elhelyezkedni, a szüleim pedig nem tudták finanszÃrozni, hogy továbbtanuljak. Össze is vesztünk velük emiatt, és gyorsan férjhez mentem. Próbáltunk a kertben különbözÅ‘ zöldséget termelni, de nem minden sikerült. Például. Az uborkával akármit csináltunk, elszáradt a szára. HÃvtunk hozzáértÅ‘ket, adtak is tanácsokat, de kiderült, hogy Å‘k sem értettek hozzá: olyasmivel is permeteztünk, amivel nem kellett volna.
Tósaki Tar Jányé családja az elsÅ‘ idÅ‘ben olyan rossz anyagi helyzetben volt, hogy az asszony kerékpárral járt át a határon a fÅ‘iskolára. – Volt, hogy úgy éreztem: nem bÃrom tovább. Otthon dolgozni kellett a kertben, fÅ‘zni, mosni a kislányokra, ellenÅ‘rizni a leckéjüket, éjszaka pedig tanulni. Az volt a mélypont, amikor egyszer esÅ‘ben jöttem át vizsgázni: hideg szél fújt szembÅ‘l, átfagytam, és mielÅ‘tt bementem a Lévai tanár úrhoz vizsgázni, ki kellett önteni a cipÅ‘mbÅ‘l a belefolyt vizet.
A mélypont azonban a múlté: az elmúlt évben a nemesmiliticsi házaspár már kevesebb árut tudott termelni, mint amennyit el tudott volna adni a piacon. Jánye pedig a csemegeuborka termesztésébÅ‘l Ãrta meg a szakdolgozatát.
Többen jönnének, ha megszűnne a vÃzumkényszer
– A trágyázás nagy tudomány – mondja kérdésemre Gulyás Oldal Nándor, aki szintén a határ vajdasági oldaláról, Hajdukovóról jár át Bácsalmásra. – Amit otthon csinálok, arról itt megtudom, hogy miért kell úgy, vagy éppen másképpen csinálni. Egy fél évig tanultuk például, milyen a talaj összetétele. Aztán jött a rovartan, meg a növényvédő szerek. Nekem az is újdonság, hogy Magyarországon jórészt már lecserélték a régi szocialista gépparkot. A Vajdaságban még olcsó az ember, ott kézi erővel kevesebbe kerül leszedni például a paradicsomot. A jövő útja azonban nálunk is az, hogy minél kevesebb emberi munkaerőt kellejen felhasználni.
Gulyás Oldal Nándor sem a gazdálkodással kezdte; az egészségügyben dolgozott fiatal korában. Amikor azonban elvesztette a munkahelyét, a 2-3 hektáros családi birtokra vonult vissza, ahol fÅ‘leg gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Mivel egy Å‘stermelÅ‘nek mindent magának kell csinálnia, muszáj, hogy képezze magát – mondja. Vajdaságban legközelebb Újvidéken járhatna hasonló képzésre, valószÃnűleg ott is csak szerb nyelven tanulhatna. Végezetül megkérdem a hajdukovói férfit: mi a legnagyobb akadálya, hogy a Bácskából többen átjárjanak a bácsalmási fÅ‘iskolai tagozatra.
– A határ – válaszolja. – Magyarországon drágább is az élet, de ha megszűnne a vÃzumkényszer, sokkal többen jönnének.
Tanács István
Megtekintett oldalak: 5,482,780
A projekt partnerei: