Romániai és szerbiai versenyzÅ‘k is indultak az államalapÃtás ünnepének elÅ‘napján rendezett orosházi lovas derbin. Az eurorégióban kisebb-nagyobb megszakÃtásokkal hosszú ideje tartják a kapcsolatot a három szomszédos ország lovasai és lótenyésztÅ‘i.
Különös lóversenyfutamokkal és európai kenyérünneppel készültek a nemzeti ünnepre Orosházán. A Békés megyei városban például megrendezték az amazonok és az aggastyánok versenyét is: a bogárzói lovaspályán a nemzetközi dÃjugrató verseny mellett volt olyan ügetÅ‘futam, amelyben csak nÅ‘k tartották a gyeplÅ‘t, valamint olyan galoppderbi is, amelyen csak 50 feletti férfiak lehettek zsokék. A gyerekek pónilovak nyergében nyargalhattak és akinek ló nem jutott, a játékosság jegyében estefelé nekiindulhatott szamárháton is.
| Kunos Gyula: az Orosházi Lovas Egyesület rendszeres kapcsolatban áll vajdasági partnereivel |
|
Az augusztus 20-i ünnepkörhöz kapcsolódó lóversenynek több évtizedes hagyománya van Orosházán, a versenyekre rendszeresen érkeznek lovak és lovasok a határokon túlról, Szerbiából és Romániából is. Kunos Gyula, az Orosházi Lovas Egyesület elnöke az Ericinfo-nak elmondta: az 1995-ben alakult egyesület a kezdetek óta igyekszik bÅ‘vÃteni külföldi kapcsolatrendszerét. Szerbiában a Szabadkához közeli észak-vajdasági tájegységen túl immár délebbre is rendszeres kapcsolatban állnak más egyesületekkel, s bár a romániai lovasokkal az évtized elején ritkultak a közös programok, reményeik szerint az ország uniós csatlakozása új lendületet adhat az együttműködésnek.
| Magyaországon Budapesten kÃvül csak Orosházán van minÅ‘sÃtett pálya |
|
– Szerbiában igen erÅ‘s hagyományai vannak a galoppnak és az ügetÅ‘sportnak. Viszonylag sok versenyzésre alkalmas vidéki sportpálya van, amelyek akár országos derbik megrendezésére is megfelelÅ‘ek. Magyarországon ugyanakkor a fÅ‘városon kÃvül csak Orosházán van hivatalosan minÅ‘sÃtett pálya: bár az utóbbi években több felújÃtást is elvégeztünk, itt is átfogó rekonstrukcióra volna szükség – fogalmazott Kunos Gyula.
A munkaidejében a határÅ‘rség századosaként szolgáló lovas egyesületi elnök elismeri: a szerbiai versenyzéseket, illetve a versenyzÅ‘k fogadását akadályozza, hogy a déli határ az Európai Unió külsÅ‘ határa, emiatt az állatok utaztatása – az ahhoz kapcsolódó bürokrácia és a járulékos költségek okán – megnehezÃti a kapcsolatépÃtést.
| Prazic Milan: a határátkelőn öt órát kellett várakoznunk a lovakkal |
|
Erre panaszkodik Prazic Milan, a Bácskatopolya határában gazdálkodó Zobnatica részvénytársaság ménesének vezetÅ‘je is, aki arról számol be: az orosházi versenyre érkezve mintegy öt órán át kellett a határátkelÅ‘n várakozniuk a lovakkal, s ennek nem elsÅ‘sorban a nagy forgalom, hanem a lovak hivatalos beléptetésének akadozottsága volt az oka. – A saját állatorvosunk a szokások szerint minden szükséges okiratot kiállÃtott, ám a határon ezeket nem fogadták el, mondván, nem jelentettük két nappal korábban a lószállÃtást. Ráadásul a szombati napra hivatkozva ünnepnapi tarifát számÃtott fel az állatorvos, aki végül megadta a belépési engedélyt – mondja Prazic Milan, aki szerint a szigorú uniós elÅ‘Ãrások betartása mellett is lehetne gördülékenyebbé tenni az ügyintézést.
| A legnagyobb mozgatóerő a sport- és a lószeretet |
|
A lovas sport sem Magyarországon, sem Szerbiában nem tartja el önmagát. Az öt szakágat – ügetÅ‘, galopp, dÃjugratás, fogathajtás, távlovaglás – összefogó orosházi egyesületet a tagdÃjakon felül a helyi önkormányzat és több cég is támogatja. Hasonló gyakorlatról számol be az orosházi versenyeken több mint húsz éve rendszeresen résztvevÅ‘ Prazic Milan is: a 2800 hektár földet művelÅ‘, ötszáz anyakocát nevelÅ‘ és hizlaldát is fenntartó, összességében több mint százötven embernek munkát adó Zobnatica részvénytársaság tarja fenn a lovas szakágat, amelyet szponzorok is támogatnak. A lóversenyek egyes szakágai ugyan termelhetnek némi bevételt, ám a legnagyobb mozgatóerÅ‘ a hagyományok tisztelete, a sport- és – legfÅ‘képpen – a lószeretet. (Munkatársunktól)