Jó autót venni és szép házat építeni otthon – ez a két legfőbb cél a Nyugat-Európában dolgozó romániai vendégmunkások számára. Becslések szerint a román GDP-nek közel 4 százaléka származik a vendégmunkások által egész évben hazautalt pénzből. Noha a közvélemény főleg a botrányos ügyekről értesül, sok román állampolgár, aki Spanyolországban, vagy Olaszországban dolgozik, kifejezetten jó személyes kapcsolatba kerül a munkaadójával. Nem ritka, hogy egy-egy kisebb spanyol cég tulajdonosa meglátogatja dolgozóját Romániában, és meglepődve látja, hogy az szebb házat építtetett a keresményéből, mint amilyenben a munkaadó lakik otthon. Ennek az az oka, hogy – bár a helyzet változik – mind a munkaerő, mind az anyagok sokszorosan olcsóbbak Romániában, mint Nyugat-Európában.

Negyvenezer gyermeket a nagyszülők nevelnek

Körülbelül 40 ezer román gyermeket a nagyszülők nevelnek

Egy felmérés szerint a legnagyobb összeget, 27 milliárd dollárt az indiai vendégmunkások küldték haza a nagyvilágból. A Román Nemzeti Bank tájékoztatása szerint csak karácsony előtt körülbelül 2 milliárd eurót utalnak haza a külföldön dolgozó román vendégmunkások. Az egész év folyamán a legálisan hazautalt összeg eléri a 7 milliárd eurót, és bizonyos, hogy készpénz és áru formájában is jelentős jövedelem érkezik az országba. Különösen sok román gyermek várja idegenben dolgozó szüleit és az általuk hozott ajándékokat. Negyvenezerre becsülik azoknak a gyermekeknek a számát, akiknek mindkét szülője Nyugat-Európában dolgozik, és akiket jó esetben a nagyszülők nevelnek odahaza. A legnagyobb összegek az Olaszországban, Spanyolországban és Angliában munkát végző román állampolgárok keresetéből érkeznek haza. A szép adatot némiképp elhomályosítja, hogy az országban körülbelül 16 milliárd euró a folyó fizetési mérleg hiánya.

Németországban a vendégmunkások havi átlagfizetése 850 és 1200 euró között változik. Spanyolországban is hasonlóak a keresetek, de kivételt képez az építőipar, ahol az 1600 eurót is elérheti egy vendégmunkás havi bére. A szállításban pedig akár 2300 eurót is megkereshet egy román vendégmunkás. Nyugat-Románia részegységgyártó üzemeiben ehhez képest gyakran csak a 95 eurós minimálbért lehet megkeresni, de a középvezetők sem kapnak többet 350-400 eurónál. Igaz, ők a saját otthonukban lakhatnak, és nem kell elszenvedniük a környezetváltozás káros hatásait.

Karácsonyi áremelés

A fogyasztási cikkek forgalma a várakozások szerint körülbelül 50 százalékkal emelkedik meg az év utolsó heteiben. Közgazdászok attól tartanak, hogy ezek az összegek tovább növelik az inflációt. Az európai uniós csatlakozást követően ugyanis jelentős általános árszínvonal-emelkedés következett be keleti szomszédunk gazdaságában. Jellemző, hogy a karácsonyi vásárban nem árleszállítások, hanem inkább áremelkedések tapasztalhatóak. Az alapvető élelmiszerek például lényegesen drágábbak ma Romániában, mint Magyarországon. Ezért a karácsony előtti nagy bevásárlási időszakban sokan Magyarországról szerzik be az ajándékokat is, és a karácsonyi asztalra valót is. A fizetésekhez képest magas árak oka, hogy Romániában még viszonylag kevés a hipermarket. Nincs igazán éles verseny, az árkülönbözet a helyi kereskedők profitjaként jelenik meg. Így, aki viszonylag közel lakik a határhoz, inkább Magyarországra jár a nagybevásárlásait lebonyolítani. Ennek azonban már 2008-ban vége lehet, hiszen csak Aradon hét különböző hipermarket tervezése vagy építése kezdődött meg.

A szalontai cipőboltnak vége

Régebben megérte a magyaroknak bizonyos árucikkeket Romániában megvenni. Például Nagyszalontán, a határ közelében működött egy olasz tulajdonú cipőgyár, ahol kiváló minőségű, olcsó olasz cipőket lehetett kapni. Az uniós csatlakozás után azonban bezárt ez az üzlet. Ha Magyarországon folytatódik az üzemanyagár emelkedése, akkor megint feléledhet a benzinturizmus: 35-40 forintos literenkénti árkülönbségnél már megéri a határ túloldalán tankolni.

Karácsony előtt Romániában is megjelentek azok a civil szervezetek, amelyek a fölösleges ajándékok vásárlása és a növekvő társadalmi különbségek ellen szerveztek akciókat. Ez főleg a nagyvárosokban tapasztalható: Temesváron például a Julius Mall bevásárlóközpont által szervezett Bevásárlók éjszakáján több száz aktivista igyekezett lebeszélni az embereket a vásárlásról – nem sok sikerrel. (Munkatársunktól)