A régi ház valóban a nagyszülők tanyája volt valaha

Miután az egyik legimpozánsabb helybéli turistalátványosság ígéretével indultunk útnak a Szabadka melletti Palicsra, egyre gyanakvóbban döcögünk előre, amikor az egyik mellékutcából egy földútra kanyarodunk, s lassan egy kilométere porzik a föld mögöttünk. Kisvártatva azonban előtűnik egy tornyos kúria, a szomszédban pedig egy takaros udvarház: Nagyanyó tanyája.

Tanyasi kolbászos bab és zúzaparikás

Néhány perc alatt eloszlik minden kétségünk, ahogyan a házigazda Goran Gabric fogad, majd végigkalauzol bennünket családja birtokán. A régi ház nagyszülei tanyája volt valaha. Az éttermi asztalok körül megsárgult fényképek tucatjai bizonyítják, hogy Nagyanyó tanyája nemcsak a prospektusokban kínál családias légkört, hanem valójában is. Az udvarház teraszán és az igényesen felújított egykori fészerben mindenhol faasztalok sorakoznak, akár több százan is mulathatnak itt egyszerre.

Goran Gabric egyesíti a balkáni hangulatú nosztalgiát a bajor üdülőfalvak kényelmével

Goran Gabric azt mondja: az ételeket is úgy készítik, ahogyan azt egykoron a nagymamája tette. Az étlapon tanyasi kolbászos bab, zúzapaprikás, kacsasült, csevap és rostélyos pljeskavica, túróscsuszával felszolgált üszőpörkölt, mindezek elé a birtokon termett gyümölcsökből főzött alma-, körte-, szilva-, barack- és birsalmapálinka, mellé pedig – ugyancsak saját – almabor, olykor pedig tamburamuzsika is dukál.

A szomszédos „Virágos tanya” szintén a családé, a 15 szobás panzióban egyszerre találni balkáni hangulatú nosztalgiát és a bajor üdülőfalvak fogadóinak kényelmét. Szauna és udvari medence, masszázs, a konferenciateremnek berendezett helyiség egyik felében kondigépek. Erdei túra, lipicai lovak, fiáker, az udvar végében horgásztó várja a turistákat. A városi vendégsereg akár maga is levághatja a kiszemelt cocát, a bácskai disznótor után pedig csomagtartóikban a saját maguk által betöltött kolbásszal indulhatnak büszkén hazafelé.

A bényesi fazekasok

A Krassó-Szörény (Caraş-Severin) megyei Bocşa városától mintegy 5 kilométerre található Bényes (Biniş) már a XVIII. század második felében fazekas mestereiről volt nevezetes. A két világháború között mintegy 300 fazekasműhely működött a településen; a mesterség apáról fiúra szállt. Szinte minden házban műhelynek alakították ki az egyik helyiséget, ahol a fazekaskorong, az agyagfeldolgozó és más hagyományos kellékek mellett a fából készült polcokon sorakoztak az égetésre váró edények

Ionica Stepan Európa-szerte ismert műhelye megtekinthető a turisták számára

Bényesről az edényeket szekéren szállították a különböző vásárokra, Bánság minden részére. Az itt gyártott hagyományos kerámia mázatlan és háztartási célokra készül. A vörös és fekete színű kerámiát lábbal hajtott fazekaskorongon készítik. Bényesen ma Ionică Stepan a leghíresebb fazekas. Az Európa-szerte ismert mester műhelye megtekinthető a turisták számára.

Az ógerlistyei malompark

Az ógerlistyei (Eftimie Murgu, régen Rudăria) Malompark része a csodálatos Almás Völgyének, Románia dél-nyugati részén. Az itteni vízimalmok egy, a Kapplan rendszerhez hasonló hidraulikus szerkezetet alkalmaznak. Ez a legnagyobb malompark Európa déli részén. Mindegyik malom egy-egy népi építészeti és civilizációs műemlék. A malomházak fából épültek, zsindellyel fedték őket. Egyetlen folyó partján helyezkednek el, a Gerlistye (Rudăria) völgyében. A vízállás gyakran változik, főleg tavasszal és ősszel, de a rendszer szinte mindenkor használható, ezért igen hatékony volt. A térség legvirágzóbb időszakában többszáz család élt a településen, ám a malomrendszer biztonságosan megőrölte a különböző gabonafajtákat mindegyikük számára. (Munkatársainktól)