Vajdasági legenda – és a valóság
Mezőgazdaság - 2007-12-09 10:51:48
|
Szerbiában körülbelül 4 millió hektárnyi megművelhetÅ‘ föld van, ebbÅ‘l 1 millió 650 ezer hektár található Vajdaságban. Ez a földterület bÅ‘ségesen kielégÃthetné az ország élelmiszerszükségletét, de az utóbbi két évtized katasztrofális mezÅ‘gazdasági politikája oda vezetett, hogy évrÅ‘l évre felvetÅ‘dik a kérdés: lesz-e elég saját termesztésű kenyérgabona. Ehhez hozzájárul az állami kapcsolatokkal rendelkezÅ‘ kereskedelmi társaságok manipulatÃv piaci viselkedése is. A gazdáktól potom pénzért felvásárolják a terméket, majd óriási haszonkulccsal adják tovább a hazai vagy a külföldi piacon. JellemzÅ‘ például, hogy a Salford vállalat a szerbiai tejfeldolgozás 85 százalékát tartja a kezében. Sokan úgy látják, a monopolhelyzetű cég gyakorlatilag annyit fizet a tejtermelÅ‘ gazdáknak, amennyit akar, s annyiért adja el a termékeit, amennyiért csak akarja.
KiszámÃthatatlan a piaci helyzet
A belgrádi lapok a napokban arról cikkeztek, hogy Montenegróban a szerbiai tejtermékek kevesebbe kerülnek, mint itt, ahol előállÃtják Å‘ket. Hasonló a helyzet az étolajjal is. Ehhez persze az is kell, hogy az országban rohamosan csökken a sertés- és a szarvasmarha-állomány. A gazdák belefáradtak az ingadozó árak kalkulálgatásába, a kiszámÃthatatlan piaci helyzet követésébe: aki csak teheti, más megélhetés után néz. A kormány évekig nem vette komolyan a parasztemberek figyelmeztetését, akik arra mutattak rá, hogy az ágazat működéséhez hosszú távú tervek, állami támogatás és stabil árpolitika szükséges.
|
Kisgazdák és újgazdag farmerek
A fonák helyzet kialakulásához a kormány szakszerűtlen és érdekcsoportokat támogató hozzáállásán kÃvül az is hozzájárul, hogy sem Szerbiában, sem pedig Vajdságban nem működnek megfelelÅ‘ termelÅ‘i szövetségek, az egyéneket, a kistermelÅ‘ket pedig bedarálja a kereskedelmi lobbi. Az átlagos kisgazda még mindig csak 3-4 hektárnyi földdel rendelkezik. Igaz, legtöbbször nem ebbÅ‘l él, inkább csak nosztalgiából művelgeti a családi parcellákat. A rengeteg felaprózott gazdaság azonban hiába birtokolja a földterületnek több, mint 80 százalékát, ha nem tud egységesen fellépni a piacon. Vannak ugyan próbálkozások, de a mezÅ‘gazdasági termékpiac mozgásait továbbra is a politikusi körökben támogatással rendelkezÅ‘ kereskedelmi lobbi, illetve az összterület kevesebb mit 20 százalékával rendelkezÅ‘, de fejenként 20-30 ezer hektár földet össszevásároló újgazdag farmerréteg irányÃtja.
Az utóbbi évek rossz termelési eredményei ellenére az államnak továbbra sincs támogatási politikája. A tartományi végrehajtó tanács a jogai és lehetÅ‘ségei arányában segÃteni próbál a gazdáknak. A MezÅ‘gazdasági Fejlesztési Alap igazgatója, Szabó József elmondta, hogy az illetékes tartományi szervek többféle hitelt biztosÃtanak a bejegyzett gazdaságoknak, igen kedvezÅ‘ feltételek mellett. Van olyan hitel, amelyet mindössze 2,1 százalékos kamatlábbal kÃnálnak például öntözÅ‘rendszerek kiépÃtésére. A gépállomány elöregedése mellett a tartomány mezÅ‘gazdaságának legnagyobb hiányossága az, hogy a Mária Terézia idején kiépÃtett Ferenc-csatorna vize még mindig kihasználatlanul folyik végig Vajdaságon, hiszen a lehetséges 500 ezer hektárnyi termÅ‘földnek csak egytizedét öntözik a gazdaságok.
Miklós Csongor
Megtekintett oldalak: 5,482,774
A projekt partnerei: