Szerb kisebbség: parlamenti képviseletet kÃvánnak
Kisebbségek - 2008-02-14 22:02:56
– Csak olyan parlamenti képviseletet tartunk elfogadhatónak, amely nem szab alsó cenzust, azaz valamennyi nemzetiségnek azonos feltételekkel biztosÃtja az országgyűlési részvételt – nyilatkozta az Ericinfo megkeresésére Alexov LjubomÃr, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke. Az elnök szerint mindenekelÅ‘tt a politikai akaratnak kell meglennie, a részletek szabályozása már szakmai kérdés.
Nem lett alternatÃvája a kedvezményes mandátumnak
Változást várnak a helyi önkormányzati képviseletekben is, miután a korábbi törekvések zsákutcába jutottak. A Parlament ugyanis 2005-ben egyszer már megszavazta az úgynevezett kedvezményes mandátum intézményét, ami azt jelentette, hogy a kisebbségi választásokon a legtöbb szavazatot megszerzett aspiráns automatikusan tagjává vált volna a városi képviselÅ‘-testületnek is. Az AlkotmánybÃróság viszont kifogást emelt ez ellen, mondván: az eljárás sértené a választójog egyenlÅ‘ségének és közvetlenségének elvét. A vétó óta nem született újabb törvény, Ãgy továbbra sincs intézményesÃtett kapcsolat a kisebbségi és települési önkormányzatok között.
A képviselettel összefüggÅ‘, megoldatlan kérdés az is, hogy ki vehessen részt a választásokon? Alexov LjubomÃr leszögezi: nem támogatják a választói névjegyzéknek a legutóbbi önkormányzati választások idején alkalmazott gyakorlatát (a jegyzÅ‘nél bárki jelezhette szavazási szándékát). Ãlláspontjuk szerint ugyanis ez nem kiszűrte, hanem megkönnyÃtette a közösségen kÃvüliek helyzetét, akik nem a nemzetiség iránti elkötelezettségbÅ‘l, hanem kizárólag magánérdekbÅ‘l indultak vagy szavaztak nemzetiségi szÃnekben.
|
– Nonszensz, hogy egy választási eljárásban ne tudjuk, kik azok a választók, akiket meg kell szólÃtanunk. Ez Ãgy nem választás, hanem delegálás, mivel egy-egy jelöltet azok támogatnak, akik a jelöltségét is megszavazták – fogalmazott az országos önkormányzat elnöke.
Feladatalapú finanszÃrozás: sok adminisztráció, kevesebb pluszpénz
A legutóbbi népszámlálás 4 ezer szerb nemzetiségű állampolgárt vett lajstromba. Az elnök szerint nagyjából ugyanennyire tehető azoknak a száma, akik szerbként Magyarországon élnek. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar megyéiben nyolc településen van helyi szerb kisebbségi önkormányzat: Csongrád megyében Szegeden, Deszken és Újszentivánon, Bács-Kiskun megyében Baján, Garán és Hercegszántón, Békésben Battonyán és Magyarcsanádon alakult kisebbségi testület.
A helyi önkormányzatoknál 2008-tól feladatalapú differenciált támogatást vezettek be. Ez azt jelenti, hogy amÃg tavaly minden kisebbségi önkormányzat 640 ezer forintot kapott működési költségre, ettÅ‘l az évtÅ‘l már annak függvénye lesz a finanszÃrozás, melyikük mennyi többletfeladatot vállal magára: 550 ezer forintos marad a normatÃv támogatás, az e feletti részre pályázni kell. Ennek következtében lesznek, akik kevesebb, mások több pénzbÅ‘l gazdálkodhatnak. Alexin LjubomÃr megjegyzi: a differenciált finanszÃrozás elvével egyetértenek, ám meglátása szerint az elérhetÅ‘ többletforrás mértékéhez képest túlbonyolÃtották a rendszert. Miután az ezt szabályozó kormányrendelet csak december második felében jelent meg, nem volt elég idÅ‘ a felkészülésre sem.
Ugyancsak változást hozott, hogy 2008 elejétÅ‘l az országos kisebbségi önkormányzatok hivatalai társadalmi szervezet helyett önálló költségvetési szervként működnek, azaz kötelezÅ‘ felsÅ‘fokú végzettségű hivatalvezetÅ‘t és belsÅ‘ ellenÅ‘rt foglalkoztatniuk. Ezzel immár közvetlenül, pályázat nélkül megkapják az országos önkormányzatok a központi költségvetésbÅ‘l a támogatást, ám eközben átalakul, szigorodik az elszámolási rendszer is, nÅ‘ az adminisztrációs teher. Az országos elnök ugyanakkor abban bÃzik: a kötelezÅ‘en foglalkoztatandó jogi-közgazdasági végzettségű szakemberek szaktudása révén ezentúl nagyobb arányban tudnak élni az adódó pályázati lehetÅ‘ségekkel. (Munkatársunktól)
Megtekintett oldalak: 5,514,861
A projekt partnerei: