Újabban a műszaki okiratok adnak több munkát az OFFI-nak

Drasztikusan csökkent a románról magyarra fordítandó és hitelesítendő hivatalos magánokiratok száma 2007-ben, a korábbi évekhez képest a megrendelések száma a felére esett vissza – érzékeltette az Ericinfo megkeresésére a politikai és gazdasági változásoknak való kitettséget Faragó Éva, az Országos Fordító és Fordításhitelesítendő Iroda (OFFI) kelet-magyarországi igazgatója.

A legnagyobb igény akkortájt volt, amikor tömegesen költöztek át Magyarországra Erdélyből. Egy öttagú családnak tetemes összegbe került, mire minden hivatalos okiratát, a gyerekek iskolai, a felnőttek erkölcsi bizonyítványait lefordíttatták, majd illetékkötelesen hitelesítették. Ma már egyrészt nincs annyi áttelepülő, s Románia Európai Unióhoz való csatlakozása is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a magánjellegű megrendelések száma. Ezt a fellendülő üzleti kapcsolatok révén a műszaki okiratok, prospektusok, cégbejegyzéshez, társasági szerződéshez kapcsolódó ügyiratok ellensúlyozhatják.

Faragó Éva meglátása szerint ugyanakkor eddig a céges megrendelések irányába az arányeltolódás jobbára a magánügyfelek visszaeséséből adódott mintsem a gazdasági élénkülésből. Szerb viszonylatban a régióigazgató nem lát jelentős változást: a szerb-magyar fordítások száma némileg csökkent, az üzleti élethez köthető szerződések, nyilvántartások volumene kicsit növekedett.

Sokan próbálkoznak keresni a nyelvtudással

A hitelesítést nem igénylő fordítások piacán sok kisebb-nagyobb cég jelen van

Más kérdés: az OFFI-nak a hitelesítést nem igénylő fordítási igényekre kevésbé van rálátása, mivel ott sok kisebb-nagyobb magáncég van jelen, szomszéd országbeli magánemberek mellett olykor egyetemisták is beszállnak a versenybe. Amíg az OFFI-ban az áttelepült, románul vagy szerbül anyanyelvi szinten beszélőktől is megkövetelik a szakvizsgát, a szabadpiacon mindenki úgy értékesítheti tudását és szolgáltatását, ahogyan tudja.

– Nagy a konkurenciaharc, ám korrekt munkával talpon lehet maradni: a megrendeléseken is érződött, hogy 2007-ben abszolút mélyponton volt a gazdaság, talán idén változik a helyzet – támasztja alá az elhangzottakat Sági György, a budapesti székhelyű, ám tolmácsközvetítő szolgáltatásával az ország egész területét lefedő A+P Magyarország Kft. ügyvezetője. Tapasztalatai szerint az intézmények leginkább pályázatíráshoz vesznek igénybe fordítókat, tolmácsokra pedig az üzletemberek tartanak igényt. A cégnél gyakrabban a románul beszélő tolmácsokat keresik, a szerbeket ritkábban.

A rendőrök maguknak is fordítanak

Nemcsak az üzleti életben, hanem a hivatalos kapcsolatokban is szükség van a szomszédos országok nyelveit tökéletesen visszaadni képes tolmácsokra. A rendőrségnek és az igazságszolgáltatási szerveknek rendszeresen dolgozó Sévity Szvetozár mindennapi munkájában is tükröződnek a társadalmi változások. Ezt azzal érzékelteti: amíg korábban több verekedést, lopást vagy fegyverrel való visszaélést tárgyaló ügyben kellett közvetítenie, ezek helyét szerb-magyar viszonylatban a vízumügyek vették át.

Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: amíg egy külföldi állampolgár kihallgatásánál a jogszabály szerint a rendőrségi névjegyzékből kell tolmácsot kirendelni, a rendőrök közötti mindennapos határ menti operatív együttműködések gördülékenyebben zajlanak. A magyarok magyarul küldenek feljegyzést, amelyet a Vajdaságban lefordítanak maguknak az anyanyelvükre, s a visszirány is hasonló metódus szerint működik – kiváltképp, hogy a főkapitányság egyik sajtóreferense szerb származású, ami igencsak leegyszerűsíti a napi kapcsolattartást a határon túli kollégákkal. (Munkatársunktól)