Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Érintkezés nélküli jó viszony

Vallás - 2007-07-06 16:31:17
Nincs lényeges ellentét a DKMT Eurorégión belül a nagy vallások között – de számottevő kapcsolat sem.

Máté-Tóth András
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió egész területén kommunista diktatúra uralkodott a második világháború után. Hosszú időn át – főleg az állami hierarchiában karrierre vágyó tisztviselőknek, ismert értelmiségieknek - szégyellni, vagy legalább titkolni való volt a vallásosság – már ha egyáltalán vallásosak voltak – mondja Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője. A vallásosság mértékét jelző számok nagyjából azonosak a Dél-Alföldön és a Vajdaságban. A lakosság mintegy 10-15 százaléka jár rendszeresen templomba, illetve veszi igénybe az egyházi szolgáltatásokat. A családok csaknem 90 százaléka egyházi szertartás keretében temeti el a halottait. A házasulók körülbelül háromnegyede egyházi esküvőn is hűséget fogad társának. A gyerekek több, mint 50 százalékát megkeresztelik. Az adatokból látható, hogy az életfordulók rítusain azok is megjelennek a templomban – a térség mindegyik vallásáéban – akik a hétköznapokon nem érzik ezt fontosnak.

Az országhatár eltér, a vallási és a nyelvi határ megegyezik

A DKMT Eurorégióban is érvényesül az az összeurópai jellegzetesség, hogy a vallási, nyelvi és etnikai határok egybeesnek – az országhatárok azonban eltérnek e határoktól. Amikor például a vajdasági magyarok Magyarországra jönnek, akkor nemcsak a nemzeti közösséget és a nyelvet ápolják, hanem egyúttal katolikus környezetbe is kerülnek. A vajdasági és a szeged-csanádi egyházmegye között mindig is erősek voltak a kapcsolatok. Nagyon sok dél-alföldi családi könyvtárnak ma is becses darabja a Vajdaságban a hetvenes években kiadott Képes Biblia, amelyet annak idején több ezer példányban hoztak be Magyarországra. De van az együttműködésnek mai példája is: a vajdasági katolikus papnövendékek a szegedi Hittudományi Főiskolán végzik tanulmányaikat.

A Dél-Alföldre az 1989-es rendszerváltozás óta jelentős létszámban települtek be magyarok mind Romániából, mind Jugoszláviából. A régió vallási térképe azonban alig változott, hiszen az Erdélyből érkezett magyarok többsége református, a vajdaságiak pedig zömmel katolikusok. A dél-alföldi magyar egyházközségek, gyülekezetek egy időben szinte befogadó állomásokká váltak. Politikai válságok, háborúk idején pedig segélygyűjtő és továbbító szervezetté.

Jézus Krisztus a szerbeket, románokat is megváltotta

A térségben számottevő hívővel csak a különféle keresztény egyházak rendelkeznek. Máté-Tóth András szerint a katolikus és az ortodox egyház között a Vajdaságban afféle „érintkezésmentes jó viszony” áll fenn. Ez voltaképpen természetes lenne, hiszen maga a kereszténység a békesség, a bűnbánat, a kiengesztelődés vallása. A történelemben persze sok konfliktus előfordult, és másfelé ma is élnek az ellentétek. A román ortodox egyház súlyos ellentétben áll az ottani görögkatolikus egyházzal, Ukrajnában is élőek a konfliktusok. Ehhez képest kell értékén kezelni a Vajdaságban a katolikus egyház és a szerb ortodox egyház kevés érintkezésen, de kölcsönös elismerésen alapuló viszonyát.

A katolikus egyház – noha egy-egy kisebb térségben a vallási határ megegyezik a nyelvi és etnikai határral, igazi globális, „határokon átnyúló” szervezet. A keresztény hit szerint Jézus a megváltója minden embernek: nemcsak a magyaroknak, hanem a románoknak és szerbeknek, sőt, az afrikaiaknak, kínaiaknak, vagy a muzulmánoknak is. A vallástudományi tanszék vezetője szerint a keresztény hit olyan kulturális erőforrás, amely vallási alapon képes oldani a politikai, nyelvi, etnikai alapon keletkező feszültségeket is. Föltehető persze a kérdés: ha ez így van, a vallásos ortodox szerbek miért nem védelmezték jobban a háborúk idején az ugyancsak keresztény, bár katolikus magyarokat. Máté-Tóth András válasza erre az, hogy a titói időkben nagyon sok ember elvesztette a vallásos hitét. Amikor a politika manipulálni kezdte ezeket az embereket, sok szerb inkább volt nacionalista, mint istenfélő ortodox keresztény.

Az egyházi civil szervezetek és az EU

Nemcsak az egyházak papjairól, püspökeiről kell beszélni, amikor az Eurorégióban az egyházak kapcsolatát említjük, véli Máté-Tóth András. A vallások kötelékében, holdudvarában nagyon sok civil szervezet működik, különféle célokkal. A térség nem kormányzati szervei szegények, az Európai Unió támogatására szorulnak. Erősen támogatja az EU a civil szervezetek határon átnyúló együttműködését. Nemrég rendeztek egy közös konferenciát, amely a legkülönbözőbb célú – munkásfiatalokat támogató, diákcserét szervező, párkapcsolati válságokat megoldani próbáló – egyházi civil szervezeteket ismertetett össze, és hozott létre köztük partnerkapcsolatokat. Az volna igazán jó, ha belső kulturális motívumok erősítenék a köztük lévő kapcsolati hálót – de Nyugat-Európában jól tudják, hogy a megélhetés kényszere is milyen komoly motiváló tényező.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,044,044

A projekt partnerei: