Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Befektetői kedvezmények Szerbiában

Gazdaság - 2008-03-15 16:53:21
A szerb kormány alacsony adókulcsokkal, járulékkedvezménnyel és költségvetési támogatással igyekszik minél több tőkét az országba csalogatni.

 

1. Milyen feltételekkel lehet gazdasági tevékenységet végezni, vállalkozást alapítani Szerbiában?

- A leggyakoribban alkalmazott vállalkozási forma a Kft.

Alapítója lehet egy vagy több magán ill. jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt. Az társasági alaptőke minimum 500 EUR, melynek felét (250 EUR) alapításkor kell befizetni, a fennmaradó 250 EUR-t pedig az elkövetkező két évben, bármikor. Az alaptőkével a tulajdonosok a cég megalapítását követő napon már szabadon rendelkezhetnek. A Kft. alapítóinak elvárt száma nem rögzített, de 50 tagban maximált.
A Kft. kötelezettségvállalása esetén a tagok csak az alaptőke mértékéig tartoznak felelősséggel.

- A betéti társaság korlátlan (beltag) és korlátolt (kültag) felelősségű tagokból áll. A beltagok teljes vagyonukkal, míg a kültagok csak az alaptőke mértékéig felelnek a Bt. kötelezettségeiért.
- Lehetőség van Zártkörű (Zrt) és nyíltkörű (Nyrt) részvénytársaságot alapítani. A zártkörű részvénytársaságnak maximum 100 alapító-tagja lehet. Az alapítók ugyanolyan adminisztratív feltételek mellett alapítanak egy Rt-t mint egy Kft.-t. Az alaptőke a zártkörű részvénytársaság esetében minimum 10.000 EUR, a nyíltkörű részvénytársaság esetében pedig 25.000 EUR.

 

2. Előnyös-e, érdemes-e manapság egy magyar cégnek Szerbiába települni, vagy eleve ott alapítani céget?

- Érdemes, mivel a Szerbiába befektető cégek több különböző befektetésösztönzési lehetőség közül választhatnak. A pénzügyi támogatást és az adókedvezményeket nyújtó támogatási formákat az alábbi táblázat foglalja össze:

Pénzügyi támogatások

Gyártás: 2.000– 5.000 euró között új munkahely teremtése esetén

Szolgáltatás: 2.000 - 10.000 euró között új munkahely teremtése esetén

K+F: 5.000– 10.000 euró között új munkahely teremtése esetén

Adókedvezmények

A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség

Vállalati nyereségadó jóváírás maximum a befektetett tőke 80 %-ig

Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül

Az állóeszközök gyorsított amortizációja

5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén

30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak jövedelemadó kedvezménye

30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése

Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50 %-ig

Más támogatási formák

A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja

 

- Pénzügyi támogatások:

A szerb kormány 2006. júniusi rendelete alapján minden zöldmezős beruházásra vonatkozik, kivéve a kereskedelem, turizmus, vendéglátás és mezőgazdaság területét. Előnyt élveznek azok a vállalatok, amelyek gyártási tevékenységet, nemzetközi szinten is jegyzett szolgáltatási tevékenységet, vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek.

Befektetések a gyártási folyamatba

Elérhető források: 2.000 – 5.000 euró között minden új munkahely esetén,

A minimális befektetési összeg: 1-5 millió euró között, függően a befektetés területén lévő helyhatóságon belüli munkanélküliségi rátától,

Az új munkahelyek minimális száma: 50

Befektetések a szolgáltatási szektorba

Elérhető források: 2.000 – 10.000 euró között minden új munkahely esetén,

A minimális befektetési összeg: 1 millió euró,

Az új munkahelyek minimális száma: 10

Befektetések a K+F szektorba

Elérhető források: 5.000 – 10.000 euró között minden új munkahely esetén,

A minimális befektetési összeg: 1 millió euró,

Az új munkahelyek minimális száma: 10

 

Az állami nem vissza térítendő alapokból azok a leendő befektetők részesülnek, amelyek megfelelnek a pontrendszeren alapuló elvárásoknak. A befektetési projekteket a következő speciális kritériumok alapján pontozzák és értékelik: 1) befektető referenciái 2) a hazai beszállítók részvétele a végtermék megvalósításában és a befektetés hatása a helyi vállalatokra, 3) a befektetés fenntarthatósága és életképessége, 4) a K+F hatása, 5) az emberi erőforrásokra gyakorolt hatás, 6) környezeti hatás 7) a befektetés hatására a térségben generált nemzetközi kereskedelmi forgalom, 8) a helyi közösség fejlődésére gyakorolt hatás és 9) az önkormányzat támogatása a helyi bevételeiken keresztül.

 

- Adókedvezmények:

Szerbiában a nyereségadó összege 10 %. A devizakülföldiek csak a Szerbiában realizált jövedelmük után adóznak.

Átmeneti adókedvezmények:

A vállalatokat mentesítik a vállalati nyereségadó alól maximum 10 éves időtartamra, attól az évtől kezdve, amikor az első adóköteles nyereség realizálódik, ha:

A beruházott tőke összege nagyobb mint 600 millió dinár (kb. 7 millió euró) és

A befektetés időtartamán keresztül legkevesebb 100 további alkalmazottat foglalkoztatnak határozatlan idejű szerződéssel.

Adójóváírás:

Az adott adózási időszakban befektetett tőke értékének maximum 20 %-val csökkenthető az adókötelezettség összege. Ez a kedvezmény nem lépheti túl a teljes adókötelezettség 50 %-át. Ha a cég a tárgyévben nem használja ki a kedvezményt, az adójóváírás átvihető a következő évre, maximum 10 éven keresztül.

Számos szektor (mezőgazdaság, halászat, textilgyártás, ruházat, bőripar, fémipar, gépipar, irodagépek, elektromos gépek, rádió, TV, híradástechnika, orvosi segédeszközök, gépjármű, hulladékhasznosítás) jogosult az adójóváírásra a befektetett tőke 80 %-ig. A felhasználatlan rész továbbvihető maximum 10 éven keresztül.

Kisvállalatoknak is lehetséges az adókedvezmény a tárgyévben befektetésre kerülő tőke maximum 40 %-ig. A kedvezmény nem lépheti át a teljes adókötelezettség 70 %-át.

Az az adófizető, amely új munkaerőt alkalmaz, jogosult a bruttó fizetések összegének 100 %-ra vonatkozó adókedvezményre, megnövelve a munkavállaló által fizetett járulék összegével. Ez az adókedvezmény az új munkaerő munkába állásának napjától számított 2 évig érvényes, feltéve, ha a munkaadó nem csökkenti a munkavállalók számát ezen időszak alatt.

Ha az adófizető a befektetésének egy részét fejletlen régióban realizálja, akkor a régióban létrehozott egység által termelt részarányos profittal egyenértékű adókedvezményt vehet igénybe maximum két éven keresztül.

Átvihető veszteségek:

Az adóbevallásban jelentkező veszteségek ellentételként átvihetők a következő évben realizálódó profittal szemben maximum 10 éven keresztül.

 

Gyorsított amortizáció:

Az adófizetőnek joga van az állóeszközeinek gyorsított amortizációjához, amely az előírt értékek fölötti további 25 %-os értéket jelent. Ez a lehetőség azokra az állóeszközökre vonatkozik, amelyeket ökológiai célokra alkalmaznak, pl. légszennyezés elleni védelemre, talajvíz és termőföld védelmére, zajvédelem, energiatakarékosság, erdővédelem, ipari nyersanyaghulladékok és veszélyes hulladékok összegyűjtésére és hasznosítására. Tudományos kutatás, oktatás és munkaerőképzés, valamint a számítástechnikai eszközök szintén beletartoznak ebbe a kategóriába.

Az immateriális és a tárgyi eszközök öt csoportba oszthatók, mindegyik csoportra más amortizációs kulcs vonatkozik (I csoport – 2.5%, II – 10%, III – 15%, IV – 20%, és V – 30%). A lineáris értékcsökkenési leírás az első csoportra érvényes, ebbe tartozik az ingatlan, míg a gyorsított értékcsökkenési leírás a többi csoportra érvényes.

 

Adómentesség koncesszió esetén:

5 éves adókedvezmény vonatkozik a koncessziókhoz kapcsolódó befektetésekre, attól a naptól kezdve, amikor a koncessziós befektetés folyamata befejeződik. Nem kell adót fizetni a koncessziós befektetés befejezése előtti időszakban.

 

Személyi jövedelemadó:

Az egyének által fizetett személyi jövedelemadó számos különböző forrásból származhat, többek között a mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozóktól, az egyéni vállalkozóktól, jogdíjakból és ipari szabadalmakból, a tőke után, az ingatlan után, és egyéb módon. A fizetések után ez az érték 12 %, egyéb személyi bevételek után pedig 20 %. Deviza-külföldiek a Szerbiában keletkezett jövedelmük után adóznak.

