Mint a pingvinek a hóviharban
Vallás - 2007-10-23 20:54:49
Ha Ãbrahámot, Jézust és Mohamedet egy asztalhoz ültetnék, biztosan kevesebb vitájuk lenne egymással, mint a két szent könyvre, a Koránra és a Bibliára hivatkozó politikusoknak – e gondolat jegyében kezdÅ‘dött a vallások közti párbeszédet céljául választó nemzetközi konferencia. Az esemény szándékoltan több volt, mint tudományos eszmecsere: a keresztény, a zsidó és a muzulmán vallás képviselÅ‘inek találkozójává, közeledési szándékuk kinyilvánÃtásává is vált.
|
Muzulmánok Hágár ágán
A három vallás közös gyökereinek legismertebb momentumai nem részei ma a közoktatás és a média által formált átlagműveltségnek Magyarországon. Mindhárom vallás egyistenhÃvÅ‘; szent Ãrásaikban számos közös szereplÅ‘ található. LegelsÅ‘ként Ãbrahám, akit Iszmael ágán a muzulmánok is Å‘satyjuknak tekintenek. Iszmael is Ãbrahám fia volt, de nem Sárától, a feleségétÅ‘l, hanem Hágártól, annak szolgálójától született. Az Úr megÃgérte, hogy Iszmael utódait is nagy néppé teszi, mivel Å‘ is Ãbrahám gyermeke. (Teremtés II. 21.) Az arabokat, mint Iszmael leszármazottait, régebben iszmaelitáknak is nevezték. PozitÃv összefüggésben szerepel a Koránban Jézus Isza néven, anyja, Mária pedig Mirjamként. Hithű muzulmán nem rajzolna karikatúrát Jézusról, vagy nem közölné azt a lapjában: Jézus a Mohamedhez közel állóknak abba a körébe tartozik, akiket – a prófétához hasonlóan – nem lehet vizuálisan ábrázolni.
Az egyik legérdekesebb kérdésköre volt a konferenciának, hogy a monoteista vallások szent könyvei felszólÃtanak-e erÅ‘szakra: akár a más vallásúak, akkor a saját vallást elhagyók ellen? Jutta Hausmann, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora egyenesen Az elpártolók kiirtása cÃmet adta elÅ‘adásának. Azt a „vetélkedÅ‘t†idézte, amely a Kármel hegyén zajlott Illés próféta és Baál hÃvei között, s amelynek során Baál prófétái hiába kiáltoztak, mÃg Adonáj lángra lobbantotta az égőáldozatot. Illés próféta, miután a nép elÅ‘tt bebizonyÃtotta, hogy az Úr az egyetlen Isten, Baál prófétáit mind megölette a Kison pataknál. (Királyok V., 17.)
A szent szövegek közül kiválaszthatók olyanok, amelyek akár egész népek kiirtására szóló felhÃvásként is értelmezhetÅ‘k; más szövegek viszont arra buzdÃtanak, hogy ha megütik a jobb orcádat, tartsd oda a balt is. A hosszú történelem során sok vita volt: mi tekinthetÅ‘ szent szövegnek, ám arról is: ki jogosult azokat értelmezni? Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek Szent Ãgostont idézte, aki az 5. században azt Ãrta: „nem hinnék az evangéliumnak, ha nem az egyház adná azt a kezembeâ€.
Ãllam és vallás
Benyik György szegedi teológus professzor szerint az értelmezés sohasem lehet annyira szent, mint a kinyilatkoztatott szöveg. A változást az egyházakban éppen a szent szövegek másféle értelmezésével lehet elÅ‘mozdÃtani; a szent Ãrás tekintélyével lehet eredményesen kritizálni vezetÅ‘ egyházi csoportok megkövesedett tekintélyét. Jakubinyi érsek viszont arra figyelmeztetett: ha nincs pápa, vagy az általa megszemélyesÃtett tekintély, akkor előállhat olyan helyzet, mint Amerikában, ahol 1900 részre szakadt a protestáns egyház, mert annyiféleképpen magyarázzák a Bibliát. A gyulafehérvári érsek szerint a vallási erÅ‘szakhoz nem szükséges idegen vallás: a keresztény vallásháborúk idején ugyanazzal a Bibliával a kezükben estek egymásnak az emberek.
