A dél-alföldi busztársaságok az utóbbi időszakban megritkították a Romániába és a Szerbiába tartó menetrendszerinti járataikat, olyan kevés utas utazott ugyanis a buszokon, hogy azokat már csak veszteséggel lehetett közlekedtetni. Csaba István, a Tisza Volán üzletág-igazgatója azt mondja: bár tudja, hogy immár számos közlekedési eszköz áll rendelkezésre, mégis szívügyének tartotta a határon túli járatokat, azokat egyfajta köldökzsinórnak véli. Egy ponton túl azonban már olyan alacsony kihasználtsággal jártak a járatok, hogy védhetetlen volt a korábbi szinten való fenntartásuk.

Buszparkoló Szegeden: már csak ritkán indulnak a határokon túlra

Korábban Szeged és Szabadka között naponta két járatpár is közlekedett, egy délelőtt, egy pedig délután. Ugyanígy indultak buszok minden nap kétszer Zentára is, s a cég Aradra szintén napi járatot közlekedtetett. Jelenleg az a helyzet, hogy mind Szabadkára, mind Zentára csak egy buszfordulót indítanak, az aradi buszjáratot pedig a nyáron szüneteltetik. Utóbbi döntés miatt Makón volt olyan utas, aki aláírásgyűjtésbe fogott, a járatot aláírásukkal támogató néhány tucatnyi embernek ugyanakkor csak töredéke az, aki valóban jegyet is váltana a buszra. Csaba István tájékoztatása szerint az iskolaidőszak kezdetétől visszaálló aradi busz sem fog már minden nap közlekedni, csak az erősebb forgalmú pénteki és vasárnapi napokon indítják el. A cégnek volna ugyan kapacitása a bővítésre, ám úgy látják, azzal jelenleg csak a magányos buszsofőrök számát gyarapítanák.

Temesvár és Szalonta után Arad is „megszűnt”

A békéscsabai központú Körös Volán augusztus 1-jén szüntette meg az utolsó romániai járatát, a Békéscsaba-Arad buszfordulót. Korábban Temesvár és Szalonta is szerepelt a vállalat célállomásai között, ám ezeket az útirányokat már legalább egy évtizede felszámolták. Az utóbbi években az aradi sem volt már napi járat, csak kedden és csütörtökön indult el.

Buszra várakozó utasok: nem külföldi járatra várnak

Gémes Tibor személyszállítási igazgató emlékeztet: a romániai rendszerváltást követően ugyan meglendült a forgalom, ám nem tudtak versenyezni a „fapados” romániai buszok áraival. Romániából az uniós csatlakozás óta is inkább autóval jönnek Magyarországra, a korábban népszerű piacozás és bevásárló turizmus pedig az ottani kínálatbővüléssel egyre inkább alábbhagy. Bár erről nem vezetnek statisztikát, Gémes Tibor tapasztalata szerint az sem jellemző, hogy romániai társaságok nagyszámú nemzetközi járatot közlekedtetnének Magyarországra – ehelyett inkább adott alkalomra szerveződő különjáratok indulnak.

Békéscsabáról Szabadkára ugyanakkor továbbra is napi járatot üzemeltet a Körös Volán. A forgalom ingadozó – befolyásolja például, hogy adott időszakban éppen melyik másik társaság küld Szabadkára buszt –, viszont a járat többé-kevésbé eltartja önmagát.

Versenyben a magánzókkal

Csaba István megjegyzi: vajdasági viszonylatban a magyarországi Volán-társaságok nem elsősorban egymással versenyeznek, sokkal inkább azokkal a hazai és szerbiai sofőrökkel, akik maguk szerveznek meg utazásokat. A közúton, ám nem gépkocsival érkezők körében a legjellemzőbb, hogy 9 személyes – még úrvezetői jogosítvánnyal vezethető – kisbuszokkal jönnek át Magyarországra, összeszervezve a bevásárlást, kirándulást, strandolást. Csaba István megítélése szerint amennyiben ez üzleti alapon történik, betudható illegális fuvarozásnak is.

A célállomás Nagybecskerek: a kishalak megeszik a nagyot?

A szegedi divízióigazgató ugyanakkor elismeri: bár a magyar-szerb vegyesbizottság ülésén is felvetették a problémát, egyelőre nem tudnak ellene tenni, hiszen nehéz volna bizonyítani azt, hogy a járműben utazók nem barátok vagy a szomszéd nem csak szívességből szállítja az utcabelieket, ha már egyszer „úgyis erre akadt dolga.”

B. Papp László