Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Felkészülés az uniós elnökségre

Európa - 2007-09-25 06:56:29
2011 első félévben Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét. Minden tagállam az országimázs részének is tekinti, hogy jól oldja meg ezt a feladatot. A Nyugat-Balkán európai integrációja várhatóan a magyar elnökség idején válhat időszerűvé.

Az Európai Unióban félévente más és más ország adja a soros elnökséget. Ez akkor sem változik meg, ha 2008-ban elfogadják az Európai Alkotmány helyébe lépni tervezett Reformszerződést. A soros elnökségnek előre meghatározott menetrendje van: tudni lehet, hogy 2011 első félévében Magyarország lesz a soros elnök – Belgiumot, majd Spanyolországot követően.

Az elnökség „tematizálja” a politikát

A soros elnökség nem „irányítja” az uniót a szó hagyományos értelmében, ám a rotációval minden ország lehetőséget kap arra, hogy az adott időszakra kiemelt kérdéseket határozzon meg, „tematizálja” az uniós politikát. Valamennyi soros elnök igyekszik olyan kérdéseket napirendre tűzni, amelyek számára különösen fontosak. Finnország (a Nokia hazája) például központi kérdésként kezelte az innovációt, Németország pedig az európai nagypolitikai kapcsolatokat: az unió kimozdítását az alkotmány leszavazása után bekövetkezett holtpontról, illetve az Oroszországgal folytatott kapcsolatok javítását.

Magyarországon a felkészülés már 2007 elején megindult: év végére 1000-1200 fős stábot alakítanak ki. A soros elnökség az eddigi tapasztalatok alapján nagy kihívást jelent az adott tagország közigazgatása számára: a korábban elsősorban belső, főként ágazati problémákkal foglalkozó szakértőknek európai méretekben, nem nemzeti, hanem uniós nézőpontból kell gondolkodniuk. Rendkívül fontos a magas szintű szakmai és nyelvtudás – a stáb tagjait kizárólag ezek alapján szabad megválasztani. Magyarországon 2010-ben jár le a jelenlegi kormány ciklusa – akár változik a vezető politikai erő, akár marad, a soros elnökséget mindenképpen a következő kormánynak kell levezényelnie. Ezért is fontos, hogy az éles pártpolitikai küzdelem ellenére a stáb tagjai pártsemlegesen dolgozzanak.

Költségvetés 2020-ig, balkáni integráció

A 2010-2011-es időszakra közös belga-spanyol-magyar munkaterv készül, amelyet 2009-ben kell véglegesíteni. Biztosan téma lesz benne az Európai Unió költségvetésének változása, amelyet 2009-ben vizsgálnak felül, és a tapasztalatokat beépítik a 2014-2020 közötti költségvetés előkészítésébe. Ezek a változások nagyon fontosak mind az új tagországok, mind a majdan csatlakozó országok, például Horvátország és Szerbia számára.

Alapvető vitapont, hogy a nettó befizető országok (Svédország, Hollandia, Ausztria, Németország) csökkenteni, nem pedig növelni akarják hozzájárulásukat a közös költségvetéshez. A kohéziós politika korábbi haszonélvezői – Spanyolország, Portugália, Görögország – nehezen veszik tudomásul, hogy a kevésbé fejlett új tagországok javára le kell mondaniuk a támogatás jelentős részéről. A következő költségvetési ciklusban pedig – ha a bővítés folytatódik, az elosztható pénz pedig kevesebb lesz –, ugyanez a sors várhat a 2004-ben csatlakozott országokra, mielőtt megközelítenék a régi tagországok fejlettségi szintjét.

Az Európai Uniónak feltett szándéka a Nyugat-Balkán integrációja. Az unió vezető hatalmai az egységesülést a látszat ellenére nem elsősorban gazdasági vállalkozásnak tartják, hanem az európai nemzetek hosszú távú kiegyezési folyamatának, amellyel a véres XX. század tapasztalataiból okulva fenn lehet tartani a békét, növelni a jólétet, mindenki számára megteremteni a demokratikus szabadságjogokat. A balkáni térség Európa legveszélyesebb válsággóca: ezért is fontos, hogy az ottani népek minél előbb részei legyenek az európai gazdasági és értékközösségnek. Magyarországnak földrajzi helyzete, tapasztalatai, a közös történelem és jelenlegi kapcsolatai okán kulcsszerepe lehet a Nyugat-Balkán európai csatlakozásának előkészítésében. Ez is a magyar elnökség feladatai közé tartozik majd.

Kis ország, nagy feladat

Az Európai Unióban a kis és nagy országok egyaránt ellátják a soros elnöki funkciókat, amely nem azonos mértékben terheli meg őket. A költségeknek csak egy részét vállalja át az Európai Unió, a nemzeti költségvetésnek mintegy 75-100 millió euróba kerül a feladat végrehajtása. Általános tapasztalat, hogy a végső költségek jelentősen meghaladják a tervezett összeget. Finnország soros elnöksége idején ugyanakkor 3 ezer nemzetközi konferenciát rendeztek az országban, felszökött a konferenciaturizmus, amely jelentős bevételeket hozott az idegenforgalmi szektornak.

A soros elnökség arra is jó, hogy egy ország közgondolkodásában a megfelelő helyre kerüljön a nemzeti érdek és az összeurópai érdek kapcsolata. A média számára az európai együttműködésnek különösen a jogi, szakmai problémái túlságosan összetettnek, nehezen emészthetőnek tűnnek: a tagországok nyilvánosságában viszonylag keveset szerepel az Európai Unió, és a valóságos helyzethez képest aránytalanul több információ szól a botrányokról, kudarcokról. A soros elnökség viszont kivételes nyilvánosságot teremt, amikor alkalom adódik az európai integráció helyzetének, problémáinak bemutatására. Magyarország elsőként lesz soros elnök 2011-ben. Legkésőbb akkor tudatosulnia kell a magyar közvéleményben, hogy az ország már nem „elszenvedője”, hanem alakítója a közös európai politikának.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,245,018

A projekt partnerei: