Hat szekcióban több, mint 200 előadás hangzott el az újvidéki egyetemen június 21. és 23. között rendezett tudományos konferencián. A hat témakör a következő volt: a globalizáció és a regionális fejlesztések; a gazdasági kis- és középvállalkozások helyzete; az egészségügyi problémák és az életmód összefüggései; ökológia és a természeti erőforrások kihasználása; a műszaki és technikai tudományok legújabb eredményei; a társadalomtudomány témaköréből pedig az oktatás problémái és a nők helyzete a térségben.

A rákkutatás és az életmód

Magyarországon évente 33 ezer ember hal meg rákban – mondta el a konferencia egyik magyar szervezője, az egészségügyi szekcióban elnöklő Molnár József szegedi mikrobiológus professzor, rákkutató. A határ az egészségtelen életmódban sem jelent választóvonalat. Bár az újvidéki konferencián szerb és román részről nem hangzottak el adatok a rákhalálozásról, sejteni lehet, hogy szomszédainknál sem jobb a helyzet, mint Magyarországon. Szerbiában még nem gyógyultak be a háborús sebek, rosszabb a lakosság ellátása, és súlyosabbak a környezeti problémák, mint Magyarországon, vagy az Európai Unióba idén belépett Romániában.

A világ összezsugorodott. A tudomány számára úgyszólván mindegy, hogy az együttműködő partnerek a szomszéd országban vannak-e, vagy a Föld túlsó oldalán. Mégis jóval több közös téma van a szomszédokkal a földrajzi közelség miatt, mint a távoli partnerekkel. Egyrészt a problémák hasonlósága: ez különösen a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, illetve a velük kapcsolatos kutatásokra igaz. Másrészt a kutatás anyagi fedezetének együttes megszerzése: a szegedi, temesvári, újvidéki kutatócsoportok igyekeznek egymást bevonni a nemzetközi pályázatokba. A saját kutatási területéről mutat is egy vaskos dokumentációt Molnár professzor: összesen 17 európai országban – köztük Magyarországon, Romániában és Szerbiában – vizsgálták volna a rákbetegségek előfordulása és a táplálkozási szokások közötti összefüggéseket. Az 1800 oldalas pályázati anyag végül nem nyert. Egyetlen pont hiányzott ahhoz, hogy az együttműködők mintegy 20 millió eurót kapjanak a közös kutatásra. A kudarc azonban nem szegte kedvüket, kisebb összegeket gyakran nyernek el közösen.

A betegség nem függ a politikától, a támogatás igen

Molnár József úgy ítéli meg, hogy a tudományos akadémiák együttműködése azért lehet gördülékeny a térségben, mert a tudomány politikamentes, nem függ a hatalmi harcoktól. Az ő kutatási területe, a rákgyógyítás, illetve maga a betegség nincs összefüggésben a politikával, etnikai hovatartozással. A kutatás nemzetközi nyelve az angol – nyelvi problémák sincsenek. A támogatások odaítélése azonban már gyakran politikafüggő. Molnár professzor szerint politikai okokat lehet sejteni olyankor, ha bizonyos kutatócsoportok akkora összegeket nyernek el, amelyek nem feltétlenül állnak arányban a felmutatott teljesítményükkel.

Ennél többet azonban a professzor nem akar erről mondani, mert szerinte azzal kiadná kutatótársait. A különböző országbeli tudósok tisztában vannak egymás problémáival, de úgy ítélik meg, a nyilvánosság talán többet ártana, mint használna, ha kiteregetnék gondjaikat. Unszolásomra egy jelentős problémát mégis megemlít: az együttműködést nagyban hátráltatja szerb állampolgárságú tudósok mozgását akadályozó vízumkényszer.

Közös publikációk

Szükség van a rendszeres személyes találkozásokra. A tudósok nemcsak a nagy szimpoziumokon jönnek össze, az egyes kutatócsoportok gyakran tartanak személyes megbeszélést valamelyik nagy egyetemi városban. Felosztják a feladatokat, a részeredményeket a napi érintkezés során interneten is közlik egymással. A legtöbbször közös publikáció az együttműködés eredménye, amelyeket nemzetközi szakmai folyóiratokban közölnek.

A háromoldalú tudományos szimpoziumokon mindig részt vesznek a kereskedelmi és iparkamarák képviselői is. Az alkalmazott tudományokban való együttműködésnek gyakran nem pusztán tudományos, hanem gazdasági célja is van: nemcsak tanulni érdemes a szomszédtól, hanem egymást segítve együttesen megjelenni a térségen kívüli piacokon.

T. I.