Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Tanár, diák, két jó barát

Oktatás - 2008-03-15 14:58:06
A tanulási és a nevelési szokásokat is megváltoztatta a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) támogatásával megvalósuló új oktatási program a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakképző Iskolában.

 

2005-ben, az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében hirdették meg azt a pályázatot, amelynek támogatásával úgynevezett kompetencia alapú oktatást lehetett bevezetni. Békés megyében, a román határ közvetlen közelében lévő Kétegyházi Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2006 és 2008 között 18 millió forintot fordíthatott a programra.

 

Behozni a lemaradást

Simon Péter: a magyar közoktatás számos olyan gyereket bocsát ki, aki a 8. osztály végére sem képes rendesen olvasni

 

Simon Péter, a gyakorlati oktatás vezetője így beszélt a projektről:

– Magyarországon a nemzetközi PISA-felmérés szerint a gyerekeknek a szövegértése, illetve a matematikai készsége a leggyengébb. A mezőgazdasági szakiskolákba jellemzően nem a legjobb képességű gyerekek jelentkeznek. Az én gyerekkoromban azzal ijesztgették, aki nem tanult, hogy majd csak kocsis lehet belőle a téeszben. A magyar oktatási rendszer nagyon sok hektikus változást ért meg az elmúlt időszakban, de ma is számos olyan gyereket bocsát ki az általános iskola, aki a 8. osztály végére sem képes rendesen olvasni, és szöveget alkotni.

 

Nem a gyerekek adottságaival van a baj, hanem az alkalmatlan képzési módszerekkel. Ha nem pótolják be a lemaradást, akkor ezek az emberek egész életükre képezhetetlenné válnak, kiszorulnak a munkaerőpiacról. Az első lépés, hogy önbizalmat kapjanak, hiszen sokuk fölött úgy múlt el a nyolc iskolaév, hogy azt mondták nekik: legjobb, ha ki sem nyitod a szádat. Jó néhányan közülük a családban sok mindent megtanultak a természetről, a növényekről, állatokról, gépekről, de visszahúzódóak, fölöslegesnek érzik magukat.

 

Egymástól is tanulnak

Senki sem húzhatja ki magát a munkából, mert mindenki felelős a társaiért is

 

Megváltozott a hagyományos oktatási helyzet, amelyben a mindent tudó tanár magyaráz, feleltet, föláll a katedrára és onnan kinyilatkoztat. Átrendezték a tantermeket, és 5-6 fős kis csoportokat alakítottak, amelyek közösen megoldandó feladatokat kapnak. Így senki sem húzhatja ki magát a munkából, mert felelős a társaiért is. Ugyanakkor a gyerekek egymástól is tanulnak. Mindenki hozzá tud adni valamit a közös eredményhez, és ez néhány hét alatt meghozza a gyerekek önbizalmát. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy a korábban passzív, visszahúzódó tanulók feloldódnak, és képesek a valódi személyiségükkel részt venni a munkában.

 

A kiscsoportos tanulás során sok az önálló kutatást igénylő feladat. Ma már a legegyszerűbb az internetről információkat szerezni – ebben azonban nincs monopóliuma, sőt előnye sem a pedagógusnak. Gyakran előfordul, hogy a gyerekek fedeznek föl valamilyen új gépet, megoldást, eljárást. Ez szintén sikerélményt jelent számukra. Másként érzik magukat egy légkörben, ahol a tanárnak nem „alárendeltjei”, hanem partnerei.

 

A mezőgazdasági szakiskolákba járó gyerekek mögött gyakran családi gazdaságok, kisebb-nagyobb agrárvállalkozások állnak. A család munkahelyet, jövőképet, egzisztenciális támogatást ad, a gyerek viszont versenyképes, új tudást hozhat a vállalkozásba, ha jól használja fel a tanulóéveit. Sokan közülük külföldre is eljutnak. Különösen kedvelt célpont Dánia, ahol biztos szakmai gyakorlati tudást, világlátást és stabil nyelvismeretet szoktak szerezni.

 

Projektor, laptop, digitális tábla

 

A 18 millió forintos HEFOP-támogatásból 5 millió forintért lehetett infokommunikációs eszközöket – köztük laptopokat, projektorokat, digitális táblákat beszerezni. Noha a mezőgazdasági szakiskola hallgatói közül kevés az igazán jó tanuló, a gépek működését például a többség könnyen megérti. A határ mentén, ahol még a mobiltelefonokhoz sincs mindig megfelelő térerő, e gyerekek családjaiban az átlagnál gyakoribb a számítógép és az internet-hozzáférés. Az iskolában mindenki használhat gépet, hiszen az informatikai, a nyelvi és a gépészeti gyakorlati előadótermekben is van komputer. De hozzáférnek a tanulók a kollégiumban és az iskolai könyvtárban is.

 

 

2008-ban lejár a projekt, de a kompetencia alapú képzést még legalább öt éven át folytatni kell – ez a támogatásnak a pályázatban vállalt feltétele. Simon Péter szerint azonban ez nem lesz nehéz: az informatikai eszközök kivétel nélkül használhatók tovább, a megtanult és megkedvelt új oktatási módszereket pedig az eredményességük minősíti. (Munkatársunktól)

Megtekintett oldalak: 4,288,388

A projekt partnerei: