Vendégségben az oroszlánnál

Hívj meg vendégségbe egy gyereket az állatkertbe, s legközelebb már hozza a szüleit, a nagyszüleit, a testvéreit és a barátait is – vallja a palicsi állatkert és a szegedi vadaspark igazgatója. A két intézményvezető mindezt tapasztalatból mondja. Egy uniós oktatási pályázat révén nemrég ezerkétszáz vajdasági gyereknek nyílt lehetősége ellátogatni Szegedre, s ugyanennyien mehettek Magyarországról a szerbiai állatkertbe. A gyerek közül azóta mindkét helyre sokan családostul tértek vissza.

A pumáknak hosszú az út Palicstól Szegedig

– A gyerekek révén fellendítettük egy kicsit a határmenti idegenforgalmat – mondja a Mirko Sinkovic palicsi igazgató. – A határ csak egy ideiglenes hülyeség, amit annak idején valaki idehúzott közénk. Számomra nem létezik a határ, s itt az ideje, hogy ez ne választhasson el többet embereket egymástól – vallja az állatorvosból 2004-ben állatkert-igazgatóvá avanzsált Sinkovic. Azután mégiscsak felelevenít egy közelmúltbeli esetet, amikor saját bőrükön tapasztalták meg, milyen valóságos is az a határvonal. Palicsról egy pumát szállítottak az alig negyven kilométerre fekvő Szegedre, ám az út mégis több mint négyszáz kilométer volt. A ragadozót ugyanis csak Románián keresztül hozhatták be, mivel ott találtak legközelebb olyan határállomást, ahol az Európai Unió állategészségügyi rendelkezésének megfelelően „beléptették” az állatot.

Az uniós direktívák más hátrányt is jelentenek a palicsi állatkertnek: mivel az állatok jelentős részének az elmúlt évek fejlesztései után sem tudnak elvárható méretű területet és megfelelően felszerelt kifutókat biztosítani, nem lehetnek tagjai az Európai Állatkertek Szövetségének.

Márta, a jegesmedve jól érzi magát Palicson

– Döntenem kellett, hogy megtartjuk a jegesmedvét, vagy belépünk a szövetségbe. A jegesmedve mellett döntöttem – mondja Mirko Sinkovic, majd leszögezi: tudja, hogy mekkora elmaradásaik vannak, ám egyedül a jegesmedve helyének átalakítása, s hozzá egy vízforgatós medence megépítése annyiba kerülne, mint az állatkert teljes évi költségvetése. Tisztában vannak azzal, hogy több hely kellene az állatoknak. Márta, a jegesmedve egyébként az elmúlt időszakban három bocsot is világra hozott – ebből azt gondolják, hogy a szűk hely ellenére sem érezheti magát rosszul. A medvekölykök közül kettő azóta már egy japán állatkertbe került. Palicson fóka, zsiráfok, zebrák, sok-sok oroszlán is látható, a szaporulatot folyamatosan cserélgetik.

Az elefánt szebb, a dögkeselyű értékesebb

A gyerekek imádják az elefántot

– Mást jelent a látogatók igényeinek kielégítése, s mást a szakmai igényesség. A gyerekek például imádják az elefántot, ám az eszmei értéke sokkalta nagyobb a kihalással fenyegetett dögkeselyűnek, amelyből három költőpár is fészkel nálunk – érzékelteti az igazgató, hogy az állatcsere nem kilóra megy.

A határon átnyúló együttműködésből mindkét állatkert hosszabb távon is profitál, hiszen mindkét helyen kiépíthettek egy számítógépekkel, vetítővel, szemléltető eszközökkel felszerelt oktatási központot, amelyek otthont adhatnak konferenciáknak is. Eddig két nemzetközi tanácskozást szerveztek közösen, tavasszal egy újabb következik.

Szegeden éjszaka nézik a jaguárt

Amint Veprik Róbert, a szegedi vadaspark igazgatója, a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke hangsúlyozza, ma egy állatkert működéséhez nem elegendő az, ha sok ketrecbe zárt vadállatot megmutatnak a látogatóknak. A szórakoztatás csak az egyik funkció, ugyanolyan fontos a környezettudatosságra nevelő oktatás, a természetvédelem és a kutatás is. A szegedi vadaspark mentorként nemcsak a szerbiai, hanem a most újjászerveződő temesvári állatkertet is igyekszik ebben segíteni.

A szakmai munka mellett Szegeden is törekednek arra, hogy mindig legyen új látványosság és rendezvény, ami miatt érdemes visszatérni. Az új lakók mellett – mostanság a néhány hete érkezett jaguárkölykök a sztárok – családi programok sorát rendezik: legközelebb június 22-én este felejtenek el bezárni sötétedéskor, hogy éjszaka kalauzolják végig a látogatókat a sötétben felélénkülő vadállatok között. Tavaly szerveztek először éjszakai túrát: harminc-negyven embert vártak, ám végül mintegy nyolcszázan jöttek, hogy a sötétben közösen botorkáljanak végig a városszéli vadonon.

B. Papp László