Romániai és szerbiai versenyzők is indultak az államalapítás ünnepének előnapján rendezett orosházi lovas derbin. Az eurorégióban kisebb-nagyobb megszakításokkal hosszú ideje tartják a kapcsolatot a három szomszédos ország lovasai és lótenyésztői.
Különös lóversenyfutamokkal és európai kenyérünneppel készültek a nemzeti ünnepre Orosházán. A Békés megyei városban például megrendezték az amazonok és az aggastyánok versenyét is: a bogárzói lovaspályán a nemzetközi díjugrató verseny mellett volt olyan ügetőfutam, amelyben csak nők tartották a gyeplőt, valamint olyan galoppderbi is, amelyen csak 50 feletti férfiak lehettek zsokék. A gyerekek pónilovak nyergében nyargalhattak és akinek ló nem jutott, a játékosság jegyében estefelé nekiindulhatott szamárháton is.
 | | Kunos Gyula: az Orosházi Lovas Egyesület rendszeres kapcsolatban áll vajdasági partnereivel |
|
Az augusztus 20-i ünnepkörhöz kapcsolódó lóversenynek több évtizedes hagyománya van Orosházán, a versenyekre rendszeresen érkeznek lovak és lovasok a határokon túlról, Szerbiából és Romániából is. Kunos Gyula, az Orosházi Lovas Egyesület elnöke az Ericinfo-nak elmondta: az 1995-ben alakult egyesület a kezdetek óta igyekszik bővíteni külföldi kapcsolatrendszerét. Szerbiában a Szabadkához közeli észak-vajdasági tájegységen túl immár délebbre is rendszeres kapcsolatban állnak más egyesületekkel, s bár a romániai lovasokkal az évtized elején ritkultak a közös programok, reményeik szerint az ország uniós csatlakozása új lendületet adhat az együttműködésnek.
 | | Magyaországon Budapesten kívül csak Orosházán van minősített pálya |
|
– Szerbiában igen erős hagyományai vannak a galoppnak és az ügetősportnak. Viszonylag sok versenyzésre alkalmas vidéki sportpálya van, amelyek akár országos derbik megrendezésére is megfelelőek. Magyarországon ugyanakkor a fővároson kívül csak Orosházán van hivatalosan minősített pálya: bár az utóbbi években több felújítást is elvégeztünk, itt is átfogó rekonstrukcióra volna szükség – fogalmazott Kunos Gyula.
A munkaidejében a határőrség századosaként szolgáló lovas egyesületi elnök elismeri: a szerbiai versenyzéseket, illetve a versenyzők fogadását akadályozza, hogy a déli határ az Európai Unió külső határa, emiatt az állatok utaztatása – az ahhoz kapcsolódó bürokrácia és a járulékos költségek okán – megnehezíti a kapcsolatépítést.
 | | Prazic Milan: a határátkelőn öt órát kellett várakoznunk a lovakkal |
|
Erre panaszkodik Prazic Milan, a Bácskatopolya határában gazdálkodó Zobnatica részvénytársaság ménesének vezetője is, aki arról számol be: az orosházi versenyre érkezve mintegy öt órán át kellett a határátkelőn várakozniuk a lovakkal, s ennek nem elsősorban a nagy forgalom, hanem a lovak hivatalos beléptetésének akadozottsága volt az oka. – A saját állatorvosunk a szokások szerint minden szükséges okiratot kiállított, ám a határon ezeket nem fogadták el, mondván, nem jelentettük két nappal korábban a lószállítást. Ráadásul a szombati napra hivatkozva ünnepnapi tarifát számított fel az állatorvos, aki végül megadta a belépési engedélyt – mondja Prazic Milan, aki szerint a szigorú uniós előírások betartása mellett is lehetne gördülékenyebbé tenni az ügyintézést.
 | | A legnagyobb mozgatóerő a sport- és a lószeretet |
|
A lovas sport sem Magyarországon, sem Szerbiában nem tartja el önmagát. Az öt szakágat – ügető, galopp, díjugratás, fogathajtás, távlovaglás – összefogó orosházi egyesületet a tagdíjakon felül a helyi önkormányzat és több cég is támogatja. Hasonló gyakorlatról számol be az orosházi versenyeken több mint húsz éve rendszeresen résztvevő Prazic Milan is: a 2800 hektár földet művelő, ötszáz anyakocát nevelő és hizlaldát is fenntartó, összességében több mint százötven embernek munkát adó Zobnatica részvénytársaság tarja fenn a lovas szakágat, amelyet szponzorok is támogatnak. A lóversenyek egyes szakágai ugyan termelhetnek némi bevételt, ám a legnagyobb mozgatóerő a hagyományok tisztelete, a sport- és – legfőképpen – a lószeretet. (Munkatársunktól)
