Ha valóságos árvíz nem is volt ezúttal a Duna és a Tisza összefolyása közelében fekvÅ‘ Titelben, felhÅ‘szakadás és jégesÅ‘ erÅ‘sítette a katasztrófahelyzet érzését. Három országból érkeztek szakemberek, hogy a DKMT RESCUE program keretében a gyakorlatban is teszteljék, amit korábban elméletben tanultak a HódmezÅ‘vásárhely melletti Kishomokon: hogyan kell az ENSZ INSARAG elnevezésű rendszerének egységes elvei szerint elvégezni a különbözÅ‘ mentési feladatokat. (Az INSARAG-rendszert magyar szakemberek fejlesztették ki, az ENSZ pedig a nemzetközi gyakorlat részévé tette.)

Találkozunk Zrenjaninban

A magyar, a román és a szerb egység Nagybecskereken találkozott, onnan vonultak együtt Titelbe. A falu fölötti dombon állították fel a DKMT Eurorégió által INTERREG-pályázaton elnyert sátortábort, és a világszínvonalú kommunikációs rendszert.

A homokzsáktöltő gép homok nélkül is nagyon nehéz

Benkovics Zoltán dandártábornok, INSARAG-fÅ‘szemlélÅ‘ a gyakorlat végén elégedetten nyilatkozott a látottakról. Elmondta, hogy a nemzetközi csapat szinte minden lehetséges veszélyhelyzetben gyakorolta a mentést. A DKMT Eurorégió térségében a leggyakoribb veszélyt az árvíz jelenti: két éve például Titelnél is forró volt a helyzet. A magyar, román és szerb elhárítók most gyakorolták a gátak erÅ‘sítését, a hullámvédelmet. Fóliával takartak le egy hullámverésnek kitett, hosszú gátszakaszt. Beüzemelték a nagy teljesítményű homokzsáktöltÅ‘ gépet is.

A birkák békésen statisztáltak a szimulált állatmentő akcióban

Egy másik mentési feladat keretében keresÅ‘kutyákkal kutattak fel egy szigeten „elveszett” embereket, akiket csónakon mentettek ki. Ezek egy része a feltételezések szerint sérült volt, Å‘ket még a mentés kezdetén ellátták a legszükségesebbekkel. Szintén gyakori feladat árvíz idején, hogy állatokat kell kimenteni. Most három, katamaránszerűen egymáshoz erÅ‘sített csónakkal birkákat szállítottak át a folyó egyik oldaláról a másikra. Gyakorolták a lakosság kitelepítését is.

Vízbe zuhant gépkocsi

A katasztrófavédelmi szakemberek egyebek közt vízbe zuhant gépkocsit húztak ki a partra, a folyóba jutott veszélyes anyagokat távolítottak el. Az is a feladatuk volt, hogy megállapítsák, milyen anyagról van szó, és az arra vonatkozó elÅ‘írásokat betartva biztonságos helyre szállítsák.

Volt, ami nagyon jól ment, más feladatokat viszont még gyakorolni szükséges – mondta Benkovics Zoltán. Mindenki a tudása legjavát adta, és kiderült, hogy mindhárom csapat más feladatban képes kiemelkedÅ‘ teljesítményt nyújtani. A románok alpinista szakemberei például nagyon jók a szakadékba, vagy kútba esett emberek mentésében. Három magyar mentÅ‘kutyás csapat és részt vette a keresésben – a magyaroknak ez az erÅ‘sségük.

Elemzik a tanulságokat

A szerb házigazdák jelentÅ‘s munkával teremtették meg a gyakorlat feltételeit. Az egyes országok szakemberei sokat tanultak egymástól. Ugyanakkor kiderült, hogy a kommunikációval még mindig gond van: noha a kiképzés és a gyakorlat nyelve az angol volt, nem mindig értették meg azonnal egymást a különbözÅ‘ nemzetiségű résztvevÅ‘k. A jövÅ‘ben az egyes egységekhez több biztos nyelvtudású, gyorsan és pontosan szót értÅ‘ embert kell irányítani.

Általában jól vizsgáztak azok a technikai eszközök is, amelyeket a projekt keretében vásároltak, például az áramszünet esetén is működÅ‘ kommunikációs rendszer. ElÅ‘fordult ugyan, hogy a folyó közepén leállt a csónakmotor, de sikerült megjavítani. Noha vegyes nemzetiségű csoportok együttműködésekor szokott konfliktus lenni az irányítással, ezúttal ezzel nem volt probléma: a gyakorlatnak magyar volt a fÅ‘parancsnoka, de minden nemzeti csapatnak megvolt a saját vezetÅ‘je. Benkovics Zoltán dandártábornak azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy a közeljövÅ‘ben részletesen elemezni fogják az eredményeket, és meghatározzák, mit kell javítani a három ország katasztrófavédelmi egységeinek együttműködésén. Ezeket a késÅ‘bbi tréningeken már tananyagként ismertetik a résztvevÅ‘kkel.

(Tudósítónktól)