Gyermekszegénység Magyarországon
Közélet - 2007-11-28 19:07:57
A magyar szociálpolitikát nem a prevenció, hanem a tűzoltás jellemzi – állÃtja Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar kormány által életre hÃvott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program vezetÅ‘je. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora a napokban HódmezÅ‘vásárhelyen tartott elÅ‘adást a magyarországi szegénység, ezen belül is a gyermekszegénység helyzetérÅ‘l.
A tulajdon fontosabb, mint a tudás
Az emberek társadalmi helyzetét a rendelkezésükre álló erőforrások, szakmai kifejezéssel a tőkefajták határozzák meg. Ilyenek: a politikai hatalom, a tulajdon, a tudás, a kapcsolati tőke és a szimbolikus tőke – például az ismertség, megbecsültség. Az államszocializmusban a hatalom volt a legfontosabb tőkefajta. A rendszerváltozás után a piacgazdaságban nyilvánvalóvá vált az a korábbi összefüggés, hogy a tulajdonból meg lehet élni.
Akinek nincs termelÅ‘ vagy pénzvagyona, az a tudásából is meg tud élni – de csak akkor, ha olyan tudással rendelkezik, amely eladható a munkaerÅ‘piacon. Ezt a tudást valamilyen módon meg kell szerezni. Hátrányos helyzetbe kerül az, akinek a családja nem tud ebben segÃteni – például azért nem, mert szegény. A szegénység egyik oka az elégtelen tudás. Társadalmi segÃtség nélkül a piacképes tudás hiánya, vele pedig a szegénység örökölhetÅ‘. A magyar népesség több mint felének bizonytalan a helyzete – bizonyÃtják szociológiai kutatások.
A szegénység terjedésének két fő oka: a tömeges munkahely-vesztés és az árszerkezet átalakulása. Ez utóbbinak a legfontosabb következménye, hogy a korábban alacsonyan tartott mindennapi megélhetési költségek – az élelmiszer ára és a lakásrezsi – megdrágultak. Az ingyenes vagy olcsó állami szolgáltatások leépülnek. Ennek következtében a szegényebb családokban a legfontosabb létfenntartási költségekre sem jut elegendő: hó végére nem marad pénz, gyakori az éhezés.
A gyermek – szegényÃt
A szegénység a gyermekes családokat jobban sújtja, mint a gyermekteleneket. Az 1 gyermekes családok 29 százaléka tartozik a szegények közé, a 2 gyermekeseknek 34 százaléka, a három vagy több gyermekeseknek pedig mintegy 60 százaléka. A szegénység nemcsak annak rossz, aki szenved tÅ‘le, hanem a társadalomnak is. Jelenleg minden korosztálynak legalább 20 százaléka nem rendelkezik piacképes tudással. Ez növeli a bűnözést, fékezi a dinamikusabb rétegek lendületét is. Ahol sok a szegény, ott gazdagnak sem igazán jó lenni. A képzetlen tömeg lassÃtja a gazdaságot: alacsony a foglalkoztatás, még sincs megfelelÅ‘ munkaerÅ‘ a növekedéshez, és nem termelÅ‘dik elegendÅ‘ forrás a nyugdÃjakra.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter ugyanezen a konferencián a szegénység térbeli különbségeirÅ‘l beszélt. A tÅ‘ke jellemzÅ‘en ott telepszik le, ahol jelentÅ‘s számú népesség él, elegendÅ‘ a képzett ember. Ez eleve hátrányos helyzetbe hozza a kistelepüléseken, illetve a perifériás vidékeken, például az országhatárok közelében élÅ‘ket. A gazdaság centrumaitól távol felnövÅ‘ gyermekek hátránnyal indulnak az életben. Számos esetben súlyosbÃtják ezt a helyzetet társadalmi és kulturális hiányosságok is. Ez utóbbiak a fÅ‘leg a roma lakosság egyes csoportjaira jellemzÅ‘ek.
Romakérdés és szegregáció
A 2003/2004-es tanévben Magyarországon 178 általános iskola működött többségében roma tanulókkal. Háromezer olyan osztály volt, amelybe többségében romák jártak. Hét roma származású fiatal közül mindössze egy jut el középiskolába. A roma diákok kétharmada – és a nem romák közül is nagyon sokan – olyan szakmát tanulnak, amellyel nem tudnak elhelyezkedni a munkaerÅ‘piacon. Ãgy a szegénység – amely a legtöbb esetben alacsony képzettséggel és munkanélküliséggel párosul – újratermeli önmagát.
A Magyar Tudományos Akadémián 2006-ban kidolgozták a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot. A program több alapvetÅ‘ célt határoz meg a gyermekszegénység visszaszorÃtására. Az egyik alapvetÅ‘ tétel, hogy a gyermekszegénység nem választható el a felnÅ‘ttek helyzetétÅ‘l és a lakóhely adottságaitól – vagyis csak kistérségi keretek között lehet eredményesen csökkenteni. Egy másik kiinduló pont, hogy a kisgyerekek elsÅ‘ életéveiben nagyon sok dolog eldÅ‘l – ezért egy „Biztos Kezdet†elnevezésű program segÃtségével a kora gyermekkori hátrányok kialakulását igyekeznek megelÅ‘zni. Az ingyenes iskolai étkezés elérhetÅ‘vé tételével a gyermekkori éhezést akadályoznák meg, a roma gyermekek iskolai szegregációjának felszámolásával pedig a kortárs csoportok példája által nyújtott motivációt igyekeznek kihasználni.
A Magyar Tudományos Akadémia gyermekszegénységrÅ‘l szóló programjára épÃtve a parlament 2007 májusában „Legyen Jobb a Gyermekeknek!†cÃmmel országgyűlési határozatot fogadott el. Ferge Zsuzsa akadémikus szerint azonban jelenleg ezzel együtt is kétséges, hogy lesz-e elegendÅ‘ pénz és politikai akarat a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program tényleges végrehajtására.
Tanács István
Megtekintett oldalak: 5,482,760
A projekt partnerei: