Fürdőkonjunktúra szépséghibákkal
Turizmus - 2008-03-12 05:52:27
Német vendég a diszkontban
|
A közelmúltban felújÃtott fürdÅ‘központ körülbelül kilencven százalékban belföldieket fogad: a közelmúlt nagy fürdÅ‘beruházásai miatt az – egyébként lassan növekedÅ‘ – belföldi tortát sokkal több szeletre kell osztani. A tÃzszázaléknyi külföldi vendég régi derékhadát alkotó német-osztrák, lengyel vendégkör fokozatosan apad, ezért azonban úgy tűnik, bÅ‘ségesen kárpótolnak a román ügyfelek.
– Egy év alatt a külföldi vendégek aránya hatvannyolc százalékkal, a külföldi vendégéjszakáké harmincnyolc százalékkal nÅ‘tt – tudtuk meg Gyulavári Andreától, a gyulai Turisztikai Hivatal vezetÅ‘jétÅ‘l. A Békés megyei város tradicionális látogatóinak számÃtó német és osztrák közönség az idÅ‘sebb korosztályhoz tartozik, és bár hosszabb idÅ‘re jönnek, jóval takarékosabbak is: nem áll tÅ‘lük távol az sem, hogy a Pennybe menjenek bevásárolni. A román vendégek átlagosan két-három napra érkeznek, azonban nagyvonalúan költenek.
Spanyol bérbÅ‘l hÃzik Gyula
– Az ide szoktatott német és lengyel generáció, illetve az Å‘ leszármazottaik még látogatnak minket, de a közelmúlt magyarországi fürdÅ‘beruházásai miatt közelebb is találnak jó minÅ‘ségű szolgáltatást – magyarázza Cséfán Lajos. – Ugyanakkor Romániában már kialakult egy fizetÅ‘képes kereslet, amelyet most kell megragadnunk. Nem csak vállalkozókra gondolok, hanem arra, hogy egyre több román átlagember is megengedheti magának ezt az árszÃnvonalat. A határ túloldalán a bérek ugyan alacsonyak, csakhogy az átlagbér nem mérvadó: a külföldön munkát vállaló román állampolgárok utalásai révén eurómilliárdok áramlanak az országba, és a pénz megjelenik a piacon.
Ez a paradicsomi állapot dinamikus növekedést hozhat Gyulának, de nem tart örökké. Pár év haladékot kapott a fürdÅ‘város, amÃg a jelenleg patinás, de lerobbant román fürdÅ‘k nem találnak befektetÅ‘t, hiszen akkor a magas szÃnvonalú szolgáltatás ott is elérhetÅ‘ lesz. Jelenleg sem az uszodatechnika, sem a szolgáltatás humán oldala nem megfelelÅ‘ odaát.
Gyulán ellenben a németeken pallérozott vendéglátói kultúra, az uniós forrásokból kistafÃrozott városközpont és fürdÅ‘, valamint a helyben elérhetÅ‘, románul is tudó munkaerÅ‘ elegye vonzza a határ túloldaláról az európai jövedelemhez hasonló szÃnvonalú szolgáltatást keresÅ‘ket. Az elkövetkezÅ‘ években a fürdÅ‘város megalapozhatja a román forgalmat: az elnyert bizalom stabil alapot jelent majd akkor is, amikor az ottani konkurencia megerÅ‘södik.
Szerb vÃzumfrász
Súlyos problémát jelent ugyanakkor a schengeni vÃzumkötelezettség a szerb vendégeknek, bár azt egyelÅ‘re nem lehet felmérni, mekkorát. A nyolcvanas években százezres nagyságrendű szerb turista járt Gyulára, ezt a forgalmat a háborúk teljesen megszüntették. A kétezres évek elején Gyula igyekezett marketingakciókkal feléleszteni a délszláv kapcsolatot, a lassan magához térÅ‘ turizmust azonban ismét hazavághatja a schengeni vÃzum. A szükséges papÃrokat a szabadkai konzulátuson könnyebb, a belgrádi nagykövetségen nehezebb beszerezni. Az év elején utazási irodák jelentették, hogy szállásfoglalással is rendelkezÅ‘ szerb csoportok kényszerültek útjukat lemondani, mert nem kaptak vÃzumot.
|
Gyulavári Andrea ugyanakkor azt is elmondta, hogy ez ügyben újabb panasz nem érkezett. Hogy a schengeni határ okozta nehézségek milyen kihatással lesznek a – románoknál hosszabb ideig maradó, a németeknél többet költő – szerb vendégek számára, arról csak a szezon végén lehet majd biztosat mondani.
Tanács Gábor
Megtekintett oldalak: 5,482,809
A projekt partnerei: