Öt év alatt ötszörösére nőtt Magyarország és Szerbia között a külkereskedelmi áruforgalom – hangzott el a DKMT Eurorégió kamarai együttműködésének szegedi jubileumi konferenciáján. A Magyarországon letelepedett multinacionális cégek szerbiai eladásai jelentősen nőttek, de működik egy erős kiskereskedelmi szektor is, amely Magyarországon vásárol fogyasztási cikkeket, és Szerbiában adja tovább. Szerbia gazdaságára pozitív hatással van a CEFTA, amely a dél-kelet-európai régióban egy 55 millió lakosú, egységes piacot jelent. Szerbia az Európai unió piacára vámmenetesen szállíthat, ugyanakkor a szerb-orosz szabadkereskedelmi megállapodás miatt a 150 milliós piacot jelentő Oroszország felé is nyitott a térség gazdasága.

Új törvény az ipari parkokról

Noha a Koszovó függetlenségének kikiáltása nyomán kialakult újabb politikai válság megoldódásától sok függ, bizonyos alapvető tendenciák egyértelműek. Befejezés előtt áll például a szerbiai privatizáció. Ami eddig nem kelt el, azt – az esélyektől függően – vagy megszüntetik csődeljárással, vagy tesznek még egy kísérletet a magánosítására. Várható, hogy a választások után belátható időn belül elfogadják az ipari parkokról szóló törvényt, amely a zöldmezős beruházások új hullámát indítja el.

Bakó Tamás, a belgrádi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője előadást tart a DKMT kamarai együttműködés Hármashatár Gazdasági Fórumán

A kereskedelmi forgalmat tekintve Magyarország nagyságrendben a 12. partnere Szerbiának. Befektetőként 2006 végére a 6. helyre jött fel Magyarország – elsősorban a MOL és az OTP terjeszkedése miatt. Az OTP három kisebb szerb bankot vásárolt meg, és fejleszti fel szerbiai vállalatát. A MOL-nak jelenleg 17 benzinkútja üzemel Szerbiában, ezt a számot azonban 2009 végére 50 fölé akarják emelni. A Betonútépítő Rt. a Valjevo Put útépítő céget vásárolta meg. Az E75-ös autópálya építésére kiírt tenderről lemaradtak a magyar cégek, alvállalkozóként azonban még van esélyük, hogy részt kapjanak a munkából.

Még mindig a kereskedelem vezet a magyar-szerb gazdasági kapcsolatokban – de van esély rá, hogy a jövőben egyre inkább a termelési típusú együttműködések kerüljenek előtérbe. Az ország egészében máris ez a tendencia érvényesül – például a kragujeváci autógyárban, ahol egykor a Zastava és a Yugo gépkocsikat készítették, Opel Astrát és Fiat Puntót szerelnek össze.

Kedvezmény a 30 év alatti és a 45 év feletti alkalmazottakra

Szerbiában igen jelentős állami kedvezmények várják a befektetőket. Ha valaki az iparban 1 és 5 millió euró között fektet be, és legalább 50 új munkahelyet teremt, akkor munkahelyenként 2000 és 5000 euró közötti támogatásra jogosult. Nő a támogatás, ha a külföldi befektető a szolgáltatásokba, illetve a K+F szektorba helyezi pénzét. A külföldiek szerbiai beruházásaihoz szükséges eszközök vámmentesen bevihetők az országba. A szerb kormány 10 éves vállalati nyereségadó-mentességet garantál a külföldi befektetőknek. Ha a befektető 30 év alatti, illetve 45 év feletti munkavállalókat alkalmaz, akkor jövedelemadó-kedvezményt kap, illetve mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól.

Magyarországnak meg kell határoznia szerbiai gazdasági jelenlétének fő irányait, prioritásait. A belgrádi magyar kereskedelmi kirendeltség szakmai véleménye szerint jelentős együttműködésre lesz lehetőség az idegenforgalomban. 2007 első felében 22 százalékkal nőtt a Magyarországra látogató szerb turisták száma. A növekedést a schengeni vízumrendszer életbe lépése megakasztotta ugyan, de hosszú távon a turizmus jelentős felfutására lehet számítani. Szerbiában kijelöltek 11 olyan jelentős turisztikai célpontot, ahol engedélyezik a külföldi beruházásokat. Ezek között van a magyar határhoz egészen közel fekvő Palics is.

Kiemelt együttműködési területek

Egy másik, hagyományos, de egyben perspektivikus együttműködési terület a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés. A két ország agrárminisztériuma között jó a kapcsolat, kétoldalú egyezmények születtek, például az Európai uniós csatlakozás magyar tapasztalatainak átadásáról. Közös akcióterv készül arra, hogyan védjék ki a világpiacon előre nem látható, drasztikus árváltozások hatását.

Szerbia kormánya a jövőben is vállalja a privatizációról és a befektetési lehetőségekről szóló, folyamatos tájékoztatást, hogy magyar cégek részt vehessenek a szerb gazdaság fejlesztésében. A prioritások közé tartozik az infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelmi és környezetipari együttműködés, valamint a határ menti együttműködési program, amelynek fő irányvonala nem változik: hangsúlyos marad a turizmus, a környezetvédelem, a határokon átnyúló infrastrukturális és információs hálózatok erősítése, továbbá az egészségügyi, kulturális és oktatási együttműködés. (Munkatársunktól – a cikk Bakó Tamásnak, a Magyar Köztársaság belgrádi kereskedelmi kirendeltség-vezetőjének előadása alapján készült.)