Romániában egy teljes évtized kellett ahhoz, hogy a rendszerváltozás után stabilizálódjon a gazdaság. Az első évtizedben olyannyira ellentmondásos volt a makrogazdasági politika, hogy az árak stabilitását célként sem lehetett kitűzni. Viszonylag hosszan fennmaradt az állami költségvetés lazasága, az először a magyar Kornai János által leírt puha költségvetési korlát. A vállalatok közötti körbetartozás is növelte a bizonytalanságot és az inflációt. Jelentős volt a külkereskedelmi mérleg deficitje, de az ország akkor még kevés tőkét vonzott. Dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja szerint elmondható, hogy egészen 2000-ig gyakorlatilag pénzügyi válság volt Romániában.

Nem az árfolyamot, hanem az inflációt szabályozzák

2000 óta viszonylag magas arányú, de fenntartható gazdasági növekedés van Romániában, amely azóta minden évben meghaladta az 5 százalékot. Az immár következetessé váló román gazdaságpolitika része a Román Nemzeti Bank monetáris politikája is. A kormány és a jegybank egyezteti lépéseit. Nem a nemzeti valuta árfolyamát, hanem az inflációt akarják kordában tartani.

Az eredmény nem maradt el. Az árfolyam gyengülése erősítette az exportot, a kézben tartott infláció pedig kiszámíthatóvá tette a folyamatokat. Jelentősen megnőtt a külföldi befektetések összege. Liberalizálták a tőkeszámla-vezetést, és magas kamathozamok vonzzák a tőkét. Mivel egyre több román vendégmunkás dolgozik Nyugat-Európában, ahol euróban kapják a jövedelmüket, Romániában is sokan az eurót használják fizetőeszközként. A jegybank a lej árfolyamának ellenőrzött, szabad lebegtetését alkalmazza. A jegybanki alapkamat jelenleg 8 százalék.

A következetes gazdaságpolitika az inflációs ráta alakulásában nyert igazolást. 2000-ben még 45,7 százalékos volt az infláció, amely a következő években fokozatosan csökkent. 2005-ben lett először egyszámjegyű – 8 százalékos – a pénzromlás mértéke, 2007-ben pedig 6,57 százalékot mutattak ki. 2007 végén ismét emelkedni kezdett az inflációs mutató – nemcsak Romániában, hanem valamennyi frissen csatlakozott országban. Ennek oka az élelmiszer- és a szénhidrogén árának emelkedése, amely begyűrűzik szinte az összes termék és szolgáltatás árába, és béremelési nyomást is kivált.

Jobban nő a bér, mint a termelékenység

Dr. Nagy Ágnes szerint várható, hogy 2008-ban átmenetileg gyengül a dezinfláció trendje. Az olajárak valószínűleg magasan maradnak. A katasztrofális 2007-es mezőgazdasági termésnél lehet jobb – de vannak belső tényezők, amelyek növelhetik az inflációt. Románia egyes részein az elmúlt időszakban munkaerőhiány lépett fel, mert legalább 3 millió ember ment el Nyugat-Európába vendégmunkásnak. A hazai bérek ezért gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. A költségvetési szigor is lazul: a kiadások erőteljesebben nőnek a tervezettnél, a bevételek viszont lassabban.

Noha Románia lélekszáma több, mint kétszer akkora, mint Magyarországé, relatíve Románia is kicsi és nyitott gazdaságú ország, amelyben a gyors növekedést az export tarthatná fenn. Az infrastruktúra fejlődése, a termelő beruházások helyett azonban a fogyasztás növekszik a közeljövőben. Társadalmi szempontból ez érthető, hiszen nagyon alacsonyról kezdett felfelé kapaszkodni az életszínvonal, és ha nem nőnek jelentősen a hazai bérek, akkor a vendégmunkások nem térnek vissza Romániába.

Tíz százalék alatt a marzs

A következő 24 hónapban 4 választás lesz Romániában. Makroközgazdászok szerint tartani lehet attól, hogy a kormány nem tartja meg a kitűzött költségvetési célokat, túlköltekezésre pedig csak külső hitelek felvételével van lehetőség. A jegybank tervezi, hogy az alapkamatot 8-ról 9 százalékra emelik 2008-ban, hogy megtakarításra ösztönözzék a szereplőket. Ugyanakkor a lakossági eladósodás is erősödik: a betéti és a hitelkamatok közti különbség jelentősen – 15 százalékról 10 százalék alá – csökkent az utóbbi időben.

Dr. Nagy Ágnes szerint mindezek ellenére tartható a Román Nemzeti Bank célja, hogy az eurozónához való közeledés jegyében 2009 végére 3,5 plusz-mínusz 1 százalékra szorítsa le az inflációt. Az ütemezés a választások miatt biztosan nem valósul meg – 2008-ban biztosan nő az infláció, 2009-ben azonban valószínűleg visszaáll az eddigi szigorú és következetes pénzügypolitika. (Cikkünk dr. nagy Ágnesnek a DKMT gazdasági kamarai együttműködésének szegedi jubileumi ülésén tartott előadása alapján készült.)

Tanács István