– A vajdasági ügyvédekkel 1878 óta tartunk kapcsolatot, hiszen akkoriban még a szegedi kamara jegyezte be az ottani kollégákat is – helyezi történelmi távlatokba a jogászok közötti, a huszadik században immáron határokon átnyúlóvá vált együttműködést Dobozy Levente, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke, aki úgy emlékszik: a legújabb időszakban a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől tekinthető folyamatosnak a szerbiai kapcsolattartás, míg a romániai ügyvédekkel a Ceausescu-rezsim bukása után kezdett megerősödni az együttműködés.

Ismerni a jogelveket

A kilencvenes években korábban sosem tapasztalt keletje lett a Csongrád megyei ügyvédeknek a szerbiai magyarok és szerbek körében, akik a NATO bombázások és a jugoszláv háború miatt ezrével költöztek át Magyarországra. Nem a legszegényebbek jöttek: sokan vásároltak ingatlant vagy indítottak vállalkozást, s ehhez jogi támogatásra volt szükségük. Ma már nincs ilyen tömeges igény, ám a migráció nyomán rendre adódnak olyan családi ügyek, hagyatéki eljárások, szabálysértési vagy büntetőügyek, cégalapításhoz vagy kintlévőség-behajtáshoz kapcsolódó elintéznivalók, amelyek a magyar, a szerb és a román ügyvédek ismeretségei nyomán gördülékenyebben lebonyolíthatók.

– Az országok közötti jogügyletekben való tanácsadáskor leglényegesebb, hogy az ezzel foglalkozók ismerjék egymás jogelveit. Ezen túlmenően viszont a kamarához tanácsért fordulóknak mindig azt ajánljuk, hogy keressenek meg helyi ügyvédet, aki pontos, tételes eligazítást adhat az aktuális szabályozásokról, jártassággal, eljárási és képviseleti jogosultsággal rendelkezik, ezáltal segíthet elkerülni az esetleges jogi buktatókat. A személyes kapcsolataink révén tudjuk azt, hogy melyik térségben kihez érdemes fordulni, ki jártas az adott szakterületen. Ez a közvetítőtevékenység természetesen kölcsönös – fogalmaz Dobozy Levente. A jog területén különösen fontos a nyelvi jártasság, ezért – mint oly sok más területen – a hidat a Magyarországon élő, szerbül vagy románul jól beszélő, illetve Romániában és Szerbiában élő, ám magyarul tudó jogászok jelentik. Szegeden is dolgozik például olyan temesvári ügyvéd, aki Magyarországon nemzetközi jogi tanácsadóként folytatja praxisát.

Nemcsak a kamionforgalom nő, a jogügyletek is szaporodnak

Békés megye és a szomszédos Arad megye ügyvédi kapcsolataiban is elsősorban az informális együttműködések a döntőek, ám van törekvés arra, hogy hivatalos formát adjanak a közös munkának. Erről megkeresésünkre Juhász István, a Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnöke beszélt, aki elmondta: felmerült a gondolata annak, hogy a jelenleg íratlan formában működő közös munkának valamilyen keretet teremtsenek. Ez irányba tett lépés, hogy idén a Békés megyeiek testületileg látták vendégül az Arad megyei kollégáikat, a viharsarkiak a látogatást október elején viszonozzák, amikor akár már szándéknyilatkozat is születhet egy olyan közös szolgáltatás kialakításáról, amely révén gyorsan és egyszerűen találhat jogi partnerre az, aki Romániából Magyarországon vagy Magyarországról Romániában keres ügyvédet.

– Egyelőre az elképzelés szintjén járunk, nem történtek konkrét lépések és nem kristályosodott ki, hogy milyen formában, s milyen forrásból valósítható meg ez a szolgáltatás – érzékelteti Juhász István a kezdeményezés amorf állapotát. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy Románia uniós csatlakozásával nemcsak a kamionforgalom nő, hanem a határon átívelő jogügyletek száma is, ez pedig jó lehetőséget nyújthat a nemzetközi kapcsolatokra orientálódó ügyvédi irodáknak. (Munkatársunktól)