A vallásoknak és egyházaiknak szinte minden idÅ‘ben volt és van kapcsolatuk az állammal. Bár leegyszerűsÃtve, de elmondható, hogy lehetnek „hatalmonâ€, vagy „ellenzékbenâ€. A hatalomban, deklarált államvallásként, vagy a hatalomhoz közel álló egyházként a vallási célok elérésére is rendelkezésükre áll az állam ereje. Azok az egyházak, amelyek papjai „ellenzékben†még a szabad vallásgyakorlásról prédikáltak, a hatalom birtokában gyakran megfeledkeztek errÅ‘l. Ãœldözni kezdték riválisaikat, mert megtehették. De az erÅ‘szakot nemcsak a hatalom adta lehetÅ‘ség indokolta a történelemben, hanem az elnyomottság, a gyengeség is. A terrorizmus elfogadásának egyik magyarázata is ez: gyengébb vagyok, ezért, ha nem nyúlok kivételes eszközökhöz, akkor sohasem érhetem el céljaimat.
A hit válsága
Jutta Hausmann a történelmi krÃzishelyzet fontosságát hangsúlyozta: az erÅ‘szak, a másik legyÅ‘zésének, sÅ‘t, megsemmisÃtésének szándéka jellemzÅ‘en a válságos idÅ‘kben kerül napirendre. A válság, amelyet erÅ‘szakkal vélnek megoldhatónak, a látszat ellenére gyakran a hit válsága is: az nyúl erÅ‘szakos eszközökhöz, akinek nem elég erÅ‘s a hite, magabÃzása.
Az erÅ‘szak kiváltó oka nem mindig a vallási, hanem gyakran a hozzá kapcsolódó kulturális különbség. Ma, az emberek migrációjának részeként a kultúrák is vándorolnak; sokkal közelebb kerülnek egymáshoz. Jutta Hausmann szerint nagyon nagy kihÃvás más vallású emberek közelében élni, mert olyankor sokakban megkérdÅ‘jelezÅ‘dhet, hogy az-e a helyes hit, követendÅ‘ kultúra, amelyben eddig éltek. Például az Európába települÅ‘ muszlim vendégmunkások fiatalabb nemzedékeitÅ‘l el is vár a környezetük bizonyos integrációt, hasonulást – amit viszont a konzervatÃv családjuk a vallás elárulásaként foghat fel.
A békés multikulturális együttéléshez nélkülözhetetlen a kulturáltság – hangsúlyozta Benyik György. A vallásgyakorlók körében gyakran több a tolerancia, mint a vallástalan emberekben. Gyakori manapság, hogy vallástalan emberek merÅ‘ szenzációhajhászásból sokkolnak hÃvÅ‘ket. Egy mélyen vallásos zsi-dónak sohasem jutna eszébe, hogy művészeti alkotásként keresztre feszÃtsen egy disznót, és vallásos keresztények sem rajzolnának karikatúrát MohamedrÅ‘l.
|
A vallás megvéd attól, hogy elpusztÃtsuk egymást?
Benyik professzor a felvetésre azt felelte: aki úgy kezdi a párbeszédet, hogy a másikat le akarja gyűrni, annak a dialógus nem cél, hanem stratégia. A párbeszéd csak úgy tartható fenn, ha abból indulunk ki, hogy a más vallásokhoz tartozók is megfigyelnek, értelmeznek bennünket, s az Å‘ nézÅ‘pontjuk gazdagÃtja a miénket. A közeledés, önmagunknak mások szemével való megismerése biztonságot ad, kulturális identitásunk részévé válik, segÃt békében együtt élni másokkal.
Szükség van erre, mert az individuumok versenyének élezÅ‘dését hozó világban ember embernek a farkasa lehet ma is. A hittudósok egyetértettek abban, hogy a szociális gondolkodás, a szolidaritás érzése és gyakorlata jobban megÅ‘rzÅ‘dött a vallásokban, mint a vallási közösségeken kÃvül. A pingvinek a hóviharban szorosan egymás mellé állnak, és az azonos csoporthoz tartozók közösségében keresnek oltalmat. Nekik a természet kÃnál megoldást, de az emberek a hihetetlen technikai fejlÅ‘dés ellenére ma is rászorulnak valamilyen kultúrára és társadalmi szabályozásra – hittudósok szerint értelemszerűen valamilyen vallásra –, amely megvédi Å‘ket attól, hogy elpusztÃtsák egymást.
Tanács István
Megtekintett oldalak: 5,482,799
A projekt partnerei: