Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Pénz nincs, igény van

Oktatás - 2008-04-09 09:59:11
A Vajdaságból is járnak hallgatók a Kecskeméti Főiskola kertészmérnöki karának bácsalmási kihelyezett tagozatára. A főiskolások – akik többségének saját gazdasága van –, a térség adottságainak megfelelő ismereteket szerezhetnek.

Magyarországon ma a szakmai közhangulat a kisebb településeken működő, nem nagy múltú felsőoktatási intézmények visszafejlesztése mellett van. Pedig nem igaz, hogy ilyen helyeken alacsonyabb színvonalú a képzés – inkább csak több benne a gyakorlati elem, és az adott térség helyi sajátosságaira épülő ismeret – állítja dr. Lévai Péter, a Kecskeméti Főiskola Kertészmérnöki Karának dékánja.

A virágboltos diplomát szerez

A Bácskában – amelynek vajdasági részén ugyanolyanok a természeti adottságok és a mezőgazdasági hagyományok, mint a magyar oldalon – nemcsak a gabonatermesztésnek vannak hagyományai, hanem a kisebb területeket igénylő kertészetnek is. Jelentős a szőlő-és borkultúra, a vetőmagtermesztés, a virág- és dísznövény-termesztés. Piukovicsné Prikidánovics Petra, a helyi virágbolt tulajdonosa azt mondja, „pénz nincs, de igény van”, hogy az emberek szebbé tegyék a környezetüket.

Az EU-csatlakozás felerősítette azt a folyamatot, hogy mind a közterületeken, parkokban, mind a házak ablakaiban és előkertjeiben egyre több a virág. Mindig van családi alkalom, lakodalom, temetés, ahol sok és egyre újabb fajta virágot használnak fel. De a bácsalmási virágboltos a leginkább azért akarja bővíteni az ismereteit, hogy segíthessen a vásárlóinak. Ne csak annyit tudjon nekik mondani, hogy fény és víz kell a virágnak, hanem azt is, milyen tápszert tegyenek a vízbe, hogyan védekezzenek kártevők ellen: hogyan lesz hosszan szép a virág.

Vizsga előtt kiöntötte a vizet a cipőjéből

Tósaki Tar Jányé a vajdasági Nemesmiliticsről jár át a bácsalmási főiskolai tagozatra. A férje hívta fel a figyelmét a hirdetésre, és ő biztatta, hogy szerezzen új ismereteket. A háromgyerekes házaspár egy 3 ezer négyzetméteres kertet művel intenzíven – ebből próbálnak megélni.

– Számítástechnikai programozó szakot végeztem a középiskolában – meséli a fiatalasszony. – Az érettségivel azonban nem tudtam elhelyezkedni, a szüleim pedig nem tudták finanszírozni, hogy továbbtanuljak. Össze is vesztünk velük emiatt, és gyorsan férjhez mentem. Próbáltunk a kertben különböző zöldséget termelni, de nem minden sikerült. Például. Az uborkával akármit csináltunk, elszáradt a szára. Hívtunk hozzáértőket, adtak is tanácsokat, de kiderült, hogy ők sem értettek hozzá: olyasmivel is permeteztünk, amivel nem kellett volna.

Tósaki Tar Jányé családja az első időben olyan rossz anyagi helyzetben volt, hogy az asszony kerékpárral járt át a határon a főiskolára. – Volt, hogy úgy éreztem: nem bírom tovább. Otthon dolgozni kellett a kertben, főzni, mosni a kislányokra, ellenőrizni a leckéjüket, éjszaka pedig tanulni. Az volt a mélypont, amikor egyszer esőben jöttem át vizsgázni: hideg szél fújt szemből, átfagytam, és mielőtt bementem a Lévai tanár úrhoz vizsgázni, ki kellett önteni a cipőmből a belefolyt vizet.

A mélypont azonban a múlté: az elmúlt évben a nemesmiliticsi házaspár már kevesebb árut tudott termelni, mint amennyit el tudott volna adni a piacon. Jánye pedig a csemegeuborka termesztéséből írta meg a szakdolgozatát.

Többen jönnének, ha megszűnne a vízumkényszer

– A trágyázás nagy tudomány – mondja kérdésemre Gulyás Oldal Nándor, aki szintén a határ vajdasági oldaláról, Hajdukovóról jár át Bácsalmásra. – Amit otthon csinálok, arról itt megtudom, hogy miért kell úgy, vagy éppen másképpen csinálni. Egy fél évig tanultuk például, milyen a talaj összetétele. Aztán jött a rovartan, meg a növényvédő szerek. Nekem az is újdonság, hogy Magyarországon jórészt már lecserélték a régi szocialista gépparkot. A Vajdaságban még olcsó az ember, ott kézi erővel kevesebbe kerül leszedni például a paradicsomot. A jövő útja azonban nálunk is az, hogy minél kevesebb emberi munkaerőt kellejen felhasználni.

Gulyás Oldal Nándor sem a gazdálkodással kezdte; az egészségügyben dolgozott fiatal korában. Amikor azonban elvesztette a munkahelyét, a 2-3 hektáros családi birtokra vonult vissza, ahol főleg gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Mivel egy őstermelőnek mindent magának kell csinálnia, muszáj, hogy képezze magát – mondja. Vajdaságban legközelebb Újvidéken járhatna hasonló képzésre, valószínűleg ott is csak szerb nyelven tanulhatna. Végezetül megkérdem a hajdukovói férfit: mi a legnagyobb akadálya, hogy a Bácskából többen átjárjanak a bácsalmási főiskolai tagozatra.

– A határ – válaszolja. – Magyarországon drágább is az élet, de ha megszűnne a vízumkényszer, sokkal többen jönnének.

Tanács István

Megtekintett oldalak: 4,288,316

A projekt partnerei: