Érintkezés nélküli jó viszony
Vallás - 2007-07-06 16:31:17
|
Az országhatár eltér, a vallási és a nyelvi határ megegyezik
A DKMT Eurorégióban is érvényesül az az összeurópai jellegzetesség, hogy a vallási, nyelvi és etnikai határok egybeesnek – az országhatárok azonban eltérnek e határoktól. Amikor például a vajdasági magyarok Magyarországra jönnek, akkor nemcsak a nemzeti közösséget és a nyelvet ápolják, hanem egyúttal katolikus környezetbe is kerülnek. A vajdasági és a szeged-csanádi egyházmegye között mindig is erősek voltak a kapcsolatok. Nagyon sok dél-alföldi családi könyvtárnak ma is becses darabja a Vajdaságban a hetvenes években kiadott Képes Biblia, amelyet annak idején több ezer példányban hoztak be Magyarországra. De van az együttműködésnek mai példája is: a vajdasági katolikus papnövendékek a szegedi Hittudományi Főiskolán végzik tanulmányaikat.
A Dél-Alföldre az 1989-es rendszerváltozás óta jelentÅ‘s létszámban települtek be magyarok mind Romániából, mind Jugoszláviából. A régió vallási térképe azonban alig változott, hiszen az ErdélybÅ‘l érkezett magyarok többsége református, a vajdaságiak pedig zömmel katolikusok. A dél-alföldi magyar egyházközségek, gyülekezetek egy idÅ‘ben szinte befogadó állomásokká váltak. Politikai válságok, háborúk idején pedig segélygyűjtÅ‘ és továbbÃtó szervezetté.
Jézus Krisztus a szerbeket, románokat is megváltotta
A térségben számottevÅ‘ hÃvÅ‘vel csak a különféle keresztény egyházak rendelkeznek. Máté-Tóth András szerint a katolikus és az ortodox egyház között a Vajdaságban afféle „érintkezésmentes jó viszony†áll fenn. Ez voltaképpen természetes lenne, hiszen maga a kereszténység a békesség, a bűnbánat, a kiengesztelÅ‘dés vallása. A történelemben persze sok konfliktus elÅ‘fordult, és másfelé ma is élnek az ellentétek. A román ortodox egyház súlyos ellentétben áll az ottani görögkatolikus egyházzal, Ukrajnában is élÅ‘ek a konfliktusok. Ehhez képest kell értékén kezelni a Vajdaságban a katolikus egyház és a szerb ortodox egyház kevés érintkezésen, de kölcsönös elismerésen alapuló viszonyát.
A katolikus egyház – noha egy-egy kisebb térségben a vallási határ megegyezik a nyelvi és etnikai határral, igazi globális, „határokon átnyúló†szervezet. A keresztény hit szerint Jézus a megváltója minden embernek: nemcsak a magyaroknak, hanem a románoknak és szerbeknek, sÅ‘t, az afrikaiaknak, kÃnaiaknak, vagy a muzulmánoknak is. A vallástudományi tanszék vezetÅ‘je szerint a keresztény hit olyan kulturális erÅ‘forrás, amely vallási alapon képes oldani a politikai, nyelvi, etnikai alapon keletkezÅ‘ feszültségeket is. FöltehetÅ‘ persze a kérdés: ha ez Ãgy van, a vallásos ortodox szerbek miért nem védelmezték jobban a háborúk idején az ugyancsak keresztény, bár katolikus magyarokat. Máté-Tóth András válasza erre az, hogy a titói idÅ‘kben nagyon sok ember elvesztette a vallásos hitét. Amikor a politika manipulálni kezdte ezeket az embereket, sok szerb inkább volt nacionalista, mint istenfélÅ‘ ortodox keresztény.
Az egyházi civil szervezetek és az EU
Nemcsak az egyházak papjairól, püspökeirÅ‘l kell beszélni, amikor az Eurorégióban az egyházak kapcsolatát emlÃtjük, véli Máté-Tóth András. A vallások kötelékében, holdudvarában nagyon sok civil szervezet működik, különféle célokkal. A térség nem kormányzati szervei szegények, az Európai Unió támogatására szorulnak. ErÅ‘sen támogatja az EU a civil szervezetek határon átnyúló együttműködését. Nemrég rendeztek egy közös konferenciát, amely a legkülönbözÅ‘bb célú – munkásfiatalokat támogató, diákcserét szervezÅ‘, párkapcsolati válságokat megoldani próbáló – egyházi civil szervezeteket ismertetett össze, és hozott létre köztük partnerkapcsolatokat. Az volna igazán jó, ha belsÅ‘ kulturális motÃvumok erÅ‘sÃtenék a köztük lévÅ‘ kapcsolati hálót – de Nyugat-Európában jól tudják, hogy a megélhetés kényszere is milyen komoly motiváló tényezÅ‘.
Tanács István
Megtekintett oldalak: 5,411,123
A projekt partnerei: