Személyi kölcsön, hogy emlékezetes legyen a karácsony – szól a hirdetés naponta tucatszor a tévében. A reklámot sulykoló bank nem állít valótlanságot, hiszen aki él a példában felkínált 84 hónapos futamidővel, 2014-ig emlegetni fogja az idei ünnepet. A most erőn felül megvásárolt slágerajándékok, a laptop vagy az autós navigációs rendszer már rég az elektronikai bontóban lesz, amikor boldog gazdája még mindig fizeti az árát és a kamatokat.

Élő malac helyett plüssmackót!

A remek pénzügyi ajánlatoktól, s a kereskedelmi rádiókban végtelenítve zengő karácsonyi nótáktól ugyan kevésbé hallani, ám nem mindenki szólít fel vásárlásra: néhányan éppen azért kampányolnak, hogy fejünkbe verjék, mit ne vegyünk az ünnepekre. A napokban Csongrád megyei állatvédők például felajánlásokból összegyűjtött prémekkel és szőrmékkel kivonultak Szeged belvárosába, hogy ezzel jelezzék: az Északi Sarkkal ellentétben a prémkesztyű a Dél-Alföldön nem létszükséglet. A húsvéti nyúlfelvásárlási láz időszakához hasonlóan figyelmeztettek arra is: élő állat helyett inkább plüssmackó kerüljön a fa alá. Az kevésbé sínyli meg, ha a lelkesedés lelohadásával néhány hét múlva megunják, s kiteszik a szűrét.

Az általunk korábban megvett, műanyagpohár aljába szerelt, elemmel működő kapucsínóhabosító, vagy az ajándékba kapott mobiltelefon-tartó króm hintaszékecske emlékét felidézve örömmel olvastam novemberben, hogy a Hulladék Munkaszövetség megalapította a Fölösleges Áruk Fórumát. A civilek feltették a kérdést: valóban szükség van motoros buborékfújóra, s tényleg eredeti ötlet akkumulátoros seprűt vagy nyalókaforgató kézi motort venni ajándékba? Kár az energiáért.

Csodavárás: zalai lucfenyő helyett üvegszálas kínai műanyag

Nem tudom, a környezetvédők lelkendeznek-e, hogy egyre több család voksol a zalai lucfenyő helyett a kínai műanyagra, mindenesetre utóbbiból egyre nagyobb a kínálat. A bevásárló-központokban műtobozokkal díszített műfenyőt éppúgy árulnak, mint üvegszállal megerősített karácsonyfát. Immár nemcsak a díszek színét válogathatjuk meg, de a fánk is lehet fekete, fehér vagy rózsaszín. A hagyománytisztelők persze megmaradhatnak a zöldnél is, s akkor elmondhatják: a karácsonyfájuk bár műanyag, mégiscsak igazi örökzöld. Talán sosem bomlik le.

Kölcsönfenyő

Örökzöld - talán sohasem bomlik le

Bizonyára a műanyagszagú fának is megvan a varázsa, mi mégis megmaradunk a viaszillatú eredeti változatnál, ám fejlődő környezettudatosságunk bizonyítékaként vásárlás helyett immár kétszer kölcsönöztük a fenyőfát, hogy az ünnepek után visszaváltva, az valahol egy parkot vagy óvodaudvart gyarapíthasson. Legalábbis a szándékunk ez szokott lenni. Idáig azonban egyik fa sem bírta kivárni, hogy visszavigyem: mire január közepén eljutottam velük az autóig, rendszerint már csak a törzsüket fogtam, s a magam mögött hagyott tűlevélfolyamot követve könnyű volt visszatalálnom a parkolóból a nappaliba.

Tavaly azt találtuk ki, hogy üveggömbök, műanyag égők és cukros édesség helyett csak természetes és ehető díszek kerüljenek a karácsonyfára. Nagyon sokat készültünk. Boa helyett pattogatottkukorica-fűzér, színes gömbök helyett narancskarika, szaloncukor helyett füge és datolya került az ágakra. A végén, hogy még inkább feldobjam az összhatást, amikor egyedül maradtam a szobában, befújtam műhóval a karácsonyfát. A meglepetés akkor volt igazán nagy, amikor kiderült: mindent ehetetlenné tettem.

Idén díszítés helyett az ünnepi vacsora a reszortom.

B. Papp László