Lelkes önkéntesek is hozzájárultak a sikerhez

Magyarországi és szerbiai természetbarátok összefogásával alakítottak ki egy turistaútvonalat, amely Szegedről indulva vezet a röszkei-horgosi határátkelőn keresztül egészen Magyarkanizsáig.

– Sikerült pénzbeli támogatást is szerezni a programra, ám az nem valósulhatott volna meg a lelkes önkéntesek nélkül, akik munkájukkal hozzájárultak a sikerhez – hangsúlyozza a civil összefogás fontosságát és erejét Zsiga Attila László, aki térképészként vállalt szerepet a túraútvonal kialakításában.

Ha a szomszédot nem ismerjük, magunkat sem igazán

– Sok egyeztetést és együttműködést igényelt, hogy közösen átgondoljuk, mi az, amit feltétlenül látnia kell azoknak, akik errefelé kirándulnak. Természetvédők, természetbarátok, helytörténész összefogásának és munkájának eredménye, hogy ma a túrázók kezébe adhatjuk a térség nevezetességeit sorra vevő, Nagygyörgy Zoltán helytörténész gondozásában 1500 példányban egyelőre magyarul megjelentetett, ám a közeljövőben szerbül is kiadni tervezett útikalauzt – tájékoztat Zsiga Attila László.

A kartográfus szakember azt mondja: bár szakmájából adódóan az átlagosnál talán jobban ismeri a térséget, a közös munka számára is nagyon sok tanulsággal járt. – Magam sem gondoltam, hogy ennyire elbutított bennünket a határ, s ennyire keveset tudunk a határvonal túloldalán lévő emlékekről és kulturális nevezetességekről. Szeged egyik legnagyobb büszkesége például a Kárász utca. De vajon a sétálóutcán megfordulók közül hányan tudják, hogy a Kárász utca nem a halfajnak állít emléket, hanem az egykori horgosi főispán Kárász Benjamin nevét őrzi, akinek a sírja ma is a Vajdaságban látogatható meg? – teszi fel a kérdést Zsiga Attila László.

Újabb példát említve elmondja, hogy a Szegeden közelmúltban felújított, s regionális művészeti központtá alakított Reök-palotát építtető Reök Iván a szintén útba eső Kamaráson volt földbirtokos: az orosházi születésű, majd Szegeden dolgozott Magyar Edével ott is emeltetett egy villát, ahol Munkácsy Mihály festőművészt is többször vendégül látták. A túraútvonal elvezet Reök Iván síremléke mellett is – amint azt Nagygyörgy Zoltán leírja, ez azért nem a horgosi temetőben van, mert a mérnök kívánsága az volt, hogy minél közelebb lehessen szegedi palotájához.

2008-ban egy teljesítménytúrát is szerveznek

Zsiga Attila László hozzáteszi: a magyarországi és bácskai természetbarát szövetségekkel összefogva azt tervezik, hogy minél szélesebb körben ismertté teszik a magyar-szerb turistautat, s ennek érdekében 2008-ban egy teljesítménytúrát is szerveznek.

A töltésen a határig

Mivel a teljes út hossza 44 kilométer, azt több szakaszra osztották fel, így akár két-három kirándulás is szervezhető az útvonal mentén. A túraútvonal magyarországi, a határig tartó első 21 kilométeres szakasza egyébként a szegedi belvárosból, az árvízi emlékműtől indul a Tisza töltésén, majd az úgynevezett Lúdvár major érintésével jut el a röszkei határátkelőig. Az etap második, 9 kilométeres távja már Észak-Bácskában kezdődik, csaknem rögtön azután amint átsétáltunk vagy átkerekeztünk a határon.

Ha követjük az útiterv leírását, régi állomásépület, egykor szebb napokat látott villasorok mellett visz utunk, amelyet szántóföldek, orgonabokrok, majd erdők szegélyeznek. Keresztes halomtól hátravan még 14 kilométer, ez a kirándulás harmadik szakasza. Ez Martonos községen keresztül ugyancsak a Tisza töltésén vezet el Magyarkanizsáig, ahol akár kitartásunk és jó tájékozódó képességünk jutalmaként is tekinthetünk a felbukkanó halászcsárda patinás épületére. (Munkatársunktól)