 

A foglalkoztatottaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetni az alábbi esetekben:

Tömegközlekedés (a munkahely és lakhely között), a havibérlet értékéig, vagy ha nincs bérletvásárlási lehetőség, akkor a jegyek alapján, maximum 2.000 dinár értékben;

A belföldi hivatalos utakra fizetett étkezési hozzájárulás esetén, maximum 1.200 dinár/nap értékben, a külföldi utakra a vonatkozó előírásoknak megfelelően;

Hivatalos utak szállásköltségének térítése esetén, számla ellenében;

Hivatalos utak alkalmával igénybevett tömegközlekedési eszközök igénybevételének térítésekor számla ellenében, illetve a kiküldött személygépkocsijára vonatkozó költségtérítésekor a vonatkozó jogszabályok alapján, maximum 3.500 dinár értékben havonta;

Szolidaritási segély betegség, gyógykezelés vagy cselekvőképtelenség esetén, az alkalmazott vagy családtagjai részére, maximum 20.000 dinár értékben;

Újévi vagy karácsonyi ajándék az alkalmazottak gyerekei részére, 15 éves korig, maximum 5.000 dinár értékben gyermekenként;

Alkalmazottaknak kiosztott jutalom esetén, maximum 10.000 dinár évente.

 

Az a munkaadó, amely új munkaerőt alkalmaz határozatlan időre, mentesül a munkaadói járulék alól a következő időszakokig:

3 év: azok a 30 év alatti pályakezdő munkanélküliek, amelyek regisztráltak a Munkaügyi Központban és a csökkent munkaképességű személyek; 1 év: minden más személynek kor vagy más követelmények nélkül;

2 év: azok a 30 év alatti munkanélküliek, amelyek legkevesebb 3 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban; azok a 45 év feletti munkanélküliek, amelyek legkevesebb 6 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban vagy jövedelem hozzájárulást kapnak;

1 év: minden személyre vonatkozóan, korra vagy más követelményre tekintet nélkül.

 

ORSZÁG

JÖVEDELEMADÓ

Bulgária

12%-24%

Horvátország

15%-45%

Moldávia

10%-20%

Románia

16%

Szerbia

12%

Szlovákia

19%

Forrás: PricewaterhouseCoopers

 

Éves jövedelemadó:

A nem szerb állampolgároknak éves jövedelme adóköteles ha az összeg meghaladja az átlagos szerb éves átlagfizetés ötszörösét. Az adó mértéke 10 %, ha az összeg nem haladja meg az átlagos éves szerb átlagfizetés nyolcszorosát, és 15%, ha az összeg meghaladja az átlagos éves szerb átlagfizetés nyolcszorosát. Továbbá az adóköteles jövedelem csökkenthető az átlagos éves jövedelem 40 %-kal az adófizető részéről és az összeg 15 %-kal a családtagok részéről. A levonás összege nem lépheti túl az adóköteles jövedelem 50 %-át.

 

Társadalombiztosítási hozzájárulás:

 

A kötelező társadalombiztosítási járulékok:

11% nyugdíj és rokkantsági biztosítás,

6.15% egészségbiztosítás, és

0.75% munkanélküli biztosítás.

 

A teljes hozzájárulás mértéke 17,9 % és érvényes mind a munkaadóra, mind a munkavállalóra.

 

A munkaadó mentesíthető a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól az alábbi időszakokra:

3 év: 30 év alatti pályakezdő munkanélküliek, amelyek regisztráltak a Munkaügyi Központban és a csökkent munkaképességű személyek;

2 év: azok a 30 év alatti munkanélküliek, amelyek legkevesebb 3 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban; azok az 50 év feletti munkanélküliek, amelyek legkevesebb 6 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban és munkanélküli segélyt kapnak; a 45-60 év közötti foglalkoztatottak (80%-os kedvezmény).

 

Kettős adózással kapcsolatos kedvezmények:

Ha az adófizető más országbeli üzleti tevékenysége folytán profitot realizál és ezután a nyereség után adózott, akkor jogosult adókedvezmény igénybevételére a Szerbiában keletkező nyereségadó bevallásakor a már befizetett adó összegéig. Azokat az adófizetőket illetik meg ezek a jogok, amelyek országa és Szerbia között kettős adóztatást kizáró rendelkezés van érvényben.

ORSZÁG

ÉV

ORSZÁG

ÉV

Belgium

1981

Kuvait

2003

Belorusszia

1998

Macedónia

1996

Bosznia-Hercegovina

2004

Malajzia

1990

Bulgária

2000

Hollandia

1982

Kína

1997

Norvégia

1985

Horvátország

2004

Dél-Korea

2001

Ciprus

1986

Lengyelország

1998

Csehország

2005

Románia

1996

Egyiptom

1998

Oroszország

1995

Finnország

1987

Szlovákia

2001

Franciaország

1975

Szlovénia

2003

Németország

1988

Sri Lanka

1982

Ghána

2000

Svédország

1981

Nagy-Britannia

1982

Svájc

2007

Olaszország

1983

Ukrajna

2001

Forrás: SIEPA

 

 

-  Más kedvezmények:

 

Nem kell vámot fizetni az alábbi esetekben:

A befektetéshez szükséges berendezések, más tárgyi eszközök, építési anyagok importja;

Az alábbi célból importált, és Szerbiában nem gyártott eszközök importja esetén:

Természeti katasztrófában, tűzben, robbanásban, fegyveres konfliktusban vagy közlekedési balesetben megsemmisült berendezések pótlásakor;

Tudományos kutatás, oktatás, kulturális tevékenység, egészségvédelem, képzés, csökkent munkaképességűek foglalkoztatásához szükséges javak esetén, ha ezek a javak kifejezetten ezeket a célokat szolgálják;

Sürgős környezetvédelem esetén.

 

SIEPA:

A Szerb Befektetési és Exportösztönzési Ügynökség (SIEPA) kormányzati ügynökségként működik és célja a külföldi befektetők eredményes támogatása. A szerb kormány által 2001-ben életre hívott szervezet célja a Szerbiában céget alapító vagy bővítést végrehajtó külföldi vállalatok és a külföldi piaci tevékenységet folytató szerb cégek támogatása.

A potenciális befektetők számára az alábbi ingyenes szolgáltatások érhetők el:

Statisztikai és gazdasági adatok, valamint a befektetéshez kapcsolódó jogi információk biztosítása,

A beruházáshoz szükséges ipari területek (zöldmezős vagy más meglévő lehetőségek) keresése, látogatás megszervezése,

Segítségnyújtás regisztrációk, engedélyek, és egyéb dokumentumok beszerzésében,

Helyi partnerek és beszállítók biztosítása,

Tájékoztatás azonnali befektetésre alkalmas projektekről.

Több nagy szerbiai beruházás a SIEPA segítségével valósult meg. Az amerikai Ball Corporation, vagy az osztrák OMV és Knauf cég is a SIEPA referencia listáján szerepel.

A potenciális befektetők támogatása érdekében a SIEPA kapcsolatban áll az állami és magánszektorban működő szervezetekkel, így a minisztériumokkal és más kormányzati szervekkel, önkormányzatokkal, adó- és vámhatóságokkal, statisztikai hivatalokkal, kereskedelmi kamarákkal és a Szerb Nemzeti Bankkal.

A SIEPA publikációi és anyagai a szerb gazdaságról, valamint a részletes szektoranalízisek és tanulmányok elérhetők nyomtatott formában, illetve letölthetők a www.siepa.sr.gov.yu honlapról.

 

3. Milyen cégformák ismertek és elfogadottak?

Szerbiában a Gazdasági társaságokról szóló (125/2004 számú tv) törvény a következő társasági formában szabályozza a cégalapítást:

- Korlátolt felelősségű társaság (Drustvo sa ogranicenom odgovornoscu, DOO)

- Betéti társaság (Komanditno drustvo, KD)

- Részvénytársaság (Akcionarsko drustvo, AD)

 

4. Milyen dokumentumokat kérnek az ottani hatóságok, az mennyi időt vesz igénybe?

Kft. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok (külföldi, így magyar alapítók esetén):

- ha az alapító/k magánszemé/lyek: útlevél-fénymásolat, pontos lakcímmel

- ha az alapító/k jogi személy/ek: hitelesített cégkivonat

- a jövendőbeli ügyvezető hitelesített aláírása

- banki bizonylat a 250 eurós alapítótőke befizetéséről

- társasági szerződés

Amennyiben az alapítók magánszemélyek, akkor határátlépéskor bizonylatot kell kérniük a jövendőbeli alapítótőke behozataláról.

 

Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén, ideiglenesen a képviselő ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.

A cégregisztrációhoz szükséges idő:

- cégbejegyzési idő: ~ 7nap

- adószám beszerzési idő: + 7 nap

Bt. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok (külföldi, így magyar alapítók esetén):

- ha az alapító/k magánszemé/lyek: útlevél-fénymásolat, pontos lakcímmel

- ha az alapító/k jogi személy/ek: hitelesített cégkivonat

- a jövendőbeli ügyvezető hitelesített aláírása

- társasági szerződés

Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén, ideiglenesen a képviselő ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.

 

A cégregisztrációhoz szükséges idő:

- cégbejegyzési idő: ~ 7nap

- adószám beszerzési idő: + 7 nap

 

Rt. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok (külföldi, így magyar alapítók esetén):

- ha az alapító/k magánszemé/lyek: útlevél-fénymásolat, pontos lakcímmel

- ha az alapító/k jogi személy/ek: hitelesített cégkivonat

- a jövendőbeli ügyvezető hitelesített aláírása

- társasági szerződés, egyéb

 

Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén, ideiglenesen a képviselő ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.

 

A cégregisztrációhoz szükséges idő:

- cégbejegyzési idő: ~ 45 nap

- adószám beszerzési idő: + 7 nap

 

5. Mennyibe kerül a cég alapítása?

 

Kft. esetében a költségek:

Cégbejegyzési járulékok (kb. összesen 90 EUR) + ügyvédi költség.

 

Bt. esetében a költségek:

Cégbejegyzési járulékok (kb. 80 EUR) + ügyvédi költség.

 

Rt. esetében a költségek:

Cégbejegyzési járulékok (kb. 160 EUR) + ügyvédi költség.

 

Ezen kívül az adóterhek: az ÁFA: 18%, a társasági adó: 10%.

 

6. Kötelező-e jogi segítség igénybevétele?

 

Amint az előzőekből ez kiderül, a cégregisztrációhoz és a szükséges papírok beszerzéséhez, valamint sürgős esetben a regisztráció gyorsításához elengedhetetlen az ügyvédi (jogi) segítség.

 

 

7. A külképviselet milyen segítséget tud nyújtani a hozzájuk fordulóknak?

 

Céginformációt tud adni hasonló profilú vállalatokról, befektetési lehetőségekről, továbbíthatja a cégek bemutatkozó anyagait az érdeklődő stratégiai partnerek számára.

 

8. Kb. hány magyar cég, vagy vegyes tulajdonú van jelenleg Szerbiában?

 

Kb. 400  vegyesvállalat van jelenleg Szerbiában.

 

9. Milyen előnyei vannak a magyar viszonyokhoz képest a szerb jogi környezetnek?

 

2004. márciusa óta, több mint 260 új törvényt hagytak jóvá a beruházási feltételek javítása érdekében. Ezeknek köszönhetően a csődeljárás 7 évről 1 évre rövidült, a cégbejelentés 51 nap helyett 5 napot fog igénybe venni, új a társasági törvény, az adótörvény csomag és az ÁFA törvény. Ezek előnyeit a 2. pontban szereplő adatok részletezik.

 

10. Milyen előnyökkel jár a szerb-orosz szabadkereskedelmi megállapodás?

 

A 2000. augusztusában Oroszországgal aláírt szabadkereskedelmi egyezménynek több előnye is van. A megállapodás értelmében vámmentes, illetve 0-5% közötti a szerb termékek oroszországi behozatali vámja.

 

Szerb terméknek minősül:

- amit Szerbiában szerb alapanyagokból gyártottak

- a Szerbiában feldolgozott - nem csak szerb - alapanyagokból készült késztermék

- ami szerb eredetű

 

Szerb eredetű terméknek az minősül, melynél a felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értéke nem éri el a hozzáadott érték 50%-át.

 

Ezzel a lehetőséggel szívesen élnek a külföldi cégek. Erre példa a szlovén Gorenje, amely a szerbiai Valjevóba helyezte egyik hűtőszekrény gyárát, azzal számolva, hogy szerb eredetű termékként 1% vámmal exportálhatja hűtőgépeit Oroszországba.

(Forrás: a Magyar Köztársaság belgrádi kereskedelmi kirendeltsége)

Megtekintett oldalak: 3,951,655

A projekt partnerei: