Vajdaság: iskola van – gyerek alig
Oktatás - 2007-06-04 10:39:14
Habár a polgárok – mint minden hatalomváltáskor – tartanak egy kicsit az újtól, az elmúlt néhány év jelentősebb iskola- és tantervreformjait, valamint ezek egy részének visszavonását követően idén ilyen téren már nem várható lényegesebb változás Szerbiában. A diákok és a szüleik örömére az új kormány új minisztere egyelőre nem rukkolt ki semmiféle zavarba ejtő ötlettel, mint például pár évvel ezelőtt az a miniszter asszony, aki a darwini evolúció-elméletet kívánta törölni az oktatási programból. Úgy tűnik, hogy az ország végre a mindenkit érintő, legsúlyosabb probléma felé fordul, ez pedig egyszerűen az, hogy mind kevesebb az iskolákban a gyerek. Tegyük hozzá, konkrét dolgok a probléma kapcsán még nem történtek, de legalább beszélnek róla.
Évente ezer tanulóval kevesebb lesz
Jeges Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár elmondása szerint az új iskolaévtől kezdve magyar nyelven is lesz középiskolai szintű művész-technikus és élsportoló-képzés Vajdaságban. Ezzel gyakorlatilag minden szakági képzés megoldódik magyar nyelven is.
|
Az iskolakötelesek száma 1987 óta folyamatosan csökken. Szabadkán az átlagos tanulószám a magyar tagozatokon 18,37, a szerb osztályokban 21,53, míg a horvát tagozaton 12,31. Ez még a népesebb szerb osztályok esetében is messze van a 30-tól. Belgrádban is hasonló a helyzet, azzal, hogy ott a sűrűbben lakott városrészekben vannak telített tanintézmények. Másrészt egyes kisebb falvakban mindössze 4-5 gyerek jár az iskolába.
Magyar gyerekek szerb osztályban
Újvidéken a Petőfi Sándor általános iskola több mint ezer tanulójával a legnagyobbak közé tartozik a városban. A magyar tagozat negyedik osztályába öten járnak, ezért Szatmári Melitta tanítónő nagyon örül, hogy ősztől kilenc elsőssel kezdheti meg a tanévet. A négy magyar nyelvű tagozattal is rendelkező újvidéki iskola tanítónői évről évre jóformán ajtótól ajtóig járnak, s próbálják rávenni a szülőket, hogy magyar osztályba írassák csemetéjüket. A tömbön kívül élő magyarok ugyanis egyre gyakrabban küldik szerb osztályba a gyereket abból a vitatható megfontolásból, hogy a államnyelvet gyorsabban elsajátítva talán könnyebben érvényesül majd. Ez tovább gyorsítja a magyar osztályok egyébként is kis létszámának csökkenését.
|
Felére rövidítenék a gyest?
Milica Nikolity tanítónő emlékeztet arra, hogy a gyerekek számának fogyása előbb-utóbb komoly munkaerő-felesleget idéz elő majd a tanügyben, s erre máris van példa. A helyzetet az állam egyelőre határozatlanul, mondhatni érdektelenül kezeli, holott általános vélemény szerint hosszú távú, több szempontot átfogó, stratégiai tervre lenne szükség a népesség fogyásának leállítására. Szerbiában közhelynek számít a tény, hogy az ország elöregszik, mégis csak igen kevés intézkedés ösztönzi a fiatalokat gyermekvállalásra. Az állam, a tartomány, meg egyes községek is adnak ugyan egyszeri támogatást a megszületett csecsemő szüleinek, de a kismama nem kapja meg teljes munkabérét szülési szabadsága idején, ha pedig veszélyeztetett terhesség miatt marad távol a munkahelyétől, akkor a bérének mindössze 65 százalékában részesül, akárcsak a táppénzen levők. Sőt, a számtalan szerbiai csodatevő „szakember” egyike nem is olyan régen a 12 hónapos gyes felére rövidítését indítványozta.
Miklós Csongor
Megtekintett oldalak: 5,160,866
A projekt partnerei: