Uniós szabályok közt, szervezetlenül
Mezőgazdaság - 2007-11-15 10:31:59
– Magyarország Európai Uniós csatlakozása elÅ‘tt úgy gondoltuk: a magyar mezÅ‘gazdaságnak az lesz ebbÅ‘l az elsÅ‘ nagy nyeresége, hogy végre szabályozott viszonyok közé kerül az agrártermelés – mondja kérdésünkre Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) elnöke. Az AGRYA vezetÅ‘i abban bÃztak, hogy Magyarországon is hosszabb távra tervezhetÅ‘ lesz a gazdálkodás, jelentÅ‘s agrártámogatás érkezik, és az ország növelheti kivitelét az egységes uniós élelmiszerpiacra.
Az import nem jobb, hanem olcsóbb
|
Mikula Lajos hangsúlyozza: elsÅ‘sorban az átlagos minÅ‘ségű termékek terén vesztett piacokat a magyar agrárium. Ennek alapvetÅ‘ oka a szervezetlenség, amely mögött a hosszú távú, egységes agrárstatégia hiánya fedezhetÅ‘ fel. A szemben álló politikai erÅ‘k között az egyik legfontosabb véleménykülönbség, hogy a mezÅ‘gazdaságot egy csökkenÅ‘ jelentÅ‘ségű gazdasági ágazatnak tartsák-e, ahol csak az általános versenyképesség és profitszerzés szempontjai számÃtanak, vagy az ágazat társadalmi beágyazottságát, a vidék népességmegtartó képességét is figyelembe véve „nemzetstratégiai kérdésnek†tekintsék.
Féltik a földet a külföldiektől
Ez a nézetkülönbség jelenik meg a külföldiek földvásárlásáról szóló vitában is. A Dunántúlon már 1 millió forint körül van egy hektár föld ára, a Dél-Alföldön – minÅ‘ségtÅ‘l függÅ‘en – 300-600 ezer forintot kérnek érte. A csatlakozási szerzÅ‘dés értelmében 2011-ig földvásárlási moratórium van a külföldi magánszemélyek számára. Ãm ha külföldiek földet vásárolhatnak Magyarországon, akkor az ár rövid idÅ‘n belül akár a duplájára nÅ‘het. Azok a gazdák, akik ma jelentÅ‘s részben bérelt földön gazdálkodnak, szeretnék megvenni e földeket, de joggal tartanak attól, hogy a tÅ‘keerÅ‘sebb külföldiek felvásárolják elÅ‘lük, és Å‘k versenyképes méretű terület hÃján tönkremennek.
– Nem vagyok eltúlzottan nemzeti érzelmű, de a termÅ‘földet én is a nemzet vagyonának tartom, és nem szeret-ném, ha ez az erÅ‘forrás külföldiek birtokába kerülne – mondja az AGRYA elnöke. Mikula Lajos megemlÃti: Szlovákiában már jól láthatók azok a jogi technikák, amelyekkel a külföldiek – hazai felhajtók segÃtségével – kihúzzák a termÅ‘földet a bérlÅ‘k vagy a szövetkezetek alól. Van olyan térség Szlovákiában, ahol öt falu határa, összesen 80 ezer hektár került dán vevÅ‘k kezébe.
Az AGRYA olasz testvérszervezete például csak akkor tudott a politikai erőktől függetlenné válni, és kizárólag a tagjaik boldogulása érdekében dolgozni, amikor sikerült megteremtenie a saját szakértői bázisát. Ehhez azonban jelentős – a politikától független – pénzügyi források szükségesek. Ennek hiányában Magyarországon több agrárérdekképviselet is egyértelműen köthető valamelyik politikai párthoz, ami azzal jár, hogy pártideológiák és napi pártérdekek határozzák meg a működésüket. Egymás közti kapcsolataikban sem a közös érdek az első, hanem gyakran a személyes, vagy pártpolitikai érdekek által motivált rivalizálás.
Szervezetlenek vagyunk
|
Tanács István
Megtekintett oldalak: 5,482,685
A projekt partnerei: