Luxus lett a virág

– Van valami speciális a vágott virágok piacában más mezÅ‘gazdasági terményekhez képest?

– Mi itt nemcsak vágott virágot, hanem cserepes és balkon-növényeket, száraz virágot, műtrágyát, csomagolóanyagokat is árulunk. Tudomásul kell venni, hogy ezek valójában luxuscikkek. Az energiaárak növekednek, a fizetÅ‘képes magyar kereslet évrÅ‘l évre csökken. Ezen nem segítenek a kampányszerű akciók sem, mint a Valentin-nap, amit mindenki a virágkereskedÅ‘khöz köt, pedig olyankor szinte alig fogy több virág a szokásosnál. Ebben a helyzetben a megnövekedett román forgalom pont arra elég, hogy a termelÅ‘k fejét a víz fölött tartsa. Egy ideig.

– Nekik még van rá pénzük? Azért annyival náluk se jobb.

– Máshogy viszonyulnak a dologhoz. Nálunk egy kereskedÅ‘ egy-két köteggel visz a boltjába: úgy van vele, ha elfogy, legfeljebb még egyszer fordul. Ha az ember elmegy egy magyar esküvÅ‘re, ott kötnek egy menyasszonyi csokrot, meg egy asztaldíszt, és azzal vége. A románok inkább olcsóbb virágot visznek, de abból kazalszám.

– A szerbek teljesen elvadultak innen?

– A piac nyitása után egy-két évig Å‘k jöttek tömegesen. Érkeztek Belgrádból is, de fÅ‘leg a Vajdaságból, le egészen Újvidékig. Aztán közbejött a háború. Mostanában kezdenek visszaszokni. Kevesen vannak, de Å‘k sokat visznek. A románok meg sokan vannak, és sokat visznek.

Kenyával versenyzünk

– Románia klímája pont annyira alkalmas virágtermesztésre, mint a miénk. Miért nem termesztenek maguknak, ha ekkora a kereslet?

– Ebben a tekintetben mi szerencsések voltunk, mert nálunk a kádári idÅ‘kben maradt lehetÅ‘ség az önálló gazdálkodásra, náluk pedig nem. A virágtermesztés bonyolult és költséges dolog, a semmibÅ‘l nem lehet elkezdeni. Mi is azért vagyunk bajban, mert ahogy cipÅ‘bÅ‘l-ruhából, virágból is csak nagy mennyiségű és jó minÅ‘ségű árut érdemes termelni. Kenyából, Kolumbiából is megéri a virágot repülÅ‘vel idehozni. A mostani piacon csak holland technológiával lehet az ember versenyképes. Egy hektár modern, automatizált, klímakompjúteres üvegház felépítése kétszáz millió forint, ebben lehet korszerű terméket elÅ‘állítani. Erre Magyarországon senkinek nincsen pénze.

– Akkor még mindig nem értem, hogy Romániában miért nem fognak bele, elvégre tÅ‘kéjük nekik sincs.

– Itt azért volt szakértelem, meg valamilyen üvegház, fólia, amit lehetett toldozgatni-foldozgatni. Ha kétszáz milliót nem is tudunk költeni egy hektárra, de hatvan-hetven millióból egy gyenge közepes üvegházat már össze lehet hozni. Ami lényeges, hogy Magyarországon volt agrárértelmiség, volt ennek hagyománya, így ez a réteg ki tudta használni, ha adódott lehetÅ‘ség. Érdekes módon a sokat szidott Torgyán József minisztersége alatt volt utoljára üvegház-építésre támogatás.

– Ezek szerint nem kell félni, hogy Románia konkurenciát jelent majd önöknek?

– TÅ‘ke nélkül nem. Az viszont elÅ‘fordulhat, hogy késÅ‘bb egy dán, holland vagy belga cég ledob néhány hektár üvegházat a határ túloldalán, és megsorozza velük a piacot.

Fele királyságunk

– Honnan érkezik a román vevÅ‘kör?

– A legmesszebbrÅ‘l Suceava-tól jönnek el, hétszázhetven kilométer távolságról. De van kolozsvári, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi vevÅ‘nk is szép számmal. A legtöbben természetesen a közeli nagyvárosokból, Aradról, Temesvárról, Nagyváradról, Szalontáról autóznak Szegedre. Ez persze csak addig tart, amíg normális áron jó minÅ‘ségű árut találnak. Ha így morzsolódik le a termelÅ‘i réteg, elÅ‘bb-utóbb odébbállnak, hiszen az autópályán egy-kettÅ‘re Hollandiába érnek.

– Gondolom, Romániában is jól körülírható alkalmakra vesznek az emberek virágot. Mennyire esnek egybe ezek a napok a Magyarországon egyébként megszokottakkal?

– Az egyházi ünnepek náluk majd egy hónappal késÅ‘bb vannak, a nemzetközi napokat – nÅ‘nap, anyák napja – viszont akkor tartják, amikor mi. A ballagás náluk nem olyan nagy ünnep, mint nálunk. Ellenben van a Márciuska, ami egyfajta tavaszköszöntÅ‘ ünnep. Régebben Magyarországon a népszerű névnapokra is fel kellett készülnünk, de ma már annyira felfutottak a kevésbé hagyományos keresztnevek, hogy erre sem lehet alapozni.

– Mekkora részét képezi a román vevÅ‘kör a teljes forgalomnak?

– Közel a felét.

Tanács Gábor