Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Képzéssel indul a vajdasági falugondnokság

Fejlesztés - 2008-05-10 14:41:51
Szerb és magyar települések képviselői, civil szervezetek, minisztériumi képviselők vettek részt azon a kishegyesi tanácskozáson, amely a falugondnoki szolgálatok szerbiai meghonosításának lehetőségeit mérte fel.

 

A kistelepülési szociális segítségnyújtás e magyar modelljét az Európai Unió legjobb gyakorlatai közé sorolják. Ahogy arról az Ericinfón korábban beszámoltunk, a hasonló problémákkal küzdő Erdélyben – bizonyos ottani sajátosságok figyelembevételével –, már gyökeret vert ez a fajta megoldás. A kishegyesi találkozó fő témája az volt, hogy a szerb szociális ellátórendszer reform előtt áll: a résztvevők azt latolgatták, hogy ebbe hogyan illeszkedhet bele a falugondnoki szolgálatok koncepciója.

 

Maradni a megszokott környezetben

 

– A községeknek és a helyi közösségeknek nagyobb szerepet kell kapniuk a helyi megoldásokban, amelyek nyilvánvalóan sokfélék lehetnek – mondta Zorica Raskovics, a szerbiai Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője. – A szolgáltatások hozzáférhetősége szempontjából nagyon értékes lehet a magyarországi gyakorlat, mint szociális innováció, hiszen mindenekelőtt azt szolgálja, hogy az embereknek ne kelljen otthonokba költözniük, hanem maradhatnak természetes, megszokott környezetükben.

 

– Kiderült számunkra, hogy a gondok hasonlóak, viszont a szerbiai szociális háló teljesen más, mint nálunk – mondta el Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza-közi Egyesületének vezetője. – Náluk, ahol van szociális gondoskodás, az intézményi keretek között valósul meg, és a lábukról leesett emberekre fókuszál. Nincs olyan jellegű ellátás, amely a rászorultak lakóhelyén valósulna meg, csak önkéntes módon, néhány civil szervezetnél. Ezek az egyesületek is részt vettek a tanácskozáson, de a helyi közösségek vezetői is. Néhány település jelezte, hogy szívesen lennének ilyen kísérlet alanyai. Az volt a cél, hogy még többen megismerkedjenek a falugondnoki szolgálatokkal, és legyen egy kézzelfogható kimenetele is a tanácskozásnak: mire legközelebb összejövünk, alakuljon meg kísérletképpen néhány falugondnokság. Erre a szerb minisztérium képviselői is fogékonyak voltak, úgyhogy kértek is angol nyelvű anyagokat: a napokban eljuttattuk nekik.

 

 

A szerb hegyi falvakban is fontos lenne

 

A konferencián a résztvevők nyilvánvalóvá tették, hogy a falugondnoki szolgálatokhoz hasonló szociális ellátórendszerre valóban szükség van. A szerb szociális minisztérium képviselői azt is jelezték, nem csak a tanyákkal bőven ellátott Vajdaságban, hanem azon túl is mérlegelik ennek a szociális ellátórendszernek a hasznosságát.

 

– Ők rögtön azt mondták, hogy a szerb hegyi falvakban, ahol rosszak az utak, milyen fontos lenne egy ilyen intézmény – számol be a reakciókról Csörszné Zelenák Katalin. – Ha ők úgy gondolják, hogy ez a megoldás az általunk kevésbé ismert területeken is működőképes, annak mi csak örülünk, kirekeszteni nem fogják belőle a magyarokat sem. Az ottani minisztérium szociális innovációként fogja föl a dolgot, és azt mondták, mindenféle segítséget megadnak ahhoz, hogy ez működőképes legyen.

 

 

Támogatásáról biztosította a terveket a magyar külügyminisztérium megjelent képviselője, Balla János is, aki a konferenciára azért érkezett, hogy ismertesse Magyarország szerbiai külkapcsolati stratégiáját, valamint a NEFE (Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégia) keretein belül elérhető pályázatokat. Ezzel kapcsolatban a civilek és a települések fantáziája is megindult, azon gondolkodtak, Szerbiában milyen forrásokat találnak arra, hogy  a szolgálatok szervezése megkezdődhessen. Szóba kerültek tartományi források, kisebbségi támogatások is.

 

Szerbiában felismerték a lehetőséget

 

– Rögtön felmerült egy-két település részéről, hogy a képzéssel kellene kezdeni – számolt be Csörszné Zelenák Katalin. – Először önkénteseket képezni segítő feladatra, akik megkezdenék a munkát, utána más forrásokat keresnének arra, hogy szerezzenek egy járművet. Lehet, hogy nem úgy indulna el, mint Magyarországon, hogy kell egy kocsi meg egy ember: ott úgy látszik, erre voltak fogékonyak, több önkéntessel oldanák meg a feladatot.

 

A szerb Szociális és Munkaügyi Minisztérium érdeklődése azért is örvendetes, mert Romániában a falugondnoki szolgálatok szerveződése éppen azért rekedt meg, mert az önkormányzatok kevésbé vállalták fel ezt a feladatot: ahol a szolgálat létrejött, ott is nagyobbrészt civil szervezetek, egyesületek vagy egyházak működtetik, a Szülőföld Alap segítségével. Vagyis, ez a fajta szociális ellátás kevéssé tudott átlépni a magyarlakta területek határain. Úgy tűnik, Szerbia felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, és az innovatív megoldásokat figyelembe véve gondolkozik a szociális ellátórendszer megújításán.

 

Tanács Gábor

Megtekintett oldalak: 4,175,085

A projekt partnerei: