Volt egyszer egy autonómia
Közélet - 2008-03-16 17:10:49
A bonyolult, több hatalmi szintbÅ‘l összetevÅ‘dÅ‘ egykori jugoszláv közigazgatás keretében az ország két, autonómnak nevezett tartománya (Vajdaság és Koszovó) a hetvenes évektÅ‘l néhány évtized alatt gyakorlati hatáskörökkel rendelkezÅ‘ irányÃtási rendszert épÃtett ki magának.
Belgrádból dirigáltak
Aztán következtek a kilencvenes évek, s a milosevicsi politika néhány tollvonással Belgrádhoz rendelte nemcsak a tartományi, hanem még a helyi szintű illetékességeket is. Olyan, addig olajozottan működÅ‘ intézmények szűntek meg, mint a Vajdasági NyugdÃjalap, s gyakorlatilag még egy falusi iskolaigazgató megválasztása ügyében is Belgrádból dirigáltak. Az egy nagyobb településbÅ‘l és a körülöttük fekvÅ‘ kisebb falvakból álló községeknek (Magyarországon a kistérségnek felelnek meg – a szerk.), illetve vezetÅ‘iknek jóformán csak az utcaseprés menedzselésére szűkült a hatáskörük.
Mire a balkáni háborúk véget értek, a tartományi közigazgatási szerveknek is csak a romjai maradtak, de a 2000 Å‘szén történt társadalmi átrendezÅ‘dés után megkezdÅ‘dhetett a politikai csatározás Vajdaság egykori erejének visszaszerzésére. Ennek a harcnak az egyik vezetÅ‘je Bojan Kostres, a Tartományi KépviselÅ‘ház elnöke, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alenöke. Minapi sajtótájékoztatóján azt rótta fel Belgrádnak, hogy a kÅ‘olajipari létesÃtmények magánosÃtási eljárása kapcsán egyáltalán nem veszik figyelembe a Vajdaságban élÅ‘ kétmillió ember érdekeit, s anyagilag kihasználják az ország legfejlettebb részének számÃtó tartományt.
Lassú decentralizáció
|
Az utóbbi évek politikai erÅ‘próbáinak eredményeként a járási jellegű önkormányzatok büdzséje a többszörösére nÅ‘tt, a tartományé pedig a hatvanszorosára. Hét évvel ezelÅ‘tt ez utóbbi 10 millió euró volt, most pedig 600 millió eurót tesz ki. Ahol pedig a pénz van, ott a hatalom is. Felgyorsult s eredményesebb lett az olyan hétköznapi, de igen lényeges problémák megoldása, mint az egészségügyi intézmények és az iskolák karbantartása, fejlesztése. A tartomány alapÃtói jogköröket vett át, köztük a nemzeti kisebbségek intézményei, vagy a szociális létesÃtmények fenntartója lett.
– Mára elmondhatjuk, hogy Szerbia nem erÅ‘sen központosÃtott állam, több jelentÅ‘s dologban azonban még mindig nem történt elÅ‘relépés. Pedig csak az a rendszer működhet jól, ahol a hatékonyság elve érvényesül – tette hozzá dr. Korhec Tamás, s hangsúlyozta, hogy nem születtek meg a törvények a községek és a tartományok vagyonáról. Vajdaságnak továbbra sincs törvényhozói hatalma, egyes jogkörök erÅ‘sen meg vannak osztva, Ãgy pedig a központi meg a helyi intézmények között hatalmi átfedés alakul ki, amely gyakran akadályozza a legegyszerűbb problémák megoldását is.
Ma már nem üres paraván a tartomány
|
A kisebbségügyi titkár szerint most sem késÅ‘ újabb elÅ‘relépést tenni a decentralizálás terén, s bÃzik abban, hogy kitartó politikai harc eredményeként Vajdaság visszanyerheti egykori törvényhozói jogkörét is. Ehhez azonban az is kell, hogy Szerbiában a májusi választásokon olyan politikai erÅ‘k kerüljenek hatalomra, amelyek – az EU-s mércéket tartva szem elÅ‘tt – a központosÃtás megszüntetésére törekednek majd.
Miklós Csongor
Megtekintett oldalak: 5,411,191
A projekt partnerei: