A hétfőn kezdődött kétnapos budapesti értekezleten a Duna-menti országok képviselői áttekintik a vidékfejlesztésben rejlő további lehetőségeket

A tanácskozáson Magyarországon kívül Ausztria, Bulgária Csehország, Moldova, Románia, Szerbia és Szlovákia küldöttei vesznek részt – tudósít az MTI. Azokról a lépésekről döntenek, amelyek alapján jövőre megalakulhat a közös érdekképviselet a Duna vízgyűjtőjében található országok táj-, agrár-, élelmiszergazdasága, illetve vidék- és vízügyi fejlesztéséhez, a biodiverzitás fenntartásához. Medgyessy Balázs, a Duna-stratégia kormánybiztosa a rendezvényen az MTI-nek elmondta: a találkozón áttekintik, hogy a vidékfejlesztésben milyen további lehetőségek rejlenek. Ez annál is inkább időszerű, mert a vidékfejlesztés is része a 2014-2020-as új uniós pénzügyi keretre történő felkészülésnek és annak a folyamatnak, amelyben a régióban kidolgozandó partnerségi megállapodásokban és operatív programokban ki kell fejteni, hogyan járulnak hozzá a makroregionális stratégiáknak és a Duna-régió stratégiának a végrehajtásához. A kormánybiztos továbbá hangsúlyozta: a Duna-régió országai sok területen - például a gazdasági válsággal kapcsolatos kockázatok, a klímaváltozás kezelésében - egymásra vannak utalva. Ezeken a területeken a Duna-stratégia, amely a magyar uniós elnökség alatt, 2011 első felében indult el, egyedülálló keretet biztosít. Együttműködésre van szükség az árvízvédelemben is. Magyarországon 4500 kilométernyi árvízvédelmi töltés van, és amennyiben a vízgyűjtő területekről érkező árhullámokat nem sikerül az országhatáron kívül is megfelelően kezelni, a klímaváltozással összefüggő árvizek problémáját nagyon nehéz megoldani - mutatott rá. Ehhez az szükséges, hogy Magyarország részt vehessen a határon túli árvízvédelmi munkálatokban, a tevékenység koordinálásában.