Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Minták a közös európai egészségpolitikához

Fejlesztés - 2008-04-15 11:21:35
A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások tapasztalatai mintául szolgálhatnak az egységesülő európai egészségügyi rendszer számára – hangzott el a DKMT Eurorégió által szervezett szegedi konferencián.

A DKMT Eurorégió "Egészségbiztosítás határok nélkül" projektjének konferenciája Szegeden
Az egészségügyet kihagyták az Európai Unió szolgáltatási irányelvéből (az úgynevezett Bolkestein-direktívából), holott az egészségügy is egy a szolgáltatások közül – mondta a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió által szervezett szegedi konferencián Jacques Scheres, a maastrichti egyetemi klinika professzora. Igaz, az egészségügy különbözik például a sokat emlegetett vízvezeték-szereléstől annyiban, hogy kötődik az adott társadalom kultúrájához – az ellenállásban azonban nagyobb szerepe volt az orvosi állások és fizetések féltésének, mint a betegek ellátását fenyegető veszélynek.

Gördülékeny adminisztráció

John Stevens és Jacques Scheres voltak a legfontosabb előadók
Az Európai Unió irányítói nem tettek le róla, hogy uniós egészségügyi politikát hozzanak létre. Ahhoz, hogy ez a folyamat előre haladjon, meg tudják győzni a politikusokat és a közvéleményt a közös egészségpolitika jogosultságáról, működő példákra, a határokon átnyúló hálózatok, több ország betegeit ellátó referenciaközpontok létrehozására van szükség. A belga-holland-német hármas határnál, a Meuse-Rhin Eurorégióban a múlt század kilencvenes éveinek elejétől működnek együtt a határ közelében lévő kórházak, szakrendelők. 2001 óta pedig a három ország polgárai a szomszéd országokban is elfogadott egészségbiztosítási kártyákat használhatnak, és ott a saját egészségbiztosításuk alapján vehetnek igénybe szolgáltatásokat. A szomszédos országok egészségbiztosítói szerződéseket kötöttek egymással: a betegek oda mennek, ahol számukra előnyösebb a szolgáltatás, a háttérben pedig gördülékenyen zajlik az adminisztráció és a kölcsönös elszámolás.

John Stevens, a 3 millió biztosítottról gondoskodó hollandiai „CZ Actief Gesondheit” egészségbiztosító ügyvezetője példákon szemléltette a rendszer előnyeit. Korábban hosszú várólisták voltak Hollandiában – Belgiumban viszont szabad kapacitások mutatkoztak. Sok holland beteg magától is elment a brüsszeli vagy antwerpeni kórházakba, hogy ott végeztessen el például előre tervezhető műtéteket. A holland egészségbiztosító pedig követte őket: az egészségbiztosításuk keretében megvásárolta számukra az ellátást Belgiumban.

A hollandok a nyílt tájékoztatást szeretik

A különböző országok ellátó és biztosítási rendszerei Nyugat-Európában is eltérnek egymástól. Össze kellett egyeztetni például az ellátási szinteket: kit mire jogosít fel a saját biztosítása, azzal egyenértékű szolgáltatást kapjon a szomszéd országban is. Ellenőrizni kell, hogy a külföldi betegnek valóban van-e, és ha igen, milyen biztosítása. Ebben egyre nagyobb szerepet kap az internet, a különféle csipkártyák.

Fontos, hogy a betegek bízzanak a szomszéd ország orvosaiban, ápolóiban. Itt jelennek meg a kultúrától függő megfontolások: például a holland betegek a hazájukban rendkívül részletes, nyílt felvilágosításhoz szoktak az állapotukról, és ugyanezt várják el a német, vagy a belga orvosoktól is, ahol viszont hagyományosan kevesebb figyelmet fordítanak erre. Ugyancsak fontos a műtéteket követő utógondozás, vagy az egyik országban felírt gyógyszerek elérhetősége a határ túloldalán is.

A határon átnyúló verseny javította az ellátást

A határon átnyúló ellátáshoz együtt kell működniük mind az egészségügyi szolgáltatóknak, mind a biztosítóknak. A Meuse–Rhin Eurorégióban azt tapasztalták, hogy az orvosok, kórházak egy része félt a konkurenciától és a versenytől, miközben nem ismerték föl az együttműködésben a saját előnyeiket: például azt, ami a munkamegosztásban, a specializációban, a betegirányítás összehangolásában rejlik. A határon túli intézmények versenye azonban mindenütt javította az ellátást, így végső soron a betegek érdekét szolgálta.

Sikerkalauz

A sikeres együttműködés feltételei: Kihívás, megoldandó probléma; olyan szereplők, akiknek érdeke megoldani a problémát, és képesek is erre; megbízható partner a másik oldalon; nem szabad túl sok partnert választani; kölcsönös érdek (win-win situation); nem csak beszélni kell; sok múlik a hatóságokon és központokon; becsüljük meg az apró lépéseket; csak azért, hogy európai uniós pénzt szerezzünk, nem érdemes projektet indítani.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,137,028

A projekt partnerei: