A gazdasági áttörés még várat magára. Pedig a határon átnyúló együttműködés legfontosabb célja, hogy a korábban perifériára szorult határvidékek felzárkózhassanak a fejlettebb térségekhez. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió három országában már rég nem kérdés az együttműködésre irányuló politikai szándék. Egyre több információ is elérhetÅ‘ egymásról – ha még nem is a média fÅ‘sodrában, de speciális weboldalakon, mint a www.ericinfo.eu, vagy a kereskedelmi és iparkamarák honlapjain. Már nemcsak a fÅ‘ politikai eseményekrÅ‘l, botrányokról lehet információhoz jutni a határok túloldaláról, az érdeklÅ‘dÅ‘ szomszéd saját nyelvén, hanem a közeli települések eseményeirÅ‘l, helyzetérÅ‘l, az ott elérhetÅ‘ kulturális programokról, idegenforgalmi látványosságokról is.

Eurorégiós identitás

Nemrég sikerrel zárult a vajdasági Titelnél megrendezett magyar, román, szerb katasztrófavédelmi gyakorlat. Az Európai Unió támogatásának köszönhetÅ‘en van korszerű, közös felszerelés, van együtt begyakorolt tudás; a szakemberek cipeltek már nehéz terheket együtt, tudják, hogy számítani lehet egymásra. Nemcsak a fÅ‘városokba, tengerpartokra kívánkozik, akinek kedve támad a szomszéd országokba kirándulni, hanem találhat látnivalót a DKMT Eurorégió tematikus turistaútjain is.

Sokat beszéltek arról a DKMT fejlesztésein dolgozó szakemberek, hogyan lehetne eurorégiós identitást kialakítani. A tematikus túrautak rendszere nagyon jól megragadta mindazt, ami közös a térségben: a szecessziós építészetet, az ipari műemlékeket, a folklórt és a fürdÅ‘kultúrát. Úgy lehet másutt az ember egy ilyen úton, mintha otthon volna. Ismerkednek egymással és egymás rendszerével az egészségügy szereplÅ‘i is. Van esély rá, hogy a nem túl távoli jövÅ‘ben munkamegosztás alakuljon ki a határ különbözÅ‘ oldalán lévÅ‘ kórházak között, és a betegek a biztosításuk terhére igénybe vehessék az egészségügyi szolgáltatásokat a szomszéd országokban.

ElÅ‘nyök három országból

A bánáti út Belgrádtól az M43-as magyar autópályáig feltárná a belső perifériát

A közeljövÅ‘ legnagyobb jelentÅ‘ségű terve a nemzetközi Triplex Ipari Park, amely a hármashatárnál, a Triplex Confinium emlékmű mellett épülne föl. A DKMT Eurorégió partnerségével, magyar, román és szerb önkormányzatok részvételével megvalósíthatósági tanulmány készül egy olyan közös ipari területrÅ‘l, amelyben belsÅ‘ határátkelÅ‘t vehetnének igénybe a gazdaság szereplÅ‘i, épülÅ‘ utak érintenék – például a Belgrádból Pancsován keresztül a hármashatárig és az M43-as autópálya deszki szakaszáig vezetÅ‘ bánáti út, illetve a Temesvárról a Triplexhez vezetÅ‘ út, és esetleg a majdani Szeged-Temesvár vasút leágazása.

A befektetÅ‘k kiválogathatják mindhárom ország legelÅ‘nyösebb gazdasági körülményeit: Romániából az alacsony, egykulcsos adórendszert, Magyarországról és Szerbiából a még nagy számban állást keresÅ‘, képzett munkaerÅ‘t; Szerbiából az egészen kivételes befektetÅ‘i kedvezményeket, és az Oroszországgal kötött szabadkereskedelmi megállapodás elÅ‘nyeit.

Tanulnak mások tapasztalataiból

Az elÅ‘készítés során fontos, hogy mekkorára tervezik az ipari park területét. Tanulni szeretnének olyan tapasztalatokból, mint a Szentgotthárd-Heiligenkreuz Ipari Parké, ahol nem voltak elég optimisták, és túl kicsi területet vásároltak az induláskor. Fontos az is, hogy melyik országban milyen az ingatlanok tulajdonosi összetétele. EbbÅ‘l a szempontból Szerbia tűnik a leginkább problémásnak, ahol közvetlenül a határ mentén fél- egyhektáros parcellákat birtokolnak szerb állampolgárok.

A korábbi tapasztalatok alapján az egyik legnehezebb adminisztratív ügynek a határátkelÅ‘hely megnyitása tűnik. Úgy tűnik, minden oldalon megvan a politikai akarat, és csak egy kormányhatározat kell hozzá – mégis elÅ‘fordul, hogy évekbe telik egy-egy új határátkelÅ‘ megnyitása.

A Triplex Confinium a DKMT Eurorégió jelképe

A Triplex a DKMT Eurorégió jelképe. Eddig fÅ‘ként az évenkénti ideiglenes határnyitás, szimbolikus események kapcsolódtak hozzá. ElérhetÅ‘ közelségbe került azonban a lehetÅ‘ség, hogy a jövÅ‘ben a hármashatár vidékének gazdasági motorjává, az életszínvonal növekedésének húzóerejévé váljon.

Tanács István