A legutóbbi népszámlálás adatai még csak 300 ezer lakost jeleznek, de egyes becslések szerint – a betelepülések következtében – jelenleg majdnem félmillió polgár él Vajdaság fővárosában.
 | | Valentina Ivanovic: Újvidék Szerbia második legnagyobb, de a legdinamikusabban fejlődő városa |
|
Újvidék Szerbia második legnagyobb, egyben a legdinamikusabban fejlÅ‘dÅ‘ városa. A település a második világháború után lett Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatási központja, s ez a periódus rendkÃvül gyors fejlÅ‘dést hozott számára. Akkor alakultak ki azok a közigazgatási, gazdasági, tudományos, egészségügyi és oktatási szerepkörök, amelyek Vajdaság tényleges centrumává teszik a várost – mondta el Valentina Ivanovic, a gazdasági stratégiák kutatásával foglalkozó Vojvodina CESS szervezet elnöke.
 | | Újvidék felújÃtott fÅ‘tere |
|
Azokban az években létesült az ipari övezet, felépült a Szerb Nemzeti SzÃnház és a Duna-parton az egyetemi város, amelyben – Szerbiában egyedülálló módon – minden kar egymás közvetlen közelében helyezkedik el. Klinikai központok létesültek, amelyek közül a Kamenicai Kardiológiai Intézet világhÃrű intézménnyé nÅ‘tte ki magát. A tartományi székvárosi státusnak köszönhetÅ‘en a nagy országos közvállalatok Újvidéken létesÃtettek leányvállalatokat. A Posta, a Naftagas és az Elektrovojvodina több ezer lakosnak biztosÃtott viszonylag jól fizetÅ‘ állást. A centrummá válás azzal járt, hogy a Vajdaság, de egész Jugoszlávia területérÅ‘l megindult a városba való betelepülés.
A töretlennek tűnő fejlődés a kilencvenes évek elején kibontakozó milosevicsi politikai irányzat hatására torpant meg. Visszacentralizálták a gazdasági és politikai intézményeket. Az elhúzódó háborús időszakban olykor csak a túlélés volt a tét a város lakói számára. Mára azonban Újvidék az ország legdinamikusabban fejlő városává vált. A legutóbbi népszámlálás adatai még 300 ezer lakost jeleznek, de egyes becslések szerint – a betelepülések következtében – jelenleg majdnem félmillió polgár él itt.
A népesség etnikai összetétele koronként változott. Egykor a magyarok voltak a legtöbben, mára mindössze 8 százaléknyi magyar ajkú polgár lakik Újvidéken. A többségi szerbek aránya körülbelül 75 százalék, de élnek Újvidéken horvátok, ruszinok, romák és egyéb nemzetiségek is. Továbbra is igen jelentős a városba irányuló belső migráció.
Újvidék fekvését kedvezÅ‘nek Ãtélik: az EU-tag Magyarország határától 100, Belgrádtól pedig 80 kilométerre van, Ãgy jelentÅ‘s tranzitlehetÅ‘ségekkel rendelkezik. A gazdasági krÃzis idején a legális vagy féllegális kereskedelemben találtak megélhetést sokan, ma pedig az óriási iramban működÅ‘ épÃtÅ‘ipar foglalkoztat a városon kÃvülrÅ‘l érkezÅ‘ munkásokat – hangsúlyozta Valentina Ivanovic. Egyik napról a másikra utcák tűnnek el s a helyükön üzletközpontok, lakótömbök épülnek. Az utóbbi néhány évben több ezer lakás épült.
 | | Újvidéken zajlik az ország pénzügyi forgalmának 20 százaléka |
|
Újvidék gazdasági erejére jellemzÅ‘, hogy egyes, a szürkegazdaságot is beszámÃtó becslések szerint, itt zajlik le az ország pénzügyi forgalmának 20 százaléka. Ehhez tudni kell azt is, hogy a kétmilliós Vajdaság adja a 8 milliós ország bruttó nemzeti termékének (GDP) több mint 30 százalékát. A tartományban a gazdasági növekedés pedig 5,6 százalékos, Újvidéken pedig ennél is lényegesen nagyobb.
