Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Kevesebb mérget hoz a víz

Környezetvédelem - 2007-12-18 14:55:52
Mindig lehet tovább javítani, ám a vízügyi felügyelőség általánosságban elfogadhatónak tartja a régióbeli folyók vízminőségét, amiről a magyar, román és szerb szakemberek rendszeresen konzultálnak egymással.

 

Az időjárás és a vízjárás által kiváltott ingadozásokat leszámítva a Tisza, a Maros és a Körösök vízminőségét is elfogadhatónak ítélik meg a szakemberek. Amint arra Krímer Tibor, a folyókat folyamatosan monitorozó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság laboratóriumvezetője rámutat, a folyók között mindig fellelhetők különbségek. A Körösök például tisztábbak a Marosnál, bár kétségtelen, hogy utóbbi folyó vízminősége is sokat javult az eltelt másfél évtizedben.

 

A bezárt gyár már nem szennyez

 

– A Körösök rövidebbek, a Maros hosszabb folyó, így több lakossági és ipari terhelés éri, valamint természeti adottságaiból adódóan is hordalékosabb, nyári aszály és alacsony vízállás idején például az algásodás miatt a színe olykor barnássá változik – fogalmaz Krímer Tibor, megjegyezve: az utóbbi években stagnál a folyó vízminőségének javulása. Nagy változás azt követően következett be, hogy a romániai rendszerváltás után – Magyarországhoz hasonlóan – tönkrement az ottani ipar és bányászat jelentős része, s ezzel együtt számos folyóparti gyárra is lakat került. Vízvédelmi szempontból például jelentős változást hozott az aradi műtrágyagyár bezárása.

 

A laboratóriumvezető a Tisza vízminőségét is elfogadhatónak értékeli. Amint fogalmaz, a tiszavirágzás vagy a kagylók jelenléte is azt jelzi, hogy nincs kirívó gond a folyóval. Nyáron a békalencse elszaporodása okozhat látványában és szagában is kellemetlenséget – ez ellen úgy lehetne védekezni, ha a szennyvizekkel a jelenleginél kevesebb nitrát és foszfor kerülne a folyóba. Ezek a mesterséges anyagok ugyanis tápanyagul szolgálnak, s megzavarhatják a közeg természetes egyensúlyát. Az viszont leginkább pénzkérdés, hogy hol milyen lehetőségek adódnak a víztisztítók korszerűsítésére. A vízvédelmi szakemberek egyébként a román és a szerb kollégáikkal is rendszeresen konzultálnak, egyeztetik a laboratóriumi eredményeket és teendőket.

 

Nem elég szűrni, biológiai úton is tisztítják a szennyvizet

A szegedi szennyvíztisztító medencéi

 

Szegeden tavaly az Európai Unió által finanszírozott 4 milliárd forintos beruházás eredményeképpen adtak át egy biológiai szennyvíztisztítót. Korábban csak mechanikai homok- és zsírfogó üzemelt, immáron naponta 60 ezer köbméter szennyvizet biológiai úton is képesek megtisztítani, kivonva például a káros foszforokat és nitrátokat a vízből. Biológiai tisztító Makón is működik, s a régióban több más szennyvíztisztítónak is folyamatban van a fejlesztése. Erre törekednek Romániában is, ahol Magyarországhoz hasonlóan ugyancsak az Európai Uniótól várnak segítséget.

A Maros menti nagyvárosokban is szükség volna biológiai tisztításra

 

Fekete Endre, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság környezetvédelmi felelőse az Ericinfónak elmondta: az a cél, hogy Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad mellett is korszerű víztisztító működhessen. Ennek érdekében rendszeresek a szakmai konzultációk, s a magyarok a pályázással összefüggő korábbi tapasztalataikat is megosztják keleti kollégáikkal.

 

Olajozott együttműködésen dolgoznak

 

 

Fekete Endre beszámolója szerint az utóbbi években a korábbinál jóval kevesebb az ipari szennyezés miatti vészhelyzet a folyókon, leginkább kisebb, lokális szennyeződések fordulnak elő. Ennek ellenére Romániában rendszeresen tartanak katasztrófa-elhárítási gyakorlatokat (a magyar vízügyesek a DKMT által a közelmúltban a vajdasági Titelnél szervezett nemzetközi gyakorlaton is ott voltak). Világszínvonalú technológiájuk révén különösen felkészültek egy esetleges olajszennyeződés esetén a kárelhárításra.

 

A készenlétet indokolja, hogy a Tisza és a Maros alatt is futnak olajvezetékek – legutóbb 1996-ban a hullámtéren sérült meg az egyik szállítócső, ám szerencsére sikerült hamar úrrá lenni a helyzeten. Fekete Endre elmondta: ugyan a magyar kárelhárítási csoport ma is bevethető a határon túl is, ám arra törekednek, hogy a közeljövőben minden téren hivatalossá váljon a kooperáció, amely nyomán Szeged a régió vízvédelmi központjává válik. (Munkatársunktól)

Megtekintett oldalak: 4,137,951

A projekt partnerei: