Tíz év múlva a mostani 30 ezer középiskolás helyett alig 19 ezren tanulnak majd.
Habár a polgárok – mint minden hatalomváltáskor – tartanak egy kicsit az újtól, az elmúlt néhány év jelentősebb iskola- és tantervreformjait, valamint ezek egy részének visszavonását követően idén ilyen téren már nem várható lényegesebb változás Szerbiában. A diákok és a szüleik örömére az új kormány új minisztere egyelőre nem rukkolt ki semmiféle zavarba ejtő ötlettel, mint például pár évvel ezelőtt az a miniszter asszony, aki a darwini evolúció-elméletet kívánta törölni az oktatási programból. Úgy tűnik, hogy az ország végre a mindenkit érintő, legsúlyosabb probléma felé fordul, ez pedig egyszerűen az, hogy mind kevesebb az iskolákban a gyerek. Tegyük hozzá, konkrét dolgok a probléma kapcsán még nem történtek, de legalább beszélnek róla.
Jeges Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár elmondása szerint az új iskolaévtől kezdve magyar nyelven is lesz középiskolai szintű művész-technikus és élsportoló-képzés Vajdaságban. Ezzel gyakorlatilag minden szakági képzés megoldódik magyar nyelven is.
 | | Jeges Zoltán |
|
– A magyar nyelvű iskolahálózat további bővítése ilyen értelemben nem folytatható, mert hiába nyílna minden városban több magyar tagozat, ha nincs, aki beiratkozzon oda – mondta Jeges. A helyzet jellemző a szerb ajkú diákokra is. A mutatók szerint még négy évig biztosított a középiskolák „diákellátása”, aztán pedig – az általános iskolák adatai értelmében – évi 1000 tanulóval lesz kevesebb. Ez azt jelenti, hogy tíz év múlva a mostani közel 30 ezer vajdasági középiskolás helyett csak körülbelül 19 ezren tanulnak majd. Az utánpótlásra nincs esély, hiszen az ország 1300 településén az általános iskolákban nem tudják a törvény által előírt 30-as létszámú tagozatokat megformálni – tette hozzá a tartományi titkár.
Az iskolakötelesek száma 1987 óta folyamatosan csökken. Szabadkán az átlagos tanulószám a magyar tagozatokon 18,37, a szerb osztályokban 21,53, míg a horvát tagozaton 12,31. Ez még a népesebb szerb osztályok esetében is messze van a 30-tól. Belgrádban is hasonló a helyzet, azzal, hogy ott a sűrűbben lakott városrészekben vannak telített tanintézmények. Másrészt egyes kisebb falvakban mindössze 4-5 gyerek jár az iskolába.
Újvidéken a Petőfi Sándor általános iskola több mint ezer tanulójával a legnagyobbak közé tartozik a városban. A magyar tagozat negyedik osztályába öten járnak, ezért Szatmári Melitta tanítónő nagyon örül, hogy ősztől kilenc elsőssel kezdheti meg a tanévet. A négy magyar nyelvű tagozattal is rendelkező újvidéki iskola tanítónői évről évre jóformán ajtótól ajtóig járnak, s próbálják rávenni a szülőket, hogy magyar osztályba írassák csemetéjüket. A tömbön kívül élő magyarok ugyanis egyre gyakrabban küldik szerb osztályba a gyereket abból a vitatható megfontolásból, hogy a államnyelvet gyorsabban elsajátítva talán könnyebben érvényesül majd. Ez tovább gyorsítja a magyar osztályok egyébként is kis létszámának csökkenését.
 | | Argyelán Zoltán |
|
Argyelán Zoltán igazgató szerint a Petőfiben egyelőre nincs gond a tanulók számával, mert tekintélyes iskola lévén távolabbról is érkeznek diákok: a szerb osztályok tehát teljesek, viszont a város kevésbé frekventált iskoláiban érezhetően kevesebb a gyerek. Míg 3-4 évvel ezelőtt egy iskolában három szerb osztály is létesülhetett egy korcsoportban, mostanra jórészt csak kettő maradt.
Milica Nikolity tanítónő emlékeztet arra, hogy a gyerekek számának fogyása előbb-utóbb komoly munkaerő-felesleget idéz elő majd a tanügyben, s erre máris van példa. A helyzetet az állam egyelőre határozatlanul, mondhatni érdektelenül kezeli, holott általános vélemény szerint hosszú távú, több szempontot átfogó, stratégiai tervre lenne szükség a népesség fogyásának leállítására. Szerbiában közhelynek számít a tény, hogy az ország elöregszik, mégis csak igen kevés intézkedés ösztönzi a fiatalokat gyermekvállalásra. Az állam, a tartomány, meg egyes községek is adnak ugyan egyszeri támogatást a megszületett csecsemő szüleinek, de a kismama nem kapja meg teljes munkabérét szülési szabadsága idején, ha pedig veszélyeztetett terhesség miatt marad távol a munkahelyétől, akkor a bérének mindössze 65 százalékában részesül, akárcsak a táppénzen levők. Sőt, a számtalan szerbiai csodatevő „szakember” egyike nem is olyan régen a 12 hónapos gyes felére rövidítését indítványozta